Magyar Péter lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt

A Tisza elnöke a választási győzelme után több állami vezető lemondását követelte.



De van, ami örök, az ELTE-t nem lehet letaszítani a dobozgó felsőfokáról, ami a népszerűséget illeti.

Rekordszámú, több mint 140 ezer fiatal jelentkezett idén a magyar felsőoktatásba, tovább erősítve az elmúlt évek növekedési trendjét. A legnépszerűbb szakok és egyetemek mezőnye alig változott, de több intézmény is történelmi csúcsot döntött a jelentkezések számában – derült ki az Index összeállításából.
A felvi.hu összesített adatai szerint a jelentkezők többsége – mintegy 67 százaléka– alapképzést jelölt meg első helyen. Osztatlan képzésre valamivel több mint 10 százalékuk jelentkezett, felsőoktatási szakképzést kevesebb mint másfél százalék választott, míg mesterképzést nagyjából minden ötödik felvételiző jelölt meg.

Felhívták arra is a figyelmet, hogy továbbra is erős az érdeklődés a vidéki egyetemek iránt: a felvételizők 54 százaléka nem fővárosi intézményben meghirdetett alapképzést választott.
A legnépszerűbb képzési területek közé a gazdasági, a műszaki és informatikai, valamint a pedagógusképzések tartoznak.
Míg az első helyes jelentkezések alapján a legkeresettebb szakok között szerepel
– sorolták.
Az intézmények közül a legtöbb első helyes jelentkezőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta, ahová több mint húszezren szeretnének felvételt nyerni.
Az ELTE-re jelentkező első helyes felvételizők 24,1 százaléka (4905 fő) pedagógus-, 23,3 százaléka (4741 fő) gazdaságtudományi, 21,1 százaléka (4285 fő) bölcsészettudományi,10,1 százaléka (2050 fő) társadalomtudományi, 6,6 százaléka (1351 fő) jogi, 5,9 százaléka (1208 fő)természettudományi, 5,8 százaléka (1179 fő) informatikai, 1,8 százaléka (374 fő) sporttudományi, 0,7 százaléka (138 fő) művészeti, 0,3 százaléka (68 fő) művészetközvetítés, további 0,3 százaléka (51fő) pedig műszaki képzésre jelentkezett.
A egyetem legnépszerűbb szakai a pszichológia, a gyógypedagógia, a jogász, a nemzetközi gazdálkodás, valamint a programtervező informatikus képzések voltak.
További érdekesség, hogy az ELTE számára kiemelt jelentőségű pedagógusképzési területre jelentkezők száma idén közel 900 fővel növekedett az előző évhez képest.
Ezzel az Eötvös Loránd Tudományegyetem a hazai pedagógusképzésben az országos növekedés 25 százalékát érte el idén
– húzták alá.
A Budapesti Corvinus Egyetem idén a tavalyinál is több jelentkezőt vonzott az Oktatási Hivatal által közzétett, első helyre leadott jelentkezési adatok alapján. A Corvinuson idén 3940-en, 6,5 százalékkal (239 fővel) többen szeretnének tanulni 2025-höz képest.
Az alapszakokra átlagosan 1,3 százalékkal, a mesterképzésekre 23,8 százalékkal több jelentkező kíván bekerülni, mint az előző tanévben.
Külön érdemes kiemelni, hogy
a jelentkezők több mint kétharmada, 67,9 százaléka angol nyelvű képzést választana a Corvinuson,
így az átlagnál is jobban, 20 százalékkal emelkedett az angol nyelvű képzések népszerűsége a 2024/25-ös tanévhez viszonyítva. Eezen belül az angol mesterképzéseké 35,6 százalékkal nőtt.
Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus rektora a lapnak azt nyilatkozta, „az évről évre növekvő jelentkezési számok egyértelműen jelzik, hogy a Corvinus pontosan érzékeli a diákok új generációjának elvárásait, és képzési portfóliójának folyamatos megújításával magas színvonalú válaszokat ad rájuk. Ebben különösen a mesterképzéseink teljesítettek erősen. Az adatok azt is világosan visszaigazolják, hogy
az egyetem helyes stratégiai döntést hozott, amikor az angol nyelvű képzéseket és az interdiszciplináris szakokat oktatási kínálatának meghatározó elemeivé tette.
Ezzel egyszerre erősíti hazai piacvezető és trendformáló szerepét, valamint nemzetközi jelenlétét”.
Az Index cikkéből továbbá az is kiderült, hogy a Corvinus számos új, egyéves mesterszakot is indított, melyekre szintén jelentős érdeklődés mutatkozi: a stratégiai projektmenedzsment, a mesterséges intelligencia az üzletben, valamint a nemzetközi sportüzlet szak is jól teljesített a jelentkezők között.
Nyitókép: MTI/Faludi Imre