Támadás Kijev ellen: Putyin több száz drón és rakéta kíséretében vetette be ismét az új csodafegyverét

Az ukrajnai háború egyik legnagyobb légitámadását hajtotta végre Oroszország: a több száz drón és rakéta mellett ismét bevetette az Oresnyik nevű hiperszonikus ballisztikus rakétát is. A fegyver alkalmazása komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, mivel a rendszer nukleáris robbanófejek hordozására is alkalmas – írja a Világgazdaság.

Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország az éjszaka folyamán 600 drónt és 90 rakétát indított Ukrajna ellen. A támadás elsődleges célpontja Kijev és térsége volt. Bár a légvédelem a legtöbb támadóeszközt megsemmisítette, több rakéta célba talált. Az ukrán hatóságok szerint legalább négy ember meghalt, 87-en pedig megsérültek, köztük három gyermek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az egyik Oresnyik rakéta a Kijevtől délre fekvő Bila Cerkva közelében csapódott be. Andrij Szibiha külügyminiszter szerint a rakéta gyakorló, vagyis éles robbanótöltet nélküli robbanófejet hordozott.

Moszkva új csodafegyvere

Az Oresnyik az orosz hadsereg egyik legújabb rakétarendszere. Az Egyesült Államok közepes hatótávolságú ballisztikus rakétaként tartja nyilván, amely akár 5500 kilométeres távolságra is képes csapást mérni. Sebessége elérheti a Mach 10-et, vagyis a hangsebesség tízszeresét, ami rendkívül megnehezíti az elfogását.

A rakéta úgynevezett MIRV-technológiával rendelkezik, vagyis egyetlen hordozóeszköz több, egymástól függetlenül célra vezethető robbanófejet is szállíthat. Becslések szerint akár hat robbanófej hordozására képes, amelyek különböző célpontokra csaphatnak le. A rendszer hagyományos és nukleáris töltetekkel egyaránt felszerelhető.

Amerikai hírszerzési értékelések még 2024-ben kísérleti fejlesztésnek minősítették az Oresnyikot, és úgy vélték, hogy Oroszország csupán néhány példánnyal rendelkezik belőle. Azóta azonban megkezdődött a sorozatgyártása.

Éles reakciók Európából

A rakéta bevetését több európai vezető is elítélte:

• Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felelőtlen nukleáris kockázatvállalásnak nevezte a lépést;
• Emmanuel Macron francia elnök az orosz agresszió újabb eszkalációjáról beszélt;
• Friedrich Merz német kancellár pedig „felelőtlen szintlépésként” jellemezte a támadást.

A magyar külügyminiszter is fontosnak érzete, hogy megszólaljon az ügyben: Orbán Anita az X-en közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az éjszakai csapás

Moszkva szerint a támadás válaszlépés volt azokra az ukrán akciókra, amelyek orosz ellenőrzés alatt álló területeket értek.

Kijev ezt visszautasította, hangsúlyozva, hogy kizárólag katonai célpontokat támadott, köztük a Rubicon nevű orosz drónfejlesztési központ egyik parancsnokságát.

A Reuters helyszíni beszámolói szerint a kijeviek közül sokan metróállomásokon és óvóhelyeken kerestek menedéket a támadás idején.

Zelenszkij a történtek után ismét arra szólította fel az Egyesült Államokat és európai partnereit, hogy fokozzák a nyomást Moszkván annak érdekében, hogy Oroszország a béketárgyalások irányába mozduljon el.

***

Fotó: X