Hosszú a lista: kiderült, miről tárgyal Donald Trump a kínai elnökkel
Az amerikai elnök szerdán érkezett Pekingbe második elnöki ciklusának első hivatalos kínai látogatására.
„Most inkább Amerika kér Kínától, nem fordítva” – mi várható a Donald Trump–Hszi Csin-ping-csúcstól?
2026. május 15. 09:07
A szakértő szerint a távol-keleti ország most kedvezőbb pozícióból tárgyal, aminek a világgazdaág lehet a legnagyobb nyertese.
2026. május 15. 09:07
A Tajvan körüli feszültség, a kereskedelmi háború és az iráni konfliktus is központi témája lehet Donald Trump és Hszi Csin-ping mostani találkozójának – erősítette meg a Mandinernek Horváth Levente Kína-szakértő, Ázsia-kutató, az MCC Ázsiai–Magyar Kapcsolatok Irodájának vezetője. Szerinte Peking jelenleg kifejezetten kedvező pozícióból tárgyalhat Washingtonnal.
Fegyverek nélkül dőlhet el Tajvan sorsa?
A Tajvan-kérdésről szólva Horváth Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi diplomáciában rendkívül lényegesek a pontos megfogalmazások, Hszi Csin-ping pedig erre is nagy hangsúlyt fektet azzal kapcsolatban, hogy milyen eredményeket szeretne elérni a találkozón:
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról
Tovább a cikkhez
A kínai médiában a szakértők már a találkozó előtt azt feszegették, hogy Kína számára az lenne egy nagy eredmény, ha Donald Trump nem azt mondaná, hogy nem támogatja Tajvan függetlenségét, hanem kimondaná, hogy ellenzi Tajvan függetlenségét”
– fogalmazott a szakértő, aki szerint Peking úgy érzi, most erősebb pozícióból tárgyalhat, mint korábban, részben az iráni konfliktus elhúzódása miatt.
Az iráni konfliktust Donald Trump Irán kezdeményezte, de nem tudta egy-két nap alatt lerendezni úgy, ahogy tervezte, illetve, ahogy Venezuela esetében sikerült neki, hanem beleragadt. Most inkább Amerika kér Kínától, nem fordítva”
– fejtette ki Horváth Levente, azt is aláhúzva, hogy a kínai vezetés egyik legnagyobb problémája Donald Trumppal kapcsolatban a kiszámíthatatlanság:
„Teljesen reális forgatókönyve, hogy leülnek tárgyalni, Donald Trump majd nagy sikersztoriként előadja, hogy világraszóló békítő tárgyalást ütött nyélbe, aztán két nap múlva újabb szankciókat vet ki Kínára. Nem tudni, hogy az amerikai elnök komolyan gondolja-e, vagy egyik napról a másikra megváltoztatja a gondolkodását.”
Ezt is ajánljuk a témában
Amerikai érdek, hogy csökkenjen a nyomás
A kereskedelmi háború kapcsán hangsúlyozta: az amerikai vámintézkedések egyoldalúan indultak, Kína pedig olyan válaszlépésekkel reagált, amelyek az amerikai gazdaságot jóval érzékenyebben érintették. Ennek egyik oka, hogy Peking közben jelentősen diverzifikálta kereskedelmét:
Ma már a délkelet-ázsiai országok Kína legnagyobb kereskedelmi partnerei. A kínai összkereskedelmen belül folyamatosan csökkent az amerikai–kínai kereskedelem aránya – 20-ról 10 százalékra –, de ez nem ütötte meg a kínai gazdaságot.”
A szakértő szerint ugyanakkor a kínai válaszcsapások politikailag sokkal érzékenyebb pontokat találtak el az Egyesült Államokban.
„A kínai vámtarifák azokra a termékekre szóltak, amelyek igazán fájnak politikai értelemben. Ilyen például a szójabab kínai importjának felszámolása, mert Donald Trump szavazóinak jelentős része szójatermesztő farmer, aki most nem tudja eladni a termékeit”
– mutatott rá Horváth Levente. A Kína-szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a mostani találkozó végén Trump nagy gazdasági megállapodásokat jelenthet be, például 600 Boeing-repülőgép és hatalmas mennyiségű szójabab kínai megrendeléséről. Ezek mind az amerikai elnök belpolitikai érdekeit szolgálják, hiszen a bevételek mellett munkahelyteremtő aspektusuk is van, Trumpnak pedig gazdasági eredményeket kell tudnia felmutatni a novemberi félidős választások előtt.
Ezt is ajánljuk a témában
Trump első nagy erőpróbája lesz a félidős választás – mégis optimisták lehetnek a republikánusok?
Kemény küzdelmet jósolnak az elemzések novemberre, a történelmi példák sem az elnök pártjának kedveznek, a jobboldal ingujjában azonban mégis lapulhat egy-két ász, amitől nem lefutott a mérkőzés.
Kína a békecsináló szerepére vágyik
Horváth Levente szerint az iráni konfliktus azért is különösen fontos eleme a mostani amerikai–kínai egyeztetésnek, mert Peking az elmúlt években tudatosan próbálta növelni diplomáciai súlyát a Közel-Keleten:
Kína nem vesz részt a háborúkban, ő inkább békítő szerepet töltött be például Irán és Szaúd-Arábia között is. Kína volt a közvetítő, és ezt a szerepet próbálja most is erősíteni”
– mutatott rá a szakértő.
Horváth Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy az iráni külügyminiszter nemrég Pekingbe utazott tárgyalni, ráadásul egy magas rangú orosz delegáció is érkezett a kínai fővárosba még Trump látogatása előtt. Szerinte ez arra utalhat, hogy a háttérben komoly geopolitikai egyeztetések zajlanak, a tempót pedig nem a Fehér Ház diktálja:
A kínai médiában is azt találgatják, hogy miről tárgyalhattak, de jól látszik: Oroszországnak is kulcsfontosságú az iráni helyzet. Aki előbb érkezik és jobban tudja alakítani a tárgyalásokat, az előnybe kerülhet.”
