Hol a legjobb a gyermeknek? Segíthet a rangsor!

A szerző az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar Fináczy Ernő Oktatáskutató Központ vezetője, a Stratégiai és Fejlesztési Osztály vezetője

A rangsorok megosztó műfajnak számítanak, mégis rendkívül népszerűek, különösen a jelentkezési időszakokban, legyen szó egyetemekről vagy középiskolákról. Nemzetközi szinten is széles körben elismertek: egy jó helyezés presztízsértékkel bír, jelzi az intézmény korábbi eredményeihez viszonyított változásait, és kapaszkodót nyújt azoknak, akik intézményválasztás előtt állnak. Feltéve, hogy a rangsor szempontjai relevánsak számunkra.

Tudjuk, hogy a gimnáziumválasztás különösen nehéz döntés. Míg egy szakképző intézmény esetében viszonylag egyértelmű, hogy az adott szak hol tanulható, a gimnáziumok esetében sokkal összetettebb szempontokat kell figyelembe venni.

Kinek mi a fontos?

Az elkészült rangsor országos lefedettségű, de nemcsak egyetlen abszolút sorrendet állít fel, hanem különböző indikátorok mentén tematikus allistákat is kínál. Így mindenki – saját prioritásai alapján – megvizsgálhatja, hogy egy adott intézmény miben erős a többihez képest.

A tanulói teljesítmény objektíven mérhető adatokon keresztül is összehasonlítható, így összehasonlításra kerül: a gimnáziumba jelentkezők központi írásbeli felvételi eredményei magyar nyelvből és matematikából; a 10. évfolyamon mért országos kompetenciamérések (szövegértés és matematika); a közép- és emelt szintű érettségi vizsgák átlagos százalékos eredményei; valamint az emelt szintű érettségik aránya.

Az egyik legérdekesebb mutató a túljelentkezési arány: hányan jelentkeznek az adott intézménybe a meghirdetett férőhelyekre. Ez objektíven mérhető szám, de néha többet árulhat el az intézmény megítéléséről, mint csupán a tanulói teljesítmény. Azt mutatja meg, milyen híre van egy intézménynek: mennyire tartják vonzónak a diákok és a szülők, hányan választják az adott iskolát. A magas túljelentkezési arány gyakran nemcsak az eredményekről, hanem az intézményi légkörről, a pedagógiai munkába vetett bizalomról és az iskola közösségi erejéről is árulkodik.

A rangsor egyik legfontosabb újítása a pedagógiai hozzáadott érték vizsgálata. Az érték az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a diákok belépő teljesítményét nézi, hanem a pedagógusok fejlesztő hatását méri. A családi háttérindex alapján várható eredményekhez viszonyítja a kompetenciaméréseken elért pontszámokat, így láthatóvá válik, hogy egy intézmény képes-e túlteljesíteni azt, ami a diákok társadalmi helyzete alapján determinált. Ez egy teljesen más rangsort képez, mint az előbbi teljesítménymutatók alapján létrejött.

A NETFIT-mérések alapján vizsgálja, hogy a tanulók milyen arányban tartoznak az egészséges zónába, valamint figyelembe veszi a diákolimpiai részvételeket és eredményeket a tanulólétszámhoz viszonyítva. Ezzel azok számára, akiknek fontosak ezek a szempontok, külön rangsor áll rendelkezésre a legkiemelkedőbb intézményekről, és egyúttal jól tükrözi a sport és az egészséges életmód jelentőségét az iskolai nevelésben.

Nem ítélet, hanem segédeszköz

Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy nem feltétlenül az a legjobb iskola minden gyermek számára, amelyik valamelyik rangsor élén áll. Számos olyan tényező létezik, amely nem mérhető számokkal: az intézmény hagyományai, a családi kötődések vagy a földrajzi elhelyezkedés.

Az intézményválasztás (ahogyan a pályaválasztás) komoly döntés. Az első lépés mindig az önismeret és az egyéni igények feltérképezése, és csak ezt követően érdemes – a rangsorokat segítségként használva – megvizsgálni, mely intézmény felel meg leginkább ezeknek az elvárásoknak.

Jó iránytű lehet azok számára, akik tudják, mit keresnek.

***

(Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt)