A zöld átállás újabb akadályba ütközhet: mégsem lesz az Északi-tenger szélenergia-központ

A Welt a héten arról számolt be, hogy Európa tervei, amelyek szerint a Északi-tengert hatalmas tengeri szélenergia-központtá alakítanák, veszélybe kerültek, mivel olyan nagy energiavállalatok, mint a TotalEnergies és a BP, fontolgatják, hogy feladják költséges építési projektjeiket, és visszaadják az Északi-tengeri építési jogokat a német kormánynak. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Fonay Tamást, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért projektvezetőjét, akit arról kérdeztünk, hogy mit is jelente Németország számára egy ilyen projekt összeomlása. 

„Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a német kormány döntésén múlik, hogy számon kérik-e jogilag a befektetőket, akik nem kifejezetten megalapozott indodokra hivatkozva próbálnak kibújni vállalásaik alól” – mondta a szakértő. 

Fonay Tamás elmondta, hogy ha a projekt meghiúsul, az nem csak energetikai átállást fogja érinteni. 

A klímasemlegességre való törekvéseket is visszavetheti a projekt elmaradása. 

Az újratervezés azért szükséges, mert mint Fonay Tamás elmondta: a projekt keretében az Északi-tenger partvidéki országai 300 gigawatt szélenergia-kapacitás kiépítésében állapodtak meg korábban.

 „Ez körülbelül 20.000 új, 15 megawattos tengeri szélturbina felépítését jelenti. Németország vállalt részesedése ebből 70 gigawatt, vagyis 4600 szélmalom. Csak összehasonlításképpen: a 70 gigawatt beépített turbinateljesítmény 70 atomerőmű teljesítményének felel meg, bár a szélturbinák esetében az időjárástól függ, hogy milyen gyakran használhatók áramtermelésre. Tehát ha ez a forrás, amivel számoltak, hosszú távon kiesik, megnehezítheti ezen területen vállalt célkitűzéseiket is.”

Zöld átállás

Az elmúlt években Németország fokozottan igyekezett klímatudatos energia-politikára váltani, aminek nem mindig kedvezett a világpolitika. 2022-ben az orosz energia kiesése miatt még szérerőműveket is újra kellett nyitni. 

Fonay Tamás a zöld átállással kapcsolatban elmondta: nagyon drága az energia az országban, és sajnos az átállás sokszor szembe megy a gazdasági érdekekkel. 

„Az energia ára rendkívül magas Németországban, különösen az ipari felhasználóknak. Nem véletlenül panaszkodnak nem csak kis- és közepes vállalkozások, de nagy konszernek is a magas energiaárakra, ami miatt egyúttal fontolóra veszik – vagy éppen már meg is tették – németországi termelésük és működésük áttelepítését más országokba, ahol kedvezőbbek például az energiaárak. 

– magyarázta a szakértő. 

A zöld átállás kapcsán Fonay Tamást megkérdeztük a nukleáris erőművek leállításáról. Nemrég Katherina Reiche német energiaügyi miniszter is arról beszélt, hogy hiba volt az atomenergia kivezetése. 

Azt egyébként, hogy az atomenergia feladása Németországban nem volt jó döntés, már Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is elismerte, csak úgy, mint a kancellárt adó párt, a CDU legtöbb képviselője is. Mindezt teszik úgy, hogy az ő pártjuk döntött Angela Merkel, akkori kancellár vezetésével az atomenergia feladásáról. Fontos ezzel kapcsolatban továbbá azt is megjegyezni, hogy ez nem csak az energiaárak alakulása szempontjából volt kérdéses döntés, hanem a klímasemlegességi célok eléréséhez is szüksége lehetne Németországnak az atomenergiára, hisz az egyik „legtisztább” energiaforrásról beszélünk az atomenergia esetében” – magyarázta Fonay Tamás. 

***