Dobsa István a Mandinernek arról beszélt: Kárpátalja gazdasága különösen érzékenyen reagálna arra, ha megszüntetnék a stratégiai jelentőségű cégek dolgozóinak hadkötelezettség alóli mentességét.
Komoly gazdasági és társadalmi következményei lehetnek annak, ha Ukrajnában tovább szigorítják a mozgósítási szabályokat – erről beszélt a Mandinernek Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ifjúsági Szervezetének elnöke, a Beregszászi Járás Tanács képviselője, valamint a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának munkatársa. A politikus megszólalása annak kapcsán érkezett, hogy Ukrajnában egyre élesebb vita bontakozik ki a stratégiai jelentőségű vállalatok dolgozóinak mentessége körül. A Kárpáti Igaz Szó szerint Kárpátalján és más régiókban már attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet a gazdaság működése.
A KISZÓ beszámolója szerint országos szinten sokan a mozgósítás további szigorítását sürgetik, miközben több régióban – köztük Kárpátalján – attól tartanak, hogy a gazdaság működése ellehetetlenülhet, ha aránytalanul sok dolgozót kényszerítenek a frontra.
A kérdésben megszólalt Viktor Mikita, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőhelyettese, Kárpátalja korábbi kormányzója is. Szerinte a jelenlegi szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy
a vállalatok dolgozóik legfeljebb 50 százalékát mentesítsék a mozgósítás alól, már most is „a működőképesség alsó határát” jelenti.
A politikus arra figyelmeztetett: az ukrán gazdaság stabilitása ma ugyanannyira fontos része a háborús védekezésnek, mint maga a frontvonal. A hivatalos adatok szerint az ukrán üzleti szektor 2025-ben mintegy 1,2 billió hrivnya adót és járulékot fizetett be az állami költségvetésbe, amelyből többek között a hadsereg működését és az állami intézményrendszert finanszírozzák.
Dobsa István a Mandinernek arról beszélt: Kárpátalja gazdasága eleve sérülékenyebb, mint Ukrajna nagyobb ipari térségeié, ezért a munkaerő-kiesés is gyorsabban és látványosabban fejti ki a hatását.
„A kritikus fontosságú vállalkozások esetében nem egyszerűen arról van szó, hogy egy-egy cég elveszíthet néhány munkavállalót. Sokszor olyan szakemberekről beszélünk, akiknek a kiesése egy teljes termelési folyamatot, szolgáltatást vagy ellátási láncot béníthat meg” – fogalmazott.
A politikus szerint ez érintheti
Ha a mentességeket megszüntetik vagy jelentősen korlátozzák, annak következménye lehet a termelés visszaesése, a vállalkozások részleges vagy teljes leállása, az adóbevételek csökkenése”
– mondta.
Hozzátette: Kárpátalján sok kis- és középvállalkozás már most is rendkívül nehéz helyzetben működik.
Számukra egy ilyen döntés nem egyszerű nehézséget, hanem akár a működés végét is jelentheti”
– hangsúlyozta Dobsa István.
Arra a kérdésre, hogy a vállalkozások miként tudtak működni az elmúlt évek háborús körülményei között, a határon túli magyar politikus úgy fogalmazott:
a kárpátaljai cégek „rendkívüli alkalmazkodóképességről és kitartásról tettek tanúbizonyságot”.
Mint mondta, ebben kulcsszerepet játszott a kritikus fontosságú vállalkozások rendszere és a kulcsfontosságú dolgozók mentessége.
Ez sok esetben lehetővé tette, hogy legalább a legszükségesebb szakemberek a helyükön maradjanak, és a vállalkozások ne álljanak le teljesen”
– emelte ki.
A KMKSZ ISZ elnöke szerint sok cég kénytelen volt rugalmasabb munkarendre átállni, visszafogni a beruházásokat és kizárólag a legfontosabb tevékenységekre koncentrálni.
Kárpátalja helyzetét ugyanakkor részben javította, hogy a fronttól távolabb fekvő régióba több belső áttelepült vállalkozás és munkavállaló is érkezett.
Ez bizonyos területeken átmenetileg élénkítette a gazdaságot, de nem oldotta meg a strukturális problémákat”
– tette hozzá.
Dobsa István szerint az állam eddig egyfajta kompromisszumos rendszerrel próbált kötéltáncot járni a hadsereg emberigénye és a gazdaság működőképessége kapcsán.
„Fontos látni, hogy a hadsereg emberigénye és a gazdaság működőképessége között nagyon kényes egyensúlyt kell fenntartani. Ha ez az egyensúly megbomlik, annak nemcsak gazdasági, hanem társadalmi következményei is lesznek” – figyelmeztetett.
A Kárpáti Igaz Szó cikke szerint a nyilvánosságra került becslések alapján több mint kétmillió hadköteles korú ukrán férfi még mindig nem frissítette adatait a hadkiegészítő központokban, miközben különböző források mintegy 200 ezerre teszik azok számát, akik engedély nélkül hagyták el katonai alakulatukat.
Ezt is ajánljuk a témában
A fegyveres dezertőrök Harkivban rendszeresen támadnak a civil lakosságra, a támadások pedig gyakran halálos kimenetelűek.
Dobsa István lapunknak arról is beszélt: pontos, nyilvánosan ellenőrizhető mozgósítási adatok nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor az világosan látszik, hogy Kárpátaljáról a háború kezdete óta jelentős számú férfit hívtak be katonának.
Sok településen látható, hogy a munkaképes korú férfiak jelentős része vagy a hadseregben szolgál, vagy külföldön tartózkodik, vagy valamilyen okból már nem érhető el a helyi munkaerőpiacon”
– fogalmazott.
A politikus szerint ez a hiány ma már nemcsak a gazdaságban, hanem a családok életében, az önkormányzatok működésében és a közösségi életben is egyre erősebben érzékelhető.
Ezt is ajánljuk a témában
Az anyaország nem engedte el az ukrajnai magyar kisebbség kezét, akiknek csak még nehezebb lett a helyzete, mint a háború előtt.
***
Fotó: Wojtek RADWANSKI / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
A védelmi tárca kiemelte, hogy a támadás válasz volt az Oroszország területén elkövetett ukrán „terrortámadásokra”.
A miniszterelnök és az EU vezetése is a magyar kisebbségi jogok fontosságáról beszél, ám eddig a kárpátaljai magyarságot senki sem kereste meg hivatalosan.
Korábban úgy tűnt az oroszok nem akarnak tárgyalóasztalhoz ülni.
A lap nagyon pozitív jelnek tekinti Ukrajna uniós csatalkozásával kapcsolatban azt, hogy az új magyar kormány kedden az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről fog tárgyalni az ukránokkal.
Magyar Péter miniszterelnök egyeztetett António Costával.
Warren Buffettben pedig jobban bízik, mint a leggazdagabb magyarban.
Hozzátette, hogy középtávon az egész kormányhivatali rendszert átalakítják, aminek jelentős újítása lesz.
A Semmelweis-egyetem rektora nem tartja kizártnak, hogy ősszel az Erasmus is visszatérjen.
