A Nyugat-Balkán egyre nehezebben viseli, hogy míg Ukrajna gyorsítósávot kapott az EU-ban, nekik továbbra is részmegoldásokat ajánlanak

A Politico által megszerzett francia–német vitaanyag szerint az Európai Unió új megközelítést alkalmazna a bővítés során, hogy a tagjelölt országok ne veszítsék el a hitüket a csatlakozási folyamatban. A dokumentumot egy Nyugat-Balkánnal foglalkozó csúcstalálkozó előtt terjesztették körbe az uniós diplomaták között, és alapvetően arra keres választ, miként lehetne kezelni a növekvő elégedetlenséget azokban az országokban, amelyek hosszú ideje várnak az uniós tagságra.

A javaslat lényege, hogy a teljes jogú csatlakozás helyett vagy azt megelőzően a tagjelöltek fokozatosan hozzáférést kapnának bizonyos uniós jogosultságokhoz. A dokumentum szerint ezzel „egy strukturáltabb fokozatos integráción keresztül ténylegesen közelebb” kerülnének az Európai Unióhoz, ami további ösztönzést jelenthetne a szükséges reformok végrehajtására.

A terv alapján a tagjelölt országok képviselői megfigyelőként részt vehetnének fontos uniós találkozókon, miközben fokozatosan kapcsolódhatnának be az unió egyes programjaiba és szakpolitikai együttműködéseibe. Az elképzelés mögött az a felismerés áll, hogy a jelenlegi rendszerben a csatlakozási tárgyalások annyira hosszúra és bonyolultra nyúlnak, hogy azok könnyen kiábrándulást szülhetnek.

Nyugat-Balkán egyre nehezebben viseli a várakozást

A Politico szerint a kezdeményezés hátterében elsősorban a Nyugat-Balkán térségében tapasztalható növekvő frusztráció áll. Több ország már hosszú évek óta teljesíti az uniós elvárások jelentős részét, mégis úgy érzik, hogy a tagság perspektívája folyamatosan távolodik. A helyzetet tovább élezte az elmúlt évek geopolitikai fordulata. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke többször is azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna helye az Európai Unióban van, és az évtized végére akár harminctagúvá is válhat a közösség.

A Politico szerint több tisztviselő is azt sérelmezi, hogy Kijev különleges bánásmódban részesül, miközben a térség országai továbbra sem kapnak egyértelmű választ arra, mikor juthatnak közelebb a tagsághoz. A számok jól mutatják a helyzetet:

• Montenegró jelenleg a legelőrébb járó tagjelölt, tárgyalásai már a végső szakaszban vannak,
• Albánia valamennyi tárgyalási fejezetet megnyitotta, és 2030-ig szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz,
• Szerbia a harmincöt fejezetből huszonkettőt megnyitott, de mindössze kettőt tudott lezárni,
• Észak-Macedónia továbbra sem kezdhette meg hivatalosan a tárgyalásokat a Bulgáriával fennálló vita miatt,
• Koszovó pedig hiába nyújtotta be csatlakozási kérelmét 2022-ben, tagjelölti státuszt sem kapott, mivel több uniós tagállam nem ismeri el független államként.

Mindez azt eredményezte, hogy a bővítési politika hitelessége több országban is megkérdőjeleződött, és egyre többen teszik fel a kérdést, hogy a csatlakozás valóban reális cél-e belátható időn belül.

Kedvezményekkel próbálnák életben tartani a bővítést

A francia–német dokumentum éppen erre a problémára kínálna választ. A terv szerint a tagjelöltek már jóval a teljes jogú csatlakozás előtt hozzáférhetnének olyan előnyökhöz, amelyek jelenleg csak a tagállamok számára elérhetők.

A vitaanyag nemcsak új kedvezményeket ajánl, hanem a csatlakozási folyamat átalakítását is sürgeti. A szerzők szerint szükség van egy „új, folyamatközpontú megközelítésre”, amely csökkenti a túlzottan formalizált köztes akadályokat és egyszerűsíti a jelenlegi módszertant. Ennek részeként nagyobb mozgásteret kapna az Európai Bizottság is. Jelenleg minden egyes tárgyalási klaszter megnyitásához a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges.

A Politicónak nyilatkozó egyik uniós tisztviselő szerint a kezdeményezés célja, hogy „új lendületet” adjon a bővítési folyamatnak. A kérdés azonban az, hogy a Nyugat-Balkán országai ezt valódi előrelépésként értékelik-e majd. A térségben ugyanis egyre többen érzik úgy, hogy az Európai Unió ismét nem a tagság kapuját nyitja meg előttük, hanem csupán egy újabb előszobát rendez be számukra, kényelmesebb székekkel és valamivel több kiváltsággal.

Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP