Közgazdászok kérik Kapitányt, törölje el a védett árat, ám az általunk megkérdezett szakértő szerint ez nem érdekünk

Mint ismert, közgazdászok nyílt levélben kérik Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, hogy szüntesse meg az üzemanyagok védett árát, mert az növeli a környzetszennyezést, továbbá azt az illúziót kelti, hogy a kormány meg tudja állítani a nemzetközi folyamatok hatásait az ország határánál, ezzel azonban súlyosabb gazdasági problémát idéz elő.

„A nyílt levél érveivel részben értek csak egyet. Bár a tiszta levegő és a gazdaság ökológiai lábnyomának csökkentése valóban fontos feladat, 

hiszen ez csak nagyon exrtém megoldásokkal lenne megvalósítható, hiszen minden egyes embernek van valamilyen környezeti hatása” – fogalmazott megkeresésünkre Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője

A közgazdász rámutatott, „A levél kitér a szabályozott árak piactorzító hatására, ami valóban egy piaci tökéletlenség, ám ennek egy gazdasági válsághelyzet idején, mint a mostani is, megvan az indokoltsága. Egy komoly válságban (és ne felejtsük, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szerint a mostani lehet a világ legdurvább energiaválsága) az államnak aktívnak kell lennie, mert ez az egyetlen szereplő, mely bármilyen gazdasági terhet el tud viselni, illetve meg tud finanszíroztatni.”

Sebestyén szerint

így ha a mostani energiaválság gazdasági hatását az állam viseli a védett árakon keresztül, akkor ezt olcsóbban, kisebb kamatköltséggel tudja megtenni, mintha a terhet a családoknak kellene viselni, és hitelből megfinanszírozni, 

A közgazdász úgy véli, bár a levélben van arra javaslat, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit az állam támogatással kompenzálja, ez sajnos nem olyan egyszerű, mint ahogyan ezt az anyag bemutatja.

„A levél úgy érvel, hogy a személygépkocsik használói jelenleg Magyarországom átlagosan mindössze egyharmadát fizetik meg azoknak a költségeknek, amelyeket a társadalomnak okoznak. Ha ebből indulunk ki, akkor 2000 forint körüli üzemanyagár lenne a levél szerint kívánatos hazánkban. Ez viszont lényegében szinte minden szállítással valamilyen módon kapcsolatban lévő magyar céget extrém versenyképtelenné tenne, nem csak azon országok vállalataihoz képest, ahol most 10 forintba kerül egy liter benzin, hanem Kínához és az USA-hoz képest is, ahol 400 forint az üzemanyag ára, azaz ötöde a levél által kívánatosnak tartott szintnek” – fejtette ki.

„Ám 

így nem tudja megvédeni a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket sem (akik egyébként egy ilyen forgatókönyv esetén lényegében a teljes magyar társadalmat jelentenék)” – tette hozzá.

Arról, hogy meddig lehetne fenntartani a jelenlegi árakat, Sebestyén Géza úgy gondolja, ez főleg politikai akarat kérdése. 

2022-ben véleményem szerint az állam ideális stratégiát választott, akkor szüntette meg a benzinárstopot, amikor az olajár visszatért a bevezetéskori szint környékére. Egy ilyen megoldás most is jó lenne, ám félek, hogy a 100 dollár alatti hordónkénti olajártól hosszabb távra el kell most búcsúznunk” – fogalmazott.

Hogy milyen hatással lehet ez a gazdaságra rövid és hosszú távon, azzal kapcsolatban a közgazdász kifejtette: 

Ennek költségeit az állam, illetve az olajipari cégek fizetik, a megállapodás feltételei szerint.

„Azaz 

– húzta alá.

Egyelőre pozitívak a várakozások, de a piacok hajlamosak a túlreagálásra

„A választások előtt az euró árfolyama még 375,4 forinton zárt, ám hétfőn már 367,5 forinton, azaz picivel több mint 2 százalékkal erősebben nyitott. Az elmúlt napokban az EURHUF értéke 353 környékén is járt, ami 6 százalékos erősödést jelent a választások előtti szinthez képest. 

– mondta az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arra a kérdésre, mit várnak a piacok a Tisza-kormánytól.

Mint kifejtette: a választások előtt a 10 éves magyar államkötvény hozama 6,62 százalék volt, ám hétfőn már 6,235 százalékon nyitott. Azóta tovább csökkent a magyar állam finanszírozási költsége, és ma már 5,57 százalékon áll a mutató.

„Azaz több, mint egy százalékponttal alacsonyabb költségen tudja magát finanszírozni az állam. A hozamgörbe többi pontja is nagyjából hasonló mértékben csökkent, azaz nem csak a 10 éves papírok, hanem a rövidebek és a hosszabbak is olcsóbbak lettek. 

A közös pénz feltétele is az alacsonyabb állampapír-hozam, ám a váltás is csökkenti a magyar állam finanszírozási költségeit, azaz elmondhatjuk, hogy az euróval kapcsolatos bejelentés is segített lenyomni a hozamgörbét” – magyarázta Sebestyén Géza.

A közgazdász rámutatott: az 5 éves magyar CDS-felár, azaz az állampapírok biztosítási díja 109 volt a választások előtt, ám azóta szintén gyors csökkenést mutatott. A választások másnapján 100,8-on nyitott, és mostanra 76 környékén stabilizálódott.

Sebestyén szerint ez is azt mutatja, hogy a befektetőknek nagyon pozitív várakozásaik vannak a Tisza-kormánnyal szemben, a magyar államháztartási helyzet javulását, a hiány és az államadósság csökkenését, az uniós források megszerzését, illetve az euró bevezetése tekintetében komoly előrelépést várnak tőlük. 

Megjegyezte: 

Ám ha a Tisza-kormány felülmúlja a piaci szereplők várakozásait, akkor további forinterősödést, illetve hozam- és CDS-felár csökkenést várok.”

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor