Különleges képzést kapnak a fiatal felvidéki magyarok

Az Esterházy Akadémiát a Magyar Szövetség pártot vezető Gubík László alapította 2017. május 15-én – hetvenöt évvel az után, hogy gróf Esterházy János szlovákiai parlamenti képviselőként nem volt hajlandó megszavazni a zsidók deportálását. 

Az akadémia azzal a céllal jött létre, hogy kétévente húsz fiatalnak lehetőséget adjon egy hiánypótló közéleti képzésre. Ennek során elsajátíthatják azt a lexikális és gyakorlati tudást, amelyre egy közéletet szervezni kívánó embernek szüksége van. Az intézmény képzései szeptember 15-én indultak, egy nappal annak évfordulója előtt, hogy gróf Esterházy János hamvai hazatértek Alsó­bodokra, a Paulisz Boldizsár által megálmodott és megépített Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna alatt kialakított sziklasírba. 

Hogy miért Esterházy János a névadója az intézménynek? Mint Méry János, az akadémia vezetője elmondja: 

egy hős, aki akkor is a magyarság maradékával maradt, amikor 1938-ban a Felvidék déli része visszatért. Példamutatásában minden benne van, ami a közéleti pályához mint hivatáshoz szükséges. Ragaszkodott szülőföldjéhez, közösségét szinte családjaként kezelte, megrendíthetetlen volt a hite, ellenállt a hatalom csábításának, szembeszállt a gazemberséggel. Emellett a megpróbáltatások idején is életvidám maradt, értette a közép-európai egymásrautaltságot, testvérként tekintett a környező népekre, és ízig-vérig európainak vallotta magát. Ha van ember, akinek példáján keresztül tanítani lehet és fel lehet készíteni az új nemzedékeket a Felvidéken a közéleti pályára, akkor az gróf Esterházy János.” 

A képzésre olyan 18 és 33 év közötti fiatalokat várnak, akiket érdekel a Felvidék múltja, jelene és jövője, akik meg akarnak tanulni nyilvános beszédet mondani, interjút adni, vitázni, képernyőn szerepelni, kampányt szervezni, kultúrszervezetet vezetni vagy akár jó cikket, oknyomozó anyagokat írni. A Facebook-oldalon gyakorlatilag minden képzésről beszámolnak. „E fiataloknak kialakított szellemi műhelyben kellemes környezetben és baráti közegben, együtt nevelkedve, egymást ösztönözve tanulnak azok a hallgatók, akik közéleti pályára készülnek, legyen az aktív politikai szerepvállalás, újságírás vagy szakmai háttérmunka” – fejti ki Méry János. Elsősorban a felvidéki egyetemistákat szeretnék megszólítani, de mindenhonnan várják a jelentkezőket, és nem is csak a felsőoktatásban tanulókat. Az elmúlt években sokszor a civil életből érkező vagy egyetemet nem végzett hallgatók is kiemelkedően teljesítettek. 

A képzés követi az egyetemi szemeszterek naptárát. Az első félév egyfajta alapozó, felvidéki félév – „Esterházy Jánostól az Esterházy Akadémiáig” –, amelyben a kommunikációs tréningek mellett szlovákiai előadók nyújtanak áttekintést gróf Esterházy János életéről, helytállásáról és küldetéséről, a felvidéki magyar történelemről, politikatörténetről, vallástörténetről, identitásról, népszámlálási adatokról, társadalomtudományról, kisebbségi jogokról, irodalomról, színházról, hírírásról és prezentációkészítésről. A második szemeszterben jön a publicisztikai kurzus, az eszmetörténeti ismeretek, a nyilvános beszéd alapjainak elsajátítása, a vita- és érveléstechnikai kurzus, valamint a konfliktuskezelés alapjai. A harmadik szemeszterben a storytellingkurzuson a hallgatóknak fejből kell elmondaniuk egy történeten alapuló rövid beszédet. Emellett képzést kapnak a politikai filozófia, a politikai gazdaságtan, a politikai lélektan ismereteiből is. Szerepel a tananyagban nemzetpolitika, politikai földrajz és választási rendszerek, politikai újságírás, sajtóközlemények és sajtótájékoztatók, médiahatások és meggyőzési technikák, politikai kommunikáció és oknyomozó újságírás is. Az utolsó szemeszterben a politikai retorika, a kampánystratégiák, a kríziskommunikáció és a válsághelyzetek kezelése, az online kampány, illetve a csapatépítés, szervezetfejlesztés, szervezetépítés van napirenden, valamint egy tévészereplésre felkészítő gyakorlat is része a programnak, amelyből aztán szimulált tévéinterjú a vizsga, amit az egész évfolyam előtt elemeznek. A hallgatóknak ekkor kell leadniuk a mentormunkájukat is, amelyhez a harmadik szemeszterben egy mentort választanak maguk mellé. A munka során a hallgatónak valamely felvidéki magyar ügyet kell felkarolnia, új ötletet hozva az adott témában. A képzést tanulmányutak, elemzőmunka, nagynevű vendég előadók látogatásai és ösztöndíjak teszik gazdagabbá. 

„Büszkén mondhatom, hogy akik elvégezték a képzést, szinte mind közéleti területen tevékenykednek. Sokan tagjai valamelyik közéleti szervezetnek, akár a kultúraszervezés, az oktatás, az önkormányzatok, az egyetemi szféra, a diákhálózatok, az újságírás, a tehetséggondozás vagy a zenei élet terén. De akik valami miatt idő előtt fejezték be a képzést, azok is rendre aktívak a felvidéki közélet valamely területén” – mondja végszóként Méry János.

Nyitókép: Esterházy János
Fotó: MTI/Kiss Gábor