Testnevelés: Hal Melinda szerint Lannert Judit téved, nem a tesi a túlsúlyosság oka

„A testnevelésről szólva: véletlenül sem azért lett ennyi túlsúlyos gyerek, mert a gazdák el vannak lehetetlenítve évtizedek óta, és nem normális minőségű kaját esznek a gyerekeink, hanem kínai fokhagymát és McDonald’s-os hamburgert” – fogalmazott lapunknak Hal Melinda, az MCC Tanuláskutató Intézet kutatásvezetője annak kapcsán, hogy Lannert Judit oktatási miniszter nemrég úgy nyilatkozott: „ha megnézzük a gyerekek egészségi adatait, a túlsúlyosság még nőtt is”, ezzel belengetve, hogy a mindennapos testnevelésnek véget kellene vetni, merthogy az „teljesen célellentétes volt”.

Miről lesz szó?

• a rendszeres testnevelés óráról,
• az evésről,
• a kockulásról.

„Mindez összefügg az egészségszokásokkal és azzal, hogy külföldről jön be a rossz minőségű élelmiszer” – mutatott rá Hal Melinda. Hozzátette: ez a trend sok országban tapasztalható. Alig van ország, ahol csökkenne az átlagos testsúly, inkább csak „gyarapszunk”. Ez a gyarapodás 70 százalékban az étkezésnek tudható be. 

„Az is igaz ugyanakkor” – fejtette ki –”, hogy az étkezési szokásokat nagy mértékben befolyásolja a mentális állapot. Ha valakit zaklatnak, trauma ér, nem alszik eleget – ezek mind befolyásolják a testsúlyunkat”. 

 A sportolás így is, úgy is intézményes keretekben zajlik, a testnevelés órát nem kivezetni kell, hanem javítani” – tette hozzá.

Hal rámutatott: a dietetikusok szerint 70 százalékban az étkezés határozza meg, milyen súlyúak vagyunk, így ott kell keresni a kulcsot. A Mercosur-egyezmény például biztos nem fog segíteni ezen az ügyön. Nem tudjuk, mi van az argentin gabonában, ahogy nem tudjuk azt sem, mi van a német májkrémben. Sok üzletlánc bukott le az utóbbi években amiatt, hogy Közép-Európába rosszabb minőségű terméket hoz ugyanabból a fajtából. 

Komplexen nézve a képet nem a testneveléshez kell hozzányúlni a szakértő szerint.

„Abban egyetértek Lannert Judittal – fejtette ki Hal Melinda –, hogy túl vannak terhelve a diákok, túl sok a tanóra. Jó ötlet a projektalapú oktatást, ezt a készségtantárgyaknál kell kezdeni. Ha mondjuk a pszichodráma megkapná a péntekeket, abban lenne zene, mozgás, fejlesztenénk benne az alapvető készségeket, egészségre tudnánk nevelni, mégpedig nem frontálisan. Projektszinten kell betenni az érzelmiintelligencia-fejlesztést, és ezzel Lannert Judit egyik célja is teljesülne, mert visszaszorítanánk az erőszakos megnyilvánulásokat” – mondta Hal Melinda a Mandinernek. 

Meg kell tanítanunk a zenére, a zenét pedig nem csak az sajátíthatja el, aki talentum, hanem mindenkinek szüksége volna rá, ami alapvető szükségletként kellene, hogy megjelenjen, s így gondolja ezt Freund Tamás, az MTA leköszönő elnöke is. Ez jelent egyszerre zenehallgatást és zenei alkotás is. Ezek fogják azokat a kognitív és érzelmi fejlesztéseket hozni, amire szükségünk lenne. Az érzelmi intelligenciát nagyon jól lehet fejleszteni sporttal. 14 év felett pedig jöhetnek a digitális kompetenciák. 

– mutatott rá Hal Melinda. 

A szakember hangsúlyozta: minden negyedik fiatal túlsúlyos, és minden negyedik fiatal mutat mentális zavarokat, feltételezhetően van összefüggés. „Akárhogy is nézzük, az evés örömforrás, ha bántottak az iskolában, jó benyomni egy tábla csokit otthon. Bridget Jones után szabadon: a felnőttek is ugyanezt csinálják.”

„Nemrég vittük végig az MCC-ben a hétpróba-kihívást, melyben az egyik az volt, hogy minél több ételt magad készíts el. A főzésre való nevelés is fontos, hogy ez lehessen örömforrás, amiben mentálisan kikapcsolunk, belefektetünk egy kis fizikai energiát, és amiben kreatívak vagyunk, tehát ne a zacskós levesig jussunk csak el 16 éves korunkra. Ha ezt megtanulnánk, kevesebb lenne a túlevés és a testképprobléma” – mondta Hal. 

A stabil személyiség és a stabil fejlődés az öt alapértékre épül. A tanulás kétharmad része szociális mintákból, példákból származik. Ha a felnőtt kólát iszik, ő is kólát akar inni. Ha felnőtt elviszi a gyereket az instant hamburgerezőbe, akkor majd mindig burgert és sült krumplit szeretne enni. A gyerekeket nem lehet elszigetelt, önálló entitásként kezelni, hanem társadalmi szintű problémáról beszélünk – zárta szavait az MCC Tanuláskutató Intézet kutatásvezetője.

Nyitófotó: Soós Lajos