A TV2 dokumentumsorozatának legújabb részében kilépünk Magyarország területéről, hogy a kézilabdázó házaspár és az erdélyi fesztiválszervező példáját látva magunk is átéljük: csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs.
A mi történetünk hetedik epizódjában előbb a Felvidékre utazunk, a magyar olimpikon kézilabdázó, Zácsik Szandra szüleihez. Szandi tizennégy éves korában költözött el Szlovákiából Magyarországra a sport nyújtotta itteni jobb lehetőségek miatt. Az adásban nem csak ennek az időszaknak a nehézségeiről esik szó, egy hasonló cipőben járó fiatal lánnyal is találkozunk: a 17 éves Barbinak ugyancsak döntenie kell, hogy kihasználja-e a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia által számára felkínált lehetőséget egy hasonlóan sikeres sportolói karrier reményében,
ám cserében elhagyva barátokat, családot, szülőföldet.
A kétgyermekes sportoló házaspárnak – Szandra férje, Szöllősi Szabolcs szintén profi kézilabdázó – ugyanakkor megvannak a maga átgondolnivalói is; míg a feleség egy nagy sérülés után fokozatosan készül a visszatérésre, a férj lassan a kézis pályafutása lezárásán gondolkodik. A vendéglátásban képzeli el a jövőt, egy barátjával pizzázót nyitnának Budapest közelében, a starthoz igénybe véve többek közt az eszközbeszerzést támogató Demján Sándor-program, illetve később a vállalkozásfejlesztést elősegítő Kisfaludy-program nyújtotta lehetőségeket.
„Egy sikeres vállalkozáshoz ugyanaz kell, mint egy sikeres sportkarrierez: kitartás, alázat és céltudatosság, hogy az üzletbe is százszázalékosan beletegyük a munkát” – mondja Szabolcs.
Azt sem titkolja, hogy ijesztő számára a megszokott keretekből kilépni, így egyelőre a biztos sportolói létet sem tudja feladni, valószínűleg még egy évre leszerződik mostani csapatához. Szandrában pedig a novemberi súlyos sérülésekor merült fel rövid időre a befejezés gondolata, de rögtön eszébe jutott az édesapja tanácsa: abbahagyni bármit lehet, de feladni nem
– így egy darabig még biztosan folytatja.
„Ezenkívül is rengeteget köszönhetek a szüleimnek. Hálás vagyok a támogatásukért, hogy megértették, a jobb körülmények miatt nagyon korán el kell engedniük otthonról Magyarországra. Nélkülük nem tartanék ott, ahol” – magyarázza.
A családi összejövetelen szóba kerül még a kettős állampolgárság ügye és az is, hogy a Zácsik házaspárnak a háború miatt Szlovákiában hirtelen magasra szökő rezsiárak okén nemrégiben be kellett zárni a családi vendéglátóhelyet, ami értelemszerűen nagyon megviselte őket.
Az epizód másik szálában pedig egy új szereplőt ismerhetünk meg. A kétgyerekes mérnök, Lovász András az erdélyi Kalotaszegen él, és most éppen egy, a helyi értékeket, ízeket, összetartást a nagyközönség elé tárni képes fesztivál megalapításán gondolkodik. A turizmus fejlesztése szerinte létkérdés, hiszen a település jövője attól függ, mit tudnak a jelenben tenni azért, hogy a fiatalokat itt tartsák, esetleg olyanokat is visszacsábítsanak, akik már elköltöztek. Andráshoz hasonlóan: a férfi kilenc éven át dolgozott Nyugat-Európában,
de a szíve végig hazahúzta.
„Kalotaszentkirály egy gyöngyszem itt, Erdélyben, az őseink rengeteget dolgoztak azért, hogy megmaradjunk magyarnak. Hiába volt például errefelé majdhogynem tiltott a magyar nyelv használata a rendszerváltás előtti időkben, a templom nyelve megmaradt magyarnak, ahogyan a miséken, istentiszteleteken ma sincsen másképpen. A több száz éves református templomunkban sem, ami többször leégett, legutóbb 1994-ben sikerült teljeskörűen helyreállítani egyesületi adományok és a magyar állam segítségével” – ad rögtön magyarázatot is a miértre.
Úgy véli, hogy mindennek fényében ez a templom sem csupán a hit gyakorlásának helyszíne, hanem a magyarságuk megőrzésének szimbóluma is. Hasonlóan a népviselethez, ami szintúgy több, mint egy sima öltözet.
„Jelenti a közösséghez tartozást, a tiszteletet az őseink iránt és a magyarságba vetett hitet, a szülőföldünkön való megmaradást.”
A 2026. március 30-án debütált A mi történetünk következő adásai hétköznap esténként megtekinthetők a TV2 műsorán, és az egyes részek ingyenes regisztráció után visszanézhetők a TV2 Playen is.
Nyitókép: A kalotaszegi Lovász András (jobbra) szerint a templom a magyarság megőrzésének legfontosabb helyszíne. (Forrás: TV2)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A TV2 új dokumentumsorozatában folytatódik a Sipos család története, és egy fiatal párt is megismerhetünk, akik sorsfordító döntés előtt állnak.
1998 óta a legnagyobb első negyedéves előnyét szerezte meg idén a TV2 legfőbb versenytársával szemben, főműsoridőben, a fő kereskedelmi célcsoportban.
Egy élsportoló házaspár hatalmas dilemma elé néz, és újra találkozhatunk az énekes-dalszerző Oláh Gergővel is, aki hátrányos helyzetű fiataloknak segít.
A TV2 dokurealityje, A mi történetünk negyedik adásából kiderül, hogyan tudta termőre fordítani a gyerekkori traumáit a mára kétdiplomás Kecskés Evelin, és a ceglédi gazdálkodócsalád, Siposék egy napjába is bepillanthatunk.
Ahogy az ötgyerekes énekes, dalszerző Oláh Gergő életútja szintén példát mutathat sokaknak. A TV2 új dokurealityje, A mi történetünk harmadik epizódja róluk is mesél.
Mindennél fontosabb a mozgósítás.
Berlin felszólalt, miután JD Vance nyíltan bírálta az Európai Uniót.
Jövő hét szerdán ugrik a majom a vízbe.
