Teheránban pattog a labda: Irán vizsgálja az amerikai feltételeket
Trump szerint a tárgyalások „a végső szakaszban” járnak.

Ezzel az egyik legfontosabb amerikai és izraeli követelés kaphat mattot.

Ali Hamenei legfelsőbb vezető utasítást adott: az országban felhalmozott, magas fokon dúsított uránnak Iránban kell maradnia – adta hírül a Reuters két magas rangú iráni forrásra hivatkozva. A döntés jelentősen megnehezítheti a Donald Trump által szorgalmazott rendezési folyamatot, és újabb feszültségeket okozhat az Egyesült Államok, Izrael és Irán között.
A hírügynökség szerint izraeli tisztviselők korábban arról beszéltek, hogy Trump biztosította Jeruzsálemet:

bármilyen megállapodásnak tartalmaznia kell az iráni uránkészletek eltávolítását az országból.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a konfliktust addig nem tekinti lezártnak, amíg Irán
Teherán azonban másként látja a helyzetet. Az iráni vezetés attól tart, hogy ha átadná stratégiai készleteit, akkor kiszolgáltatottabbá válna egy esetleges későbbi amerikai vagy izraeli katonai akcióval szemben.
A háttérben továbbra is törékeny tűzszünet áll fenn az év elején kirobbant amerikai–izraeli–iráni konfliktus után. Bár a harcok intenzitása csökkent, áttörés egyelőre nem történt a béketárgyalásokon.
Az iráni források szerint Teheránban komoly a gyanakvás: sok vezető attól tart, hogy a mostani nyugalmi időszak
csupán taktikai manőver Washington részéről, amely újabb légicsapások előkészítését szolgálhatja.
Mohammad Bagher Ghalibaf iráni főtárgyaló is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „nyílt és rejtett lépései” arra utalnak, hogy újabb katonai műveletek lehetőségére készülnek.
Donald Trump eközben kijelentette: az Egyesült Államok kész további csapásokat mérni Iránra, ha nem sikerül megállapodásra jutni, ugyanakkor hozzátette, hogy Washington még néhány napig várhat a végső válaszokra.
A felek között ugyanakkor bizonyos kérdésekben közeledés is tapasztalható. A Reuters forrásai szerint továbbra is léteznek olyan kompromisszumos megoldások, amelyek lehetővé tehetik a vita rendezését.
Az egyik felmerült javaslat szerint Irán nem szállítaná külföldre uránkészletét, hanem
a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete mellett csökkentené annak dúsítási szintjét.
A NAÜ legutóbbi becslése szerint Irán a tavalyi amerikai és izraeli támadások előtt mintegy 440 kilogramm, 60 százalékos tisztaságú uránt halmozott fel. Ez ugyan még elmarad a fegyverminőségű, 90 százalékos szinttől, de jóval meghaladja a polgári célú felhasználáshoz szükséges értéket.
Teherán továbbra is azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, és a magasabb dúsítású urán egy részére orvosi és kutatási célokból van szüksége. Az Egyesült Államok, Izrael és több nyugati ország azonban továbbra is attól tart, hogy Irán hosszú távon atomfegyver kifejlesztésére törekszik.
Ezt is ajánljuk a témában
Trump szerint a tárgyalások „a végső szakaszban” járnak.

***
Fotó: X