A szeretetország feketelevesét itatja velünk Magyar Péter

Megkezdődött a feketeleves kortyonkénti adagolása a magyar társadalomnak. Az agrárium terén látszólag pótolható mulasztásról van szó, de valószínűsíthetően a szakmai felkészültség hiánya olyan jogi űrt keletkeztetett, melynek révén mintegy húsz ukrán mezőgazdasági termék, köztük a búza, a kukorica, a liszt, a tojás és a baromfihús akadálytalanul áramolhat be a magyar piacra. Ebből egyszer már volt baj a magyar agrárpiacon: komoly válsághelyzetet idézett elő, amikor az Európai Unió kényszerítette ezt ránk. 

Magyar Péter a választási kampány során végig, kiemelten 2025 tavaszán és a 2026-os parlamenti kampányidőszakban tiltakozott az ukrán gabona behozatala ellen. Egyebek között ezt mondta: 

Ehhez képest május 13-án hatályát vesztette a korábbi veszélyhelyzeti rendelet alapján működő tilalom. A választási kampányban a fideszes politikusok jelezték, hogy Tisza-győzelem esetén megnyílna az út az ukrán agrártermékek előtt. 

Most ott tartunk, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter kormánya az első fejezetek tárgyalásának júniusi megnyitását támogatja, azaz bólint a várható csatlakozásra. Még akkor is így van ez, ha a tárgyalási fejezetek megnyitása egy éveken át tartó folyamat kezdete. S még akkor is, ha a Tisza Párt programja szerint a folyamat végén a magyar lakosság országos népszavazáson fog dönteni arról, hogy végül beléphet-e Ukrajna az Európai Unióba.

Ezzel szemben a tény az, hogy a kormány 2023 áprilisában átmeneti behozatali tilalmat rendelt el az Ukrajnából származó fontosabb mezőgazdasági termékekre. Az uniós jogszabályoknak való megfelelés miatt, a rendelet nem tiltotta a tranzitot: az érintett áruk Magyarországon keresztül továbbhaladhattak, de a szállítmányokat hatósági zárral látták el, és nyomon követték az ország területén. A szabályszegő fuvarozókra akár az áru nettó értékének száz százalékáig terjedő bírságot is kiszabhattak.

A Fidesz-kormány 2025-ben is azt közölte, hogy fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni behozatali tilalmat. 

Az új kormány felállása után azonban a 130/2023-as kormányrendeletet 2026. május 14-től hatályon kívül helyezték. Az új törvényi szabályozásba csak az került be, hogy az importot be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felé.

Igaz, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány haladéktalanul visszaállítja az Ukrajnából érkező élelmiszerek és gabonatermékek behozatali tilalmát. Hogy mit jelent pontosan a haladéktanul kifejezés, azt nem tudni, a tiltó jogszabály megjelenésének időpontjáról egyelőre nincs hír. 

De nemcsak mezőgazdasági termelők, hazánk éléskamrájának feltöltői érezhetik veszélyeztetve magukat. Surányi György közgazdász a kampányban többször sötét képet festett a magyar gazdasági környezet változásáról. A 24.hu podcastjában most arról beszélt, hogy el kell törölni a védett benzinárat és minden árstopot, emelni kell a személyi jövedelemadót és a társasági adót, el kell törölni a fiatalok és az édesanyák adómentességet és a 13. és 14. havi nyugdíjat. Surányi az extra adókat is támadta, amiből Orbán Viktor 2010 óta 16 ezer milliárdot szedett be, ebből finanszírozva a magyarok szociális kiadásait. Az extra adókról konkrétan azt mondta: ezek nagyon káros eszközök a magyar gazdaságpolitikában. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter álláspontja is az, hogy a különadók és az extraprofitadók többségét ki kell vezetni a magyar gazdaságból.

Nem alaptalan, hogy az ellenzék „szélhámossággal” és a választók becsapásával vádolta meg a kormányfőt. 

Jól látható, lassan, de biztosan itatják velünk a szeretetország feketelevesét.

(Fotó: Joe Klamar / AFP)