Megszűnt az ukrán agrártermékek behozatali tilalma – megszólalt a MAGOSZ is
A most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából.

Bóna Szabolcs szerint sok tényezőt kell figyelembe venni, ha korlátozásokról van szó.

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter újabb bejegyzést tett közzé közösségi oldalán az ukrán gabonaimporttal kapcsolatos vitákról, a kukoricapiac jelenlegi helyzetéről, valamint a klímaváltozás és az aszály hosszú távú hatásairól.
A miniszter szerint a jelenlegi árszinteken az ukrán gabona nem elsősorban a magyar piacra irányul. Hazánkban a kukoricapiacot inkább a Lengyelországból és Szlovákiából érkező import befolyásolja.

Bóna Szabolcs emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió jelenlegi szabályai szerint az Ukrajnából származó gabonafélékre továbbra is nulla százalékos vám vonatkozik (az orosz és belarusz eredetűek kivételével). Emiatt az EU–ukrán szabadkereskedelmi megállapodás jelenleg nem játszik meghatározó szerepet a gabonapiacon.
Az adatok szerint az Ukrajnából az EU-ba irányuló gabonaexport jelentősen visszaesett a 2025/2026-os szezon július–március időszakában:
Az ukrán gabona legnagyobb európai felvevőpiaca továbbra is Spanyolország.
A miniszter szerint 2026 áprilisának végén az ukrán kukorica elvileg versenyképes árú lehetett volna Kelet-Magyarországon, a gyakorlatban azonban mégis a lengyel és szlovák import dominál. 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 405 ezer tonna importkukorica érkezett Magyarországra, ami a teljes éves hazai felhasználás több mint 11 százalékát teszi ki.
Ebből:
Bóna Szabolcs hozzátette: a klímaváltozás miatt Magyarország hosszabb távon várhatóan kukoricából csak önellátásra lesz képes. Ez jelentős, tonnánként akár 30–40 eurós versenyhátrányt okozhat a hazai takarmányipar, az állattenyésztés, valamint a keményítő-, izocukor- és etanolgyártás számára.
A miniszter szerint aszályos időszakokban valós veszélyt jelenthet az ukrán gabona árletörő hatása, ezért indokolt lehet bizonyos korlátozások bevezetése. Ugyanakkor a döntéseknél figyelembe kell venni a magyar takarmánygyártás és állattenyésztés érdekeit is.
„A legfontosabb cél az élelmiszer-biztonság fenntartása, amely az egészségügyi biztonság mellett az ellátásbiztonságot is jelenti” – fogalmazott Bóna Szabolcs.
Nyitókép forrása: MTI/Vasvári Tamás
Ezt is ajánljuk a témában
A most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából.

***