Washingtonban nő a türelmetlenség, mert a Havannára gyakorolt nyomás nem hozott áttörést. Trump környezetében ezért már komolyabban veszik a Kuba elleni katonai fellépés lehetőségét, miközben amerikai tisztviselők szerint közvetlen támadás egyelőre nincs napirenden.
A Politico szerint Trump adminisztrációja egyre komolyabban mérlegeli, hogy katonai csapást hajtson végre Kuba ellen, miután a gazdasági és diplomáciai nyomásgyakorlás nem kényszerítette ki a várt politikai és gazdasági változásokat Havannában. A lapnak egy amerikai tisztviselő és egy, a belső egyeztetéseket ismerő forrás is arról beszélt, hogy Donald Trump és stábja frusztrált amiatt, hogy a Kuba elleni nyomáskampány, benne az üzemanyag-ellátás szűkítésével, nem vezetett eredményre.
A Politico egyik, a háttéregyeztetéseket ismerő forrása szerint Washingtonban jelentősen megváltozott a hangulat Kuba ügyében. Az eredeti amerikai elképzelés az volt, hogy a kubai vezetés nem lesz képes ellenállni a fokozott szankciós nyomásnak, az olajblokádnak, valamint az amerikai katonai fellépések elrettentő hatásának Venezuelában és Iránban.
A forrás szerint azonban az iráni helyzet kedvezőtlenül alakult Washington számára, miközben a kubai vezetés ellenállóbbnak bizonyult a vártnál.
Ezt is ajánljuk a témában
A főváros egyes negyedeiben napi 20-22 órás áramszünetek vannak, miközben az országot már így is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány terheli.
A Politico arról ír, hogy az amerikai katonai tervezők nem csupán egy-két személy elfogásával számolnak. A lehetséges forgatókönyvek egy egyszeri, elrettentő légicsapástól egészen egy szárazföldi invázióig terjedhetnek. A lap szerint az Egyesült Államok Déli Parancsnoksága az elmúlt hetekben már megkezdte a lehetséges katonai tervek kidolgozását. Ugyanakkor a cikk szerint közvetlen támadás nem fenyeget. Egy fehér házi tisztviselő azt mondta:
A Pentagon feladata, hogy előkészületeket tegyen annak érdekében, hogy a főparancsnoknak a lehető legtöbb választási lehetősége legyen. Ez nem jelenti azt, hogy az elnök döntést hozott.
Marco Rubio külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó is kemény hangot ütött meg. A Fox Newsnak adott interjúban úgy fogalmazott:
Adunk nekik egy esélyt. De nem hiszem, hogy ez meg fog történni. Nem hiszem, hogy meg tudjuk változtatni Kuba pályáját, amíg ezek az emberek vannak hatalmon.
Az Axios szerint Trump és Rubio fokozódó retorikája miatt egyre többen tartanak attól, hogy egy Kuba elleni akció valósággá válhat. A portál emlékeztetett arra is, hogy amerikai felderítő és megfigyelő repülések száma február óta megnőtt Kuba partjainál, miközben Washington újabb szankciókat is bevezetett Havanna ellen.
Trump arról is beszélt, hogy akár egy repülőgép-hordozót is Kuba partjaihoz vezényelhetnének, érzékeltetve, hogy szerinte már egy ilyen erődemonstráció is elegendő lehetne ahhoz, hogy Havanna engedményekre kényszerüljön.
A Chatham House külpolitikai kutatóintézet elemzése szerint a „maximális nyomásgyakorlás” politikája könnyen eszkalációhoz vezethet, ha a szankciók nem hozzák meg a kívánt rendszerváltást, a diplomácia pedig politikailag ellehetetlenül. A kutatóintézet szerint Kuba esetében különösen látványos, hogy az 1962 óta fennálló amerikai szankciók nem vezettek a rezsim bukásához.
Az elemzés szerint Trump első és második elnöksége alatt is abból indult ki, hogy a korábbi amerikai kormányok nem alkalmaztak elég erőt, és a keményebb szankciós politika elérheti Washington céljait.
A Chatham House szerint azonban a „maximális nyomás” eddig nem hozta meg az áttörést, ezért nőhet a katonai megoldások iránti kísértés. A kutatóintézet úgy fogalmaz: ha Trump új szankciói sem vezetnek rendszerváltáshoz Kubában, két út maradhat Washington előtt:
Utóbbi következményei azonban az amerikai politika és különösen a kubaiak számára is kiszámíthatatlanok lehetnek.
A WLRN amerikai közrádió az AP-re hivatkozva ugyanakkor arról számolt be, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem készül közvetlen katonai akcióra Kuba ellen, Trump ismételt fenyegetései ellenére sem. Amerikai tisztviselők szerint továbbra is nyitva áll a diplomáciai lehetőség, és Washington humanitárius segélyt, két év ingyenes Starlink-internetet, mezőgazdasági segítséget és infrastrukturális támogatást ajánlott Havannának. A kubai vezetés viszont elutasítja, hogy belső politikai kérdésekről tárgyaljon. Ernesto Soberón Guzmán kubai ENSZ-nagykövet úgy fogalmazott:
A rendszerváltásról vagy az elnök eltávolításáról szóló tárgyalások kizártak. Kuba belügyei nincsenek napirenden.
Kuba egyre keményebb hangnemben reagál az amerikai fenyegetésekre. Miguel Díaz-Canel kubai elnök arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges amerikai katonai beavatkozás súlyos és beláthatatlan következményekkel járna. A Politico szerint mindez azt követően hangzott el, hogy megszaporodtak azok az amerikai lépések és kiszivárogtatások, amelyek a Trump-adminisztráció növekvő türelmetlenségére utalnak.
A Politico végkövetkeztetése szerint hiba lenne abból kiindulni, hogy Trump iráni nehézségei visszatartják majd egy Kuba elleni akciótól. Éppen ellenkezőleg: a lap szerint az iráni helyzet miatt az amerikai elnök akár gyors győzelmet is kereshet, Kubát pedig könnyű célpontnak láthatja.
Nyitókép: SAUL LOEB, Pablo PORCIUNCULA / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Egyre nagyobb a káosz Strasbourgban: a tagállamok és az EP képviselői sem tudnak megegyezni a washingtoni tárgyalások részleteiről.
Hosszabbítás újra meg újra.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Az amerikai elnök 2026 első negyedévében több mint 3700 pénzügyi tranzakciót hajtott végre.
A Pentagon váratlan döntése komoly zavart okozott Lengyelországban.
Bennfentes beszámolók és volt tanácsadók állításai alapján mutatja be a francia first lady és az államfő közötti különös viszonyt egy friss kötet.
A kinevezésre a miniszterelnök lengyelországi útja miatt volt szükség.