A szakértő szerint Washington számára most különösen fontos lehet, hogy Kína ne támogassa túl nyíltan Teheránt, miközben Pekingnek elemi érdeke a közel-keleti nyugalom:
Kínának nagyon fontos, hogy ott béke legyen és stabilitás. Az energiaellátás, a kereskedelmi útvonalak és a Hormuzi-szoros miatt is kulcskérdés számukra a térség helyzete.”
A világgazdaságnak nagyon hiányzik a nyugalom
A találkozó összesített jelentőségéről szólva Horváth Levente hangsúlyozta:
önmagában már az is fontos jelzés, hogy létrejött az egyeztetés.
A kínaiak általában csak akkor ülnek le ilyen szintű tárgyalásokra, ha előzetesen már vannak konkrétumok és tényleges eredmények várhatóak. Egy elnöki szintű találkozó Kínában nem pusztán protokoll”
– fejtette ki a szakértő, aki szerint a legnagyobb tét most az lehet, sikerül-e legalább ideiglenesen enyhíteni az amerikai–kínai gazdasági konfliktust, amely az egész világgazdaság helyzetét rontja:
A kínai–amerikai konfliktus az egyes statisztikák szerint 10 százalékkal lassította a világgazdaság növekedését az elmúlt években. Ez nemcsak a két ország problémája, hanem globális kérdés.”
Horváth Levente szerint különösen fontos lenne, hogy a felek visszafogják az egymás elleni gazdasági szankciókat és korlátozásokat, mert azok Európának is jelentős károkat okoznak:
Egy-egy kínai válaszlépés, például a ritkaföldfémek exportjának korlátozása nemcsak Amerikát, hanem Európának is mélyütést visz be. Ezek a konfliktusok könnyen gazdasági válságokat idézhetnek elő világszerte.”
Majd hozzátette:
Abban reménykedhetünk, hogy Donald Trump most elég szorult helyzetben van ahhoz, hogy kénytelen legyen jó kapcsolatra törekedni Kínával.”
A szakértő végül úgy fogalmazott: a piacok és a világgazdaság szempontjából már az is pozitív fejlemény lenne, ha a következő hónapokban kiszámíthatóbbá válna az amerikai–kínai kapcsolat.
Gazdasági szempontból mindenképpen jó lenne, ha lenne egy nyugodtabb időszak. A világgazdaságnak egy nyugodt félévre és stabilitásra lenne szüksége.”
– hangsúlyozta Horváth Levente.
***
Fotó: Brendan SMIALOWSKI / AFP
Erre a születésnapi ajándékra senki sem számított: a németek óriási többsége elzavarná a Merz-kabinetet
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Egyedül nem megy: a kínai államfő felajánlotta segítségét az iráni konfliktus rendezéséhez
Pénteken folytatódnak Hszi Csin-ping és Donald Trump tárgyalásai.
Az Amerikába tartó iráni focicsapat búcsúztatását „halál Amerikára” bekiabálások kísérték végig (VIDEÓ)
Sport
Forrósodik a levegő a vb körül.
Hszi Csin-ping Pekingben figyelmeztette Trumpot: vigyázzon Tajvannal
Hatalmas parádé közepette köszöntötték Donald Trumpot Pekingben, azonban a kínai elnök szinte azonnal rátért a legkényesebb kérdésre: Tajvanra.
Idehaza éppen mással vagyunk elfoglalva, de a világ nem állt meg
Ma történelmi jelentőségű USA-Kína csúcstalálkozó kezdődött.
Fennakadások vannak a magyar határátkelőknél, a Liszt Ferenc repülőteret is érinti a probléma
Informatikai rendszerprobléma merült fel a közúti határátkelőhelyeken és a repülőtéren.
Új módszerrel próbálkozik Ukrajna – így szorítanák vissza a korrupciót
Közben az ukrán kormány egy szélesebb körű mozgósítási és toborzási reform előkészítésén dolgozik.
Gruber Zsombor: Láttunk már csodát, én bízom a Kisvárdában!
Sport
A bronzéremre hajtó ZTE sem fogja olcsón adni a bőrét.
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
auditorium
2026. május 15. 09:42
A Hormuz-szoros megnyitàsa mind a kèt Nagyhatalomnak érdeke (Európának is). Nincs szó arról, ki mit szállit a közel-keleti országok hadi iparának és ezzel biztositja a további háborút. Kina félti Tajwant és óvainti Tr-t a beavatkozástól. Kölcsönös kereskedelmi érdekeik vannak,
de nehéz visszafogni a kinai gazdaságot, amikor már vagy 6O évvel ezelőtt sikerült nekik elsajátitani és tökéletesitani nagy SZORGALOMMAL az amer. "know how"-t. Akkoriban nagy haszonnal gyártattak majdnem mindent Kinával... Ma már lehagyták a kinaiak őket és ezt nehéz tudomásul venni.
Válasz erre
1
0
Nasi12
2026. május 15. 09:22
Kína már kibékitette a szaudiakat és az irániakat. Némi orosz segítséggel.
Ez az igazi oka az izraeli és iráni konfliktusnak.
A kinaiak tanulnak Trumptól.
Most megígérnek 600 boeinget (amik nem nagyon kapósak mostanság) aztán visszaveszik 10-re.
Ahogy a vámok alakulnak.
De az is lehet, hogy felajánlanak pár saját repülőt Trumpnak a végén, hogy mi lenne ha megvenné :)
Válasz erre
0
0