Váratlan helyről kapott támogatást az ukrán NATO csatlakozás, amely az amerikaiak ellenkezése miatt már régen lekerült a napirendről.
A Cseh Köztársaság legfőbb tábornoka szerint Ukrajnának a jövőben csatlakoznia kellene a NATO-hoz, mivel ez a következő „logikus lépés”.
„Ukrajna nem csupán biztonsági szolgáltatások igénybevevője, hanem azok nyújtója is”
– nyilatkozta Karel Řehka tábornok, a cseh vezérkar főnöke a Politicónak, a prágai GLOBSEC fórum szünetében.
„Nem azt mondom, hogy ez könnyű. Végül is a politikai konszenzusról van szó, de szerintem ez az az irány, amerre haladnunk kellene”
– tette hozzá.
Řehka azt is hangsúlyozta, hogy Csehországnak a GDP 2 százalékát jóval meghaladó szintre kell emelnie a katonai kiadásait, ami a NATO korábbi célkitűzése volt.
Az ország védelmi költségvetése vitát gerjesztett Petr Pavel cseh elnök és a populista Andrej Babiš miniszterelnök között.
Babiš eredetileg úgy döntött, hogy a katonai kiadásokat a GDP 1,8 százalékára csökkenti, annak ellenére, hogy Prága a NATO-nak ígéretet tett arra, hogy 2035-re 3,5 százalékra emeli azokat. Jaromír Zůna védelmi miniszter azonban a hónap elején kijelentette, hogy Prága az ankarai NATO-csúcstalálkozó előtt növelni kívánja az ország védelmi költségvetését.
„A 2 százalékot meg kell haladnunk, különben a kormány légvédelemre és a védelmi ipar támogatására vonatkozó ígéretei nem valósulnak meg” – hangsúlyozta Řehka. „Kidolgoztunk védelmi terveket, és ezeket be is kell tartanunk.”
Nyitókép: Petr Pavel cseh elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025. május 4-én Prágában/ Michal Cizek / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
***
Jacek Karnowski szerint egy jól működő politikai szervezet egy választási vereség után is képes talpra állni.
A szervezet vezetője szerint a nyomozásoknak elsősorban az uniós pénzekre kell irányulnia.
A német kormány nem tervezi a belső schengeni határellenőrzések kivezetését, hiába kérte erre az Európai Bizottság több tagállammal együtt Németországot is.
A Nyugathoz való viszony határozza meg a vasárnapi előrehozott választást, a brüsszeli lap egy szorosabb amerikai elköteleződést szorgalmazó volt államfőt szólaltatott meg ezúttal.
A Politico finoman élcelődik azon, hogy Weber gyanúsan sok mindent vezet egyszerre.
Az amerikai külügyminiszter arra utalt, hogy Grönland státuszát nem tekintik lezárt kérdésnek.
Az iráni háború leállításáról szóló képviselőházi szavazás – bár nagyrészt szimbolikus jelentőségű – tovább nehezíti a kormány politikai prioritásainak megvalósítását.
A miniszter szerint az új kormány alig harminc nap alatt megállapodott az Európai Bizottsággal.
Az eset körülményeinek tisztázása jelenleg is folyamatban van.
