A brit hírszerzés szerint rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett el Moszkva

A BBC cikke szerint az orosz–ukrán háború kezdete óta csaknem 500 ezer orosz katona halhatott meg, miután Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Az adatot Anne Keast-Butler, a brit GCHQ hírszerző ügynökség vezetője ismertette első nyilvános beszédében, amelyet Bletchley Parkban tartott.

A brit hírszerzés vezetője arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság egy kiemelten érzékeny időszakban kénytelen szembenézni az orosz fenyegetéssel. Anne Keast-Butler szerint Moszkva egyre aktívabban próbál nyomást gyakorolni a nyugati országokra, többek között a kritikus infrastruktúra, a demokratikus rendszerek, az ellátási láncok és a társadalmi bizalom gyengítésével.

A brit hírszerzés szerint Oroszország kibertámadásokkal, szabotázsakciókkal és különböző titkosszolgálati műveletekkel próbál nyomást gyakorolni a NATO-országokra.

Az orosz–ukrán háború emberveszteségei

A BBC orosz szolgálata a Mediazona nevű független portállal és önkéntesekkel közösen 2022 februárja óta követi az elesett orosz katonák adatait. A nyilvánosan elérhető hivatalos jelentések, helyi újságcikkek, közösségi médiás bejegyzések, sírok és emlékművek alapján eddig 223 539 orosz katona és tiszt halálát sikerült név szerint megerősíteniük.

A BBC által megkérdezett katonai szakértők szerint a név szerint azonosított áldozatok a teljes veszteség 45–65 százalékát fedhetik le, vagyis az orosz halottak száma közelítheti az 500 ezret. Moszkva és Kijev rendszeresen közöl becsléseket a másik fél veszteségeiről, ugyanakkor saját veszteségeikről ritkán adnak részletes tájékoztatást . Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februárban arról beszélt, hogy Ukrajna 2022 óta 55 ezer katonát veszített a háborúban. Anne Keast-Butler a beszédében kijelentette:

A GCHQ vezetője szerint a brit hírszerzés és védelmi partnerei folyamatosan azon dolgoznak, hogy csökkentsék az orosz fenyegetést és megakadályozzák a további támadásokat.

Oroszországot több titkosszolgálati akcióval is megvádolták

A brit hírszerzés vezetője beszédében felidézte azokat az eseteket is, amelyek miatt az elmúlt években Moszkvát tették felelőssé. A Kremlt korábban Alekszandr Litvinyenko egykori KGB-tiszt 2006-os meggyilkolásával is összefüggésbe hozták, miután radioaktív polónium került a teájába egy londoni hotelben.

Szintén Oroszországot vádolták a Szergej Szkripal volt orosz katonai hírszerző ellen 2018-ban Salisburyben elkövetett mérgezéses merényletkísérlettel. A brit hatóságok szerint az idegméregként ismert Novicsokot a férfi bejárati ajtajának kilincsére kenték.

Anne Keast-Butler arról is beszélt, hogy Kína és Oroszország jelentős erőforrásokat fordít technológiai és űrkutatási fejlesztésekre, miközben a nyugati országoknak egyre gyorsabban kell reagálniuk a kibertérben jelentkező fenyegetésekre. A GCHQ vezetője szerint az Egyesült Királyságnak, a vállalatoknak és a lakosságnak is sürgősen meg kell erősítenie a kiberbiztonságot. Beszédében arra figyelmeztetett, hogy a digitális fenyegetések gyorsabban változnak, mint valaha.

Nyitókép: AFP