Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán. A bizottság támogatta Kármán kinevezését.
Kármán András pénzügyminiszter-jelöltet hallgatta meg a költségvetési bizottság kedd délelőtt.
Kármán András miniszterjelölt közölte, hogy az államháztartásért felelős államtitkár Barabás Gyula lesz. Barabás korábban az MNB-ben és az OTP-ben dolgozott. A leendő pénzügyminiszter elmondta, hogy elválasztják egymástól a gazdaságfejlesztést és a kölltségvetési gazdálkodást.
A Pénzügyminisztérium feladata a közpénzügyi gazdálkodás és a költségvetési stabilitás biztosítása lesz.
Teljes irányváltásra van szükség a gazdaságpolitikában, amely a termelékenység növekedésére alapoz, valamint egy hiteles költségvetési pálya megteremtése, amelynek a végén az euró bevezetése elérhető lesz a ciklus végére – mondta Kármán.
A miniszterjelölt rámutatott arra, hogy az elmúlt években a gazdasági modell arra épült, hogy egyre töben dolgoznak és egyre több külföldi beruházás érkezik.
Kétségtelen, hogy ennek kezdetben voltak előnyei, és hozzájárult a gazdaság bővüléséhez.
A probléma, hogy elmaradt a munkatermelékenység növekedése – tette hozzá. Kármán arról is beszélt, hogy a termelékenység még a COVID előtt is alig emelkedett. Élesen bírálta az MNB korábbi politikáját, amely a forintgyengülésére épített, és így alacsonyak maradtak a bérek, és magasabb volt az infláció a környező országokhoz képest. Ebből a zsákutcából csak radikális lépésekkel lehet kitörni: képzettebb munkaerő, magasabb termelékenység, magasabb hozzáadott értékű termelés. Cél, hogy diverzifikáltabb gazdaság legyen Magyarországon – mondta.
Az államnak többet kell az emberekbe fektetnie.
Kármán arról is beszélt, hogy ezen lépések nélkül nincsen tartós felzárkózás.
A pénzügyminiszter-jelölt a jövőben kisebb állami beavatkozást ígért. Egy vállalkozás, és befektetőbarát üzleti klíma megteremtésére törekszik az új kabinet – tette hozzá. Kiemelte a visszamenőleg törvénykezés tilalmát. Megismételte, hogy tisztességes versenyre van szükség, amelynek egyik eleme a közbeszerzések rendszerének korrupciómentessé tétele. Kármán közölte, hogy a költségvetés gyakori módosításának is véget akar vetni.
A költségvetés tervezése során a kiszámíthatóságot erősítenék, így négyéves tervezésre készül az új miniszter.
A középtávú szemlélet azért is fontos, hogy az államadósságot csak így lehet csökkenteni – mondta Kármán.
A miniszterjelölt rámutatott arra is, hogy a költségvetést a piaci elemzők által késíztett konzervatív becslések alapján tervezik majd. A jövőben ősszel fogadják majd el az új büdzsét. A költségvetési tartalékot csak az adott év végén lehet majd elkölteni, ha látszik a hiánycél elérése.
Visszaállítják a KATÁT – jelentette be a miniszterjelölt. Egy egyszerűbb adórendszert fogunk felépíteni – mondta Kármán. Felülvizsgálják a vállalati kedvezményeket.
Kármán arról is beszélt, hogy a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók effektíve magasabb szinten adóznak, mint a felső 20 százalékba tartozóké. Minél kevesebbet keres valaki annál nagyobb adójóváírásra lesz lehetősége. A mediánbér alatt keresők esetében kevesebb adóterhelés lesz, míg a mediánbér felett megmarad a 15 százalékos adókulcs.
1 százalékos vagyonadó lesz egy nagyon szűk rétegre –
jelentette be Kármán.
Kármán arról is beszélt, hogy a kohéziós forrásokat oktatásra, egészségügyre és egyéb fejlesztésekre költik majd. Az RFF esetében is bízik benne, hogy sikerül minden forrást lehívni – tette hozzá. Az uniós források hazahozatala a költségvetést is tehermentesíti. Szerinte az állami vállalatoknál nagyon sok pénz folyik el, és ezen is változtatni kell. Kármán szerint a túlárazások csökkentése esetén több ezer milliárd forintot lehet megspórolni. Mindezzel párhuzamosan a költségvetés kontrollját is megerősítik – ismertetet Kármán.
A miniszterjelölt közölte, hogy a jövőben az államadósság kamatterheit is csökkenteni szeretnék. Közölte, hogy a magyar hozamszintek csökkenése már megtörtént a Tisza sikerével, és a következő négy évben 2400 milliárddal lehet kisebb a hazai teher. Nyár végéig beterjesztik az idei pótköltségvetést – mondta.
Október végéig benyújtják a 2027-es költségvetést és a középtávú gazdasági prognózist –
mondta Kármán. Legkésőbb 2030 végig teljesítjük az euróbevezetés feltételeit – tette hozzá.
