Már Keir Starmer kormányfő pozíciójáért és a Munkáspárt vezetéséért megy az öldöklő harc. A potenciális kihívók pedig új irányt szabnának a szigetországnak.
Miközben Keir Starmer brit miniszterelnök történelmi mélységbe zuhanó támogatottsággal és súlyos választási vereségekkel küzd, a Munkáspárton belül már megkezdődött a pozicionálás az utódlás kérdésében. A Politico szerint a készülődő belső hatalmi harc egyik legfontosabb törésvonala ismét a Brexit lehet.
Ezt is ajánljuk a témában
A brit választók két év alatt mély kiábrándultsággal fordultak el a Munkáspárttól, miután a nagy reményekkel induló kormányzás adóemelések, megszorítások, bevándorlási káosz és szabadságjogi viták sorozatává vált.
A lap szerint hivatalosan ugyan még nincs vezetőválasztási folyamat, de a potenciális kihívók már nyíltan építik saját politikai profiljukat, különösen az Európai Unióhoz fűződő viszony kérdésében.
Az első komoly nyitást Wes Streeting volt egészségügyi miniszter tette, aki egy hétvégi beszédében egyenesen úgy fogalmazott:
Az Európai Unió elhagyása katasztrofális hiba volt.”
Streeting szerint Nagy-Britanniának új „különleges kapcsolatot” kell kialakítania az EU-val, mert „Nagy-Britannia jövője Európában van, és egy nap ismét az Európai Unióban”.
Ezt is ajánljuk a témában
Több választást is tartottak az Egyesült Királyságban a múlt héten, és az eredmények messze túlmutatnak az ország partjain. Rajcsányi Gellért írása.
A politikus ugyanakkor hangsúlyozta: az újbóli csatlakozáshoz új demokratikus felhatalmazásra lenne szükség. Konkrétumokat egyelőre nem mondott, de korábban már jelezte, hogy nem támogatná a szabad munkaerő-áramlás visszaállítását, miközben egy vámunió lehetőségét nyitva hagyta.
A Politico szerint Streeting tudatosan emelte napirendre a Brexit kérdését, mert ezzel egyszerre tudja megszólítani a Munkáspárt EU-párti tagságát, miközben kellemetlen helyzetbe hozhatja legfőbb riválisát, Andy Burnhamet.
Manchester népszerű polgármestere ugyanis egy Brexit-párti körzetben próbálhat meg visszatérni a parlamenti politika terepére, ahol Nigel Farage Reform UK-ja komoly ellenfél lehet számára.
Burnham emiatt óvatosabban fogalmaz. Az ITV-nek azt mondta:
Hosszú távon van érv az EU-hoz való visszacsatlakozás mellett”, de hozzátette, hogy ezt most nem akarja kampánytémává tenni.
Pedig korábban ő is sokkal nyíltabban beszélt az uniós tagság támogatásáról. A tavalyi munkáspárti konferencián például kijelentette:
Őszinte leszek. Azt mondom: vissza akarok lépni. Remélem, hogy még az én életemben újra csatlakozik az ország az Európai Unióhoz.”
Ezt is ajánljuk a témában
Keir Starmer elmozdítása lehet a végső cél.
A Politico szerint egy esetleges vezetőválasztási kampányban
könnyen kialakulhat verseny a jelöltek között abban, ki kínál EU-barátabb irányvonalat.
A szintén Starmer lehetséges kihívójaként emlegetett Angela Rayner korábbi miniszterelnök-helyettes egyelőre jóval visszafogottabban közelíti meg a kérdést. Szerinte nem az „EU-ban vagy EU-n kívül” vita újranyitására van szükség, hanem a Brexit negatív következményeinek kezelésére.
Közben maga Keir Starmer is egyre közelebb sodródik Brüsszelhez:
A brit kormány jelenleg agrár-élelmiszeripari és energiapiaci megállapodásokról tárgyal Brüsszellel, miközben Starmer már visszaléptette az országot az Erasmus+ programba is, és támogatna egy korlátozott ifjúsági mobilitási egyezményt.
A Politico szerint azonban a Munkáspárton belül egyre erősebb a nyomás, hogy a párt teljesen újragondolja Brexit-politikáját.
Ezt is ajánljuk a témában
Az angliai önkormányzati választásokon leszerepeltek a klasszikus pártok, miközben Nigel Farage jobboldali kihívója várakozáson felül teljesített.
A brüsszeli lap szerint a szuverenista politikájával jelenleg a népszerűségi lista élén álló Nigel Farage és a Reform UK ugrásra készen figyeli a Munkáspártban zajló folyamatokat. A Brexit veteránjaként ismert Farage abban bízik, hogy a Munkáspárt EU körüli belső megosztottságából politikailag profitálhat.
A reménykedése nem alaptalan, hiszen a Reform az utóbbi években tömegével hódította el a Munkáspártból kiábrándult szavazókat, és a pártvezetés reményei szerint a főleg Nagy-Britannia északi régióiban megmaradt, napról napra fogyatkozó baloldali bázist is bekebelezhetik. Ehhez pedig igen csak alkalmasnak ígérkezik a Brexit témájának újranyitása, mivel a brit szociáldemokrata szimpatizánsok már eddig is úgy érezték, hogy a Keir Starmer vezette alakulat idegen érdekekért hagyta őket cserben. Ha a párt most nekiáll az Európai Unió mellett agitálni, ez a nézőpont teljes apátiába sodorhatja, vagy végleg elfordíthatja tőlük a szimpatizánsokat.
***
Fotó: Brook Mitchell / AFP
Nagyon szoros végeredmény várható Svájcban.
Riasztónak nevezte a szigetország védelmi állapotát Sir Nick Carter a védelmi miniszter és a fegyveres erőkért felelős államtitkár lemondása után.
A héten egy brutális nemi erőszak és a kamatstop kivezetése is kattintásra késztette a Mandiner olvasóit.
Alexander Sell, AfD-s EP-képviselő arról beszélt egy interjúban, hogy a német társadalom most kezdi érezni a katasztrofális gazdasági döntések és a meggondolatlan zöldpolitika következményeit.
Ezúttal egy pakisztáni férfit vettek őrizetbe gyilkossági kísérletért.
Pontosan két hónap telt el a magyar választások óta.
Újabb botrány rázza meg a brüsszeli külügyi apparátust.
A visszafogott első félidő után felpörögtek az események Dallasban. A Hollandia–Japán meccs a világbajnokság legjobb félidejét produkálta a szünet után, úgy tűnt, kapufás gólokkal nyer az Oranje, de nem tudta kihúzni a hajrát, az ázsiaiak megmentettek egy pontot.
A külpolitikai siker helyett súlyos presztízsveszteség lett a végeredmény, miután Berlin elbukott az ENSZ Biztonsági Tanácsának választásán.
