Trump nem indokolta meg sem Amerika, sem a világ számára, hogy miért indította az iráni háborút – amerikai politológus a Mandinernek

Dr. Robert Preuhs a denveri Metropolitan State University Politikatudományi Tanszékének vezetője. Jelenleg a demokrácia, a politikai elemzés, valamint az alkalmazott politikai kutatás kurzusait oktatja. Preuhs közel 20 éve tanít politikatudományt felsőoktatási intézményekben. Az oktató részt vett az idei Ludovika Fesztiválon, ahol az előadását követően beszélgettünk vele az amerikai poltika helyzetéről. 

Donald Trump népszerűségi mutatói még soha nem voltak olyan kedvezőtlenek, mint most. Bár az ország poltikai megosztottsága miatt a szavazók 50%-a alapból nem támogatja őt, de a függetlenek és a republikánusok között is romlott a megítélése. A bázis kitart mellette, de a megélhetési nehézségek, és az iráni háború miatt növekvő üzemanyagárak nem kedveznek a számainak. 

Az elnök ráadásul eddig ciklusa nagy részében a külpolitikára koncentrált, amely nem minden szavazójának tetszik. Robert Preuhs amerikai politológus elmondta: a rossz számok nemcsak az iráni háborúnak köszönhetőek, hanem például a bevándorlási hatóságok kemény fellépése sem tetszik az embereknek. „Ez nem volt teljesen váratlan, lehetett sejteni, hogy a tömeges katonai stílusban végrehajtott razziák ellenérzésekhez fognak vezetni” – jegyezte meg a professzor. 

„Az iráni háború több okból is népszerűtlen. Az egyik ok az, hogy a mai napig nem sikerült meggyőzni az amerikai közvéleményt arról, miért is indítottuk el a háborút. A világot sem sikerült igazán meggyőzni erről. 

 Nem történt egyértelmű támadás, ami a háborúba lépés szokásos előzménye, de egyben a közvélemény támogatásának megszerzéséhez és az elnök mögé való felsorakozáshoz is elengedhetetlen. Ugyanakkor a pénzügyi helyzet is egy olyan tényező, amely jelentős hatással van a közvéleményre. Folyamatos az infláció, amelynek nagy részét az olaj- és üzemanyagárak hajtják” – fejtette ki a politológus. 

Maga Donald Trump azzal érvel a háború kapcsán, hogy azért volt szükség a hadműveletre, mert meg kellett akadályozni, hogy az iráni rezsim nukleáris fegyverekhez jusson. Azonban hiába próbálta eddig Trump meggyőzni a háborúval kapcsolatban a szavazóit, a politológus szerint sok támogató annak a reményében adta le a voksát az elnökre, hogy nem fog beleavatkozni más országok ügyeibe. 

Trump az elmúlt közel másfél évben nagy hangsúlyt tett a külpolitikára. A politológus szerint ennek az is lehet az oka, hogy belpolitikai szinten nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy Trump remélte. Példaként hozta az illegális bevándorlást. „A bevándorlás elleni fellépés, mint általános koncepció, még mindig viszonylag népszerű. De a végrehajtás módja, hogy katonák járnak az utcákon, a kemény fellépés, amely két amerikai megöélést eredményezte... Ezek azok a képek, amik nem jönnek be az amerikai szavazóknak.”

A másik oka Trump népszerűtlenségének az, hogy Robert Preuhs szerint a szavazók jelentős része a demokraták elleni lázadásból szavazott Trumpra.

 Tehát még a második ciklus kezdetén is jelentős volt az ellenzék. Maga a támogatói bázisa talán a lakosság 30–40%-át teszi ki, a többiek pedig változásra vágytak” – mondta a politológus. 

Az amerikaiak újabb voksolás elé néznek ősszel, mikor sor kerül az kongresszusi választásokra. A félidős választás hagyományosan a kisebbségben levő pártnak kedvez, mivel a lakosságnak csak egy igen alacsony aránya megy el a rendkívül népszerűtlen Kongresszus tagjait megválasztani. Az ellenzékben levő párt szavazói általánosságban motiváltabbak. Egyes elemzők azt jósolják, hogy ha a demokraták megnyerik a félidős választást, és egyes republikánus elemzők attól tartanak, hogy akkor harmadszor is megkísérlik a Trump elleni impeachment eljárást. A professzor szerint nem fogják ezt megkísérelni. Egyrészt Trump elmozdításával Vance emelnék hatalomra, másrészt pedig a szenátus kétharmada kell az elmozdításhoz, ami republikánus részvételt igényelne. 

A ciklus elején az elnöknek sikerült fenntartania egy igazán erős, összetartó republikánus koalíciót a Kongresszuson belül. Ebben már láthatunk néhány repedést, mivel azok a képviselők, akik idén újraválasztásra készülnek, egyre inkább a választóikra, a szavazóikra figyelnek, és kevésbé a Fehér Házra.”

Trump és a „lame duck” elnökség

Az újraválasztott amerikai elnökök esetében „lame duck” magyarul „béna kacsa” elnökségnek hívják az utolsó két évet, mivel ekkor már nem marad jelentős mozgásterük a cselekvésre, mivel sok esetben a Kongresszus visszakerül az ellenzék kezébe, és a pártok pedig már a következő választásra készülnek. Hagyományosan az elnökök ilyenkor húznak bele, hogy „örökséget” építsenek, különösenkülpoltikai területen. Robert Preuhs elmondta: nehéz megmondani mire készül Trump, de valószínűleg a jövőre is nagy hatással levő döntések és lépések már megtörténtek. A szakértő elmondta: Trumpnak szembe kell néznie az iráni háború következményeivel. 

 – mondta a szakértő. 

Robert Preuhs elmondta: nem számít arra, hogy Trump grandiózus intézkedéseketfog hozni a következő időszakban. 

„Szerintem olyan infrastrukturális örökséget próbálnak majd hátrahagyni, amely a Trump-korszakra emlékeztet majd anélkül, hogy feltétlenül a Trump-politikára emlékeznénk. Gondolok itt a Washingtonban felépített új emlélművektől kezdve egészen a Fehér Ház új báltermének az építéséig” – jelentette ki. 

A szakértő szerint Trump örökségének a nagy része már kialakult, és ez nézőpont kérdése, hogy jónak vagy rossznak tekinti e valaki. „Megváltoztattuk az abortuszra vonatkozó törvényt. Sok környezetvédelmi törvényt is megváltoztattunk. A bevándorlás elleni szigorítás alapvetően csökkentette a bevándorlási áramlást, és a költségvetésünkben  és az adórendszerünkben is jelentős változtatásokat fogadtunk el – sorolta Robert Preuhs amerikai politológus. 

Nyitókép: Jim WATSON / AFP