Érettségi: új és nehezebb lett a magyar, Jókai és Wass Albert a feladatok közt

Elstartolt a 2025/2026-os tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszaka: hétfőn 9 órától magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli számonkéréseivel kezdődött a megmérettetés. A következő hetekben az Oktatási Hivatal adatai szerint 1170 helyszínen várhatóan több mint 148 ezren érettségiznek majd. A vizsga az új, 2024-ben bevezetett rendszer szerint zajlik, amelyben már műveltségi teszt és módosított esszéfeladatok is szerepelnek – írja az Index.

A magyarérettségi első része középszinten két feladatból áll: egy 40 pontos szövegértési feladatsorból, valamint egy 20 pontos irodalmi feladatlapból. Erre 90 percet kapnak a diákok, majd a második részben 40 pontért egy műértelmezést vagy egy általános, témakifejtő esszét kell megírniuk maximum 150 perc alatt.

a címe pedig „Én folyton együtt haladtam a megújulókkal”. A diákok ebből a kérdezz–felelekből kapnak újabb kérdéseket, amelyre válaszokkal kell szolgálniuk az eduline.hu információi szerint, míg az idei tesztben szerepel szóképekkel kapcsolatos feladat és versrészletek, valamint művek szereplőit is ki kell találni és egy Wass Alberttel kapcsolatos feladatot is kaptak a vizsgázók.

A középszintű érettségi második részében műelemzésre Arany János költeményét, A tölgyek alattot kapták a diákok, míg az esszétéma a létösszegző versek, amelyet három költeményen keresztül kell bemutatniuk. Fontos, hogy nem kell mindkét feladatot megcsinálniuk, hanem egyet választhatnak a két téma közül. Minderre 150 percük lesz, hogy egy 500–800 szavaz fogalmazást írjanak az Eduline információi szerint.

Nem okozott nagy meglepetést

A portálnak nyilatkozó szaktanár szerint a szövegértési feladatra számítani lehetett, így nem okozhatott különösebb meglepetést a diákoknak. A szöveg interjúformája kifejezetten segítséget jelenthet, hiszen a kérdések irányt mutathatnak a válaszadás során. Emellett a téma is ismerős lehet a vizsgázók számára, ráadásul érdekes is.

Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a szöveghez kapcsolódó feladatokban csupán minimális leíró nyelvtani rész szerepel, inkább csak jelzésértékkel. Ugyanakkor hozzátette: bár összességében jó feladatokról van szó, egy-két esetben a megfogalmazás nehézséget okozhat a tanulóknak.

Az irodalmi feladatlap szintén a tananyagra épül, a feladattípusok pedig itt is ismertek. 

– fogalmazott a tanár. A vizsgázók olyan feladatokat kaptak, amelyekkel korábban már találkozhattak, így ezek sem okozhatnak nagy meglepetést.

Az idei érettségiben ugyanakkor van egy újdonság is: kevesebb, összesen hat feladat szerepel a lapon, viszont az utolsó a megszokottnál összetettebb. Ebben a szerzők neveihez kell különböző információkat párosítani. Ez azért lehet nehezebb, mert viszonylag sok szerző és sok adat szerepel egyszerre a feladatlapon, de megfelelő tudással és józan logikával jól megoldható – véli a tanár. Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a feladatban szereplő szerzők és életpályák jól elkülöníthetők egymástól.

Az a feladat viszont, amelyben megadott művekhez kell szereplők neveit megadni, már okozhat némi kellemetlenséget. A szaktanár szerint egy-két szereplőt valószínűleg mindenki fel tud idézni, ám három nevet már nehezebb megnevezni, különösen a világirodalmi művek esetében. Az idegen hangzású neveket általában nehezebb megjegyezni, ugyanakkor a feladat megfelelő tudással itt is teljesíthető.

Bármely korszak, bármely műfaj jöhet az érettségin

A műértelmezés alapjául szolgáló szöveg lehet vers, prózai mű vagy részlet, valamint drámarészlet is. A szövegek a magyar irodalom bármely korszakából származhatnak, műfaji és tematikai megkötés nélkül. A feladat nem feltétlenül igényli a szerző ismeretét, és részlet esetén a teljes mű ismerete sem elvárás – írja az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Tavaly több magyar szerző ünnepelt jubileumot, mégsem szerepelt egyikük műve sem az érettségi kifejtős feladatai között, így a legtöbb tanár idén már tippelni sem mer. 

Az Indexnek nyilatkozó Mester Márk, a fiatalok érettségire való felkészülését is támogató Jójegy társalapítója azt tanácsolja a diákoknak, hogy az esszéírás előtt érdemes jól megtanulni az elemzés szempontrendszerét, a különböző műfajok jellemzőit, és minden esetben érdemes vázlatot készíteni fogalmazás előtt. Fontos tovább, hogy oda kell figyelni a helyesírásra is, ellenkező esetben akár 8 pontot is veszíthetnek, míg a rendezetlen külalakért 2-t.

Újabb írókkal bővült a kör

Tavaly már megújult érettségivel kellett szembenézniük a diákoknak: többek között a rövid szövegírástól és az összehasonlító elemzéstől búcsút kellett inteniük, helyette lett azonban irodalmi-műveltségi teszt és nyelvtani kérdések is. A szóbeli is változik: az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővül, felkerül a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is.

Az Indexnek nyilatkozó Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint nem szerencsés, hogy már az írásbelin is előjönnek a nyelvtani kérdések és az sem, hogy a társadalmi sikerességre felkészítő, kommunikációközpontú szövegalkotási feladat pedig – amely egy kifejezetten modern eleme a vizsgának – kikerül. A szövegalkotás helyett műveltségi teszttel sem ért egyet, úgy véli, az „Damoklész kardjaként leng majd a diákok és a tanárok feje felett”.

Kedden matematikából, szerdán idegen nyelvből érettségiznek a diákok. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a végzős tanulók 57,7 százaléka tesz majd rendes érettségi vizsgát. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők 1,5 százaléka ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkezett. Előrehozott vizsgát a diákok 35,3 százaléka, szintemelőt 4,5 százalékuk, míg pótló és a javító vizsgát egy százalékuk tesz majd.

Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 3. és 10., a középszintű szóbelik június 15. és július 1. között lesznek – közölte a hivatal.

Nyitókép: Bodnár Boglárka/MTI