Megszólalt az oktatáskutató: „A Krausz-modell a tudásalapú társadalom felé mutat”

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Krausz Ferenc nyílt levélben reagált arra, hogy Magyar Péter közölte: felbontja a 261 milliárd forintos szerződést az Élvonal Alapítvánnyal.

Ennek kapcsán a Mandiner kérdésekkel fordult Setényi Jánoshoz, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőjéhez. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy 

• a magyar oktatási rendszer jelenleg képes megfelelő utánpótlást biztosítani a világszintű kutatás számára,
• mennyire hiányzik ma Magyarországon az a kapcsolat, amely a közoktatást, a tehetséggondozást és a kutatási szférát összekötné,
• illetve, hogy Magyarország mennyire halad a tudásalapú társadalom irányába. 

Megkeresésünkre Setényi úgy fogalmazott, 

„De ezen tehetségek csúcsszinten való kinevelése, a nemzetközi csúcskutatásokba való bekötése és a közvetlen hasznosításba való integrációja nem közoktatási feladat. A Krausz-modell pontosan ezen hiányzó funkciókat kívánja betölteni” – mutatott rá.

Az oktatáskutató azzal folytatta, hogy Krausz Ferenc modellje egyértelmen a tudásalapú társadalom felé mutat. Közölte, hogy Magyarország 30 éve erre vár, ugyanakkor a 25-30 éves tanácsadói tevékenysége alatt egyetlen komoly – kormányzatokon túlmutató és kritikus méretű, nemzeti konszenzuson alapuló – kezdeményezést sem látott. 

„Vagy a »követő ország« alacsony horizontja nyomta le a résztvevők képzelőerejét vagy – gyakrabban – a szerény források szétosztása izgatta a résztvevőket. A Krausz-modell nemzetközi bekötöttsége és forrásigénye kétségtelenül új színt hozott volna a »követő ország« tudományos kultúrájába” – magyarázta.

Meg kell teremteni a közbizalmat és a stabilitást a Krausz-modell elindításához

A szakértő végül arra is kitért, hogy a projekt kritikusai jogosan vetik fel, hogy százmilliárdos költségvetésű tudományos vállalkozást nem lehet társadalmi kommunikáció és állami ellenőrzés nélkül elindítani, kiszervezni. 

„Nobel-díjasaink nagyszerű emberek, de ez nem garancia ekkora források felhasználására. Az új kormány pénzügyeseinek nyilván elegük van a szűk költségvetési források kiszervezéséből, ez méltányolható szempont. Bár az ügy politikainak látszik (most), a kihívás kulturális: 

– tekintett előre.

„Remélhetőleg nem lesz több levélváltás, hanem az érdekelt felek konstruktív tárgyalásokon oldják meg a problémát. A problémamegoldás kulturális nyeresége messze felülmúlná a természettudományos hasznokat” – zárta gondolatait Setényi János. 

Magyar Péter nyitott az egyeztetésre

Magyar Péter miniszterelnök a második kormányülést követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Krausz Ferenccel és az alapítványi támogatással kapcsolatban közölte: az illetékes minisztérium először elvégzi a teljes átvilágítást, aminek egy része már meg is történt.

„Abszolút nyitott vagyok akár Krausz Ferenc professzor úrral, akár más Nobel-díjas, vagy elismert tudósokkal a találkozóra. Szívesen meghallgatjuk az álláspontját arról, hogyan sikerült ezt a konstrukciót összehozni, illetve mi volt az oka annak, hogy a választás előtt írták alá” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar tudósok nem maradnak támogatás nélkül.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila