Az amerikai elnök a Venezuelában bevált receptet próbálja megismételni a kommunista szigetországban, de több szakértő szerint Havanna egészen más kihívást jelent, mint Caracas.
Új szakaszába lépett az Egyesült Államok és Kuba évtizedek óta feszült viszonya: Donald Trump adminisztrációja vádat emelt Raúl Castro, a kubai forradalom egyik vezető alakja, volt elnök, a néhai diktátor, Fidel Castro öccse ellen. A Wall Street Journal szerint Washington ezzel nem csupán jogi eljárást indított, hanem egyértelmű politikai üzenetet is küldött a havannai vezetésnek.
Trump nyíltan utalt arra, hogy a Kubával szembeni stratégia mintája Venezuela lehet. Az amerikai elnök szerint Nicolás Maduro venezuelai vezető eltávolítása és letartóztatása megmutatta, hogy Washington képes érvényesíteni érdekeit a nyugati féltekén és a latin-amerikai térségben. A Fehér Ház reményei szerint hasonló folyamat indulhat el Kubában is.
Ezt is ajánljuk a témában
Tóth Máté szerint az Egyesült Államok már akkor is geostratégiai előnybe került, ha egyetlen hordó nyersanyagot sem termelnének ki a dél-amerikai országban.
A lap szerint amerikai tisztviselők olyan kubai vezetőket próbálnak felkutatni a rendszeren belül, akik hajlandók lennének együttműködni egy politikai átmenet előkészítésében. A Trump-kormányzatban állítólag már egyenesen „kubai Delcyt” emlegetnek, utalva Delcy Rodríguez venezuelai alelnökre, aki Maduro megbuktatása után már együttműködik Washingtonnal.
A lap szerint a kubai emigráns közösség több ismert alakja is támogatja a keményebb fellépést. María Elvira Salazar floridai republikánus képviselő szerint Trump egyszerű üzenetet küldött Havannának:
Nézzék meg, mi történt Maduróval.”
Ezt is ajánljuk a témában
Venezuela és Irán esete után Washington reformokat kér Kubától, valószínűleg akkor jár a legjobban, ha elfogadja az ajánlatot – vagy egy éjszaka Havanna is amerikai helikopterek zajára riadhat fel.
Számos elemző ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a két ország helyzete alapvetően eltér egymástól. Míg Venezuelában, még ha meglehetősen korlátozottan is, de működött ellenzék, létezett a magánszektor, és még a rendszerhez hű hatalmi elit sem volt teljesen egységes,
addig Kubában több mint 60 éve egy szigorúan centralizált, a világtól jó részt elszigetelt, a társadalom minden rétegében mély gyökerekkel rendelkező kommunista rezsim működik.
Jorge Castañeda volt mexikói külügyminiszter szerint ezért rendkívül valószínűtlen, hogy Havannában felbukkanjon egy olyan szereplő, aki a venezuelai példához hasonló politikai fordulatot idézhetne elő. Más szakértők szerint Raúl Castro sem hajlandó semmilyen kompromisszumra Washingtonnal.
A Trump-adminisztráció ugyanakkor kedvezőbb helyzetben érzi magát, mint korábban. Az amerikai olajembargó súlyosan érinti Kuba gazdaságát, az energiahiány egyre nagyobb problémát jelent, miközben az ország alapvető szolgáltatások fenntartásával is küzd.
A Wall Street Journal szerint Havanna egyre közelebb kerül egy humanitárius válsághoz. A korábbi venezuelai támogatás megszűnt, Oroszországot és Kínát pedig egylőre más geopolitikai konfliktusok kötik le. Korábbi sajtóhírek szerint, ha a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás nem vezet eredményre, akkor az amerikai katonai beavatkozás sem kizárt a szigetország ellen.
Ezt is ajánljuk a témában
A főváros egyes negyedeiben napi 20-22 órás áramszünetek vannak, miközben az országot már így is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány terheli.
Több volt amerikai tisztviselő szerint ugyanakkor a Castro elleni vádemelés nem feltétlenül gyengíti a rendszert. Brian Latell, a CIA korábbi elemzője úgy véli, az ilyen lépések inkább összezárásra ösztönözhetik a kubai vezetést.
Ricardo Zúñiga, az Obama-kormányzat egykori diplomatája pedig arra figyelmeztetett: ha Havanna úgy látja, hogy nincs számára elfogadható kiút vagy tárgyalási lehetőség, akkor nem a kompromisszum, hanem a további ellenállás válhat a legvalószínűbb forgatókönyvvé, a rezsim pedig tovább radikalizálódhat.
A Trump-kormányzat ennek ellenére abban bízik, hogy 2026 végéig jelentős politikai változások következhetnek be Kubában. A kérdés az, hogy a venezuelai recept valóban működhet-e egy olyan rendszerrel szemben, amelyet éppen a túlélési képessége tett a modern történelem egyik legtartósabb kommunista rezsimjévé.
Ezt is ajánljuk a témában
Washington egyre keményebb fellépést mérlegel Havannával szemben.
***
Fotó: Kubai emigráns tüntető egy azonnali beavatkozást követelő táblával / CHANDAN KHANNA / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában
Ezzel az egyik legfontosabb amerikai és izraeli követelés kaphat mattot.
Külpolitika iránt érdeklődők előnyben.
Washington egyre keményebb fellépést mérlegel Havannával szemben.
A két ország kormányzatai között feloldhatatlan ideológiai ellentétek állnak fenn, amelyek minden másra is kiterjednek.
A nyomozók szerint a vádlott robbantásokat, gyújtogatásokat és késes akciókat készített elő európai és amerikai helyszíneken.
Meg lett az eredménye az állandó dehumanizálásnak.
A fideszes országgyűlési képviselő szerint a Tisza-hatalom kimutatja a foga fehérjét.