Panyi Miklós, a Fidesz képviselője jelezte, hogy a magyar gazdaság növekedése a második legnagyobb volt az EU-ban 2026. I. negyedévében, és továbbra is magas a foglalkoztatottság. Fontos rögzíteni, hogy a gazdaság fundamentumai stabilak. Mit tervez a Tisza-kormány a családi adókedvezményekkel és az édesanyák szja mentességével? Megmaradnak-e az otthonteremtési támogatások? Marad-e a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj későbbi bevezetése? – tette fel a kérdéseket Panyi.
Radics Béla, a Fidesz képviselője a háború hatásiról, valamint a vagypnadó pontos mikéntjéről kérdezte Kármánt.
Koncz Áron, a Tisza képviselője a kkv-kat érintő konkrét lépésekről érdeklődött.
Bencsik János, a Fidesz képviselője többek között a nyugdíjkorhatár jövőjéről kérdezte Kármánt.
Kármán András a kérdésekre válaszolva a kkv-kat nevezte meg a magyar gazdaság hatékonysági tartalékának. Bízik benne, hogy be tudnak kapcsolódni a jövőben a nagyvállalati beruházási láncokba. Minél kisebb egy vállalat annél nagyobb az adminisztrációs teher, és ezért is fontos a KATA újbóli bevezetése és széleskörű kiterjesztése.
Nagyon megnőtt az adónemek száma az elmúlt években, és ezeket felül kell vizsgálni –
tette hozzá. Az adószabályok folyamatosan változnak, ezért nagyon nehéz a tervezés, kiszámítható változások kellenek – mondta.
A vagyonadóról azt mondta, az EU-ban a vagyonok tekintetében Magyarországon nagyon szélsőséges az eloszlás. Kármán szerint 2026-ban könnyű megállapítani a vagyonadó alapját. Egymilliárd forint felett érvényesül majd a plusz adó, és a központi adatbázisok segítségével megállapítani – mondta. Az egy százalékos kulcs miatt nem lesz nagy ösztönzés az elkerülésre – mondta. Úgy látja, hogy ma már jóval nehezebb a vagyonokat elrejteni, mint mondjuk 15-20 évvel ezelőtt.
A hazai gazdaságpolitika teljesítményét az minősíti, hogy a V3-ak milyen teljesítményt nyújtanak.
Az otthonteremtési támogatásokról azt mondta, hogy túlzottan a saját tulajdonú lakások, házak rendszerét támogatta a rendszer, ezért jelentősen nőttek az árak, és így a lakhatási válság erősödött.
A bérleti oldalt is erősíteni kell, mert nem lehet egy megoldással az összes problémát orvosolni, így megpróbálnak minél több élethelyzetre megoldást találni –
mondta Kármán.
A miniszterjelölt szerint az ázsiai vendégmunkások esetében az irány a problémás, és nem annak nagysága. A munkaerő képzettségi szintjét kell emelni, ezért is zsákutca a vendégmunkások alkalmazása – tette hozzá.
A meglévő családtámogatási kedvezményrendszeren nem kívánnak változtatni –
mondta Kármán. Mindezzel párhuzamosan a cslaádi pótlékot meg akarják duplázni, hogy a meglévő támogatási rendszerből kimaradókat segítsék.
Kármán arról is beszélt, hogy a rengeteg tervhez egyelőre még nem látszik pontosan honnan lesz pénz, mert lehet 6,8 százalékos lesz a hiány. Szerinte több százmilliárd forintot lehet megspórolni felelős gazdálkodással, és akkor megteremthetőek a források.
Kármán András arról is beszélt, hogy
az Állami Számvevőszék az elmúlt években nem végzett jelentős munkát az állam pénzügyi gazdálkodása tekintetében, és ennek lehet személyi következményei.
Nem aktuális a nyugdíjkorhatár emelése Magyarországon, fenntartható a magyar nyugdíjrendszer – mondta Kármán András. Mindezek mellett jövőben létrejöhet egy rugalmas rendszer a jövőben ezen a téren.
Rövid távon nem fogják kivezetni a különadókat, hosszútávon kiszámítható folyamat kell – mondta egy másik kérdésre.
A bizottság 9 igen és 2 tartózkodás mellett támogatta Kármán kinevezését pénzügyminiszternek.
Nyitókép: Kovács András/Mandiner
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Közben alaposan meg is cáfolták Magyar Péter állításait.
A miniszterelnök meglepő indoklást adott.
A Politico megerősítette, hogy semmilyen megállapodás nem született ma uniós pénzek kifizetéséről.
Gesztusokban és deklarációkban kifejezetten gáláns és nagyvonalú lett hirtelen az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság elnöke meg akarja védeni Európát, ám elképzelését korántsem támogatja mindenki.
„A felek mást értenek politikai megállapodás alatt” – írja a miértekről a Politico.
Az UEFA elnöke levelet írt Csányi Sándornak.
Az amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának ülésén beszélt.
