Valóban „célellentétes” lett-e a mindennapos testnevelés gyakorlata?
„Ha megnézzük a gyerekek egészségi adatait, a túlsúlyosság még nőtt is” – állítja Lannert Judit leendő oktatási miniszter, belengetve, hogy a mindennapos testnevelésnek véget kellene vetni, merthogy az „teljesen célellentétes volt”.
Nem szívesen száll vitába az ember egy oktatáskutatóval, de eltöprengeni azért talán érdemes ezen a „célellentétes” dolgon.
Azt, hogy a túlsúlyosság valamiképpen a heti öt óra testnevelés következtében nőtt, kizárólag akkor állíthatnánk, ha az intézkedés 2012-es bevezetése óta minden egyéb feltétel változatlan maradt volna, és ha a kontrollcsoportban – jobb híján akár más európai országokban – nem fokozódott volna az elhízás. Ezek egyike sem teljesül: 2012 óta általánossá vált a nagymértékű képernyőhasználat,
az Európai Parlament Kutatószolgálata szerint pedig a gyermekkori elhízás országokon átívelően, ugrásszerűen nő.
„Gyermekeink egyre inkább olyan környezetben nőnek fel, amely nagyon megnehezíti számukra a megfelelő táplálkozást és az aktív életmódot” – magyarázza a WHO illetékese a prognózist, amely szerint az elhízott gyermekek száma 2020 és 2035 között világszerte megduplázódik.
Magyarországon 2015 és 2017 között a nagyszabású iskolai NETFIT-mérések még valóban azt mutatták, hogy a túlsúly, illetve az elhízás aránya egyre csak nő, az állóképesség terén azonban már akkor némi javulás volt tapasztalható.
2019-re pedig már kifejezett felívelés látszott, ami a hosszú távú építkezés szükségességére utal – a felmenő rendszerű bevezetés lezárulta után három évvel kezdtek beérni a gyümölcsök.
A Covid-járvány aztán durván rontott a helyzeten, a 2022-es mélypont óta viszont a tanulók állapota ismét fokozatosan javul: a 2024/2025-ös Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt esetében a lányok testtömegindexe az előző évhez képest nem nőtt (2022 óta mindkét nemnél nagyjából stagnál a túlsúlyosság), a diákok állóképessége pedig tovább javult, bár még mindig nem éri el a pandémia előtti értéket. „Az Aktív Iskolákban két tanév eredményei megerősítik, hogy jóval az átlag feletti a diákok fittségi állapotának javulása, amely egyértelműen mutatja a program hatásosságát” – hangzik a hír; ezek az „Aktív Iskolák” a Magyar Diáksport Szövetség 2023-ban elindított programjában részt vevő intézmények, ahol nemhogy nem vesznek vissza a heti öt tornaórából, de még ki is egészítik azt:
a minőségi testnevelés, a minőségi diáksportprogramok és a helyi klubokkal-önkormányzatokkal való kapcsolatteremtés mellett mozgásra ösztönző környezetet alakítanak ki az iskolában, és maguk a diákok is szerveznek mozgásos programokat egymásnak.
Az iskolák 80-100 tételből álló eszköztárból válogathatnak: a „fejfrissítő percek” keretében például matekóra közben néhány perces mozgással fokozzák a gyerekek vérkeringését; az aktív közlekedés hetén pedig a szülők gyalog vagy biciklivel viszik iskolába a gyermekeiket; de ezekben az intézményekben külön figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozásra és a lelki egészségre is.
Összességében a fittségi felmérés koordinálói megállapították: „az iskola és a testnevelésórák jelentős fejlesztő hatással voltak a tanulók egészségközpontú fittségi állapotára”; a kardiovaszkuláris fittségi állapot tekintetében pedig a Covid előtti ingadozó/romló tendenciát mára „töretlenül javuló tendencia” váltotta fel.
Ez azért nem tűnik teljesen „célellentétesnek”, hál’Istennek.
Egy 2023-as kutatás a Dél-Dunántúlon vizsgálta a mindennapos testnevelés hatását kérdőív segítségével. Az érintett diákok közel kétharmada határozottan vagy inkább egyetért a heti öt tornaórával – ami nem arra utal, hogy inkább otthon nyomkodnák helyette a telefont. A fő kérdés ugyanis mindig az: ha azt mondjuk, hogy túlterhelt a diák, ezért legyen eggyel kevesebb testnevelésórája, akkor azt a napjából felszabaduló 50 percet vajon önálló mozgással, alvással vagy esetleg TikTokozással fogja tölteni?
Utóbbi esetben a leterheltsége semmivel sem csökken, de legalább még nő is, tekintettel a villódzó ingerekre és a merev bámulásra.
Ha csak annyit nyerünk azzal az 50 perccel, hogy azalatt sem fogyaszt valami cukros/zsíros cuccot vagy pláne egyéb szert, és addig se mered a telefonjára, már megérte.
A Magyar Diáksport Szövetség elemzései ráadásul következetesen azt mutatják, hogy a fittségi állapot a hátrányosabb helyzetű tanulók körében a legkedvezőtlenebb, és „minél jobb az iskolai fittségi index, annál jobban teljesítenek a kognitív felméréseken az iskola tanulói”. Ez is arra enged következtetni, hogy ha a felzárkóztatás a cél, akkor a Nógrád–Bereg vonalon egyenesen az „Aktív Iskola” rendszert kellene mielőbb maximálisan kiépíteni – ezzel szemben a tornaórák számának csökkentése esetén a II. kerületi diák valószínűleg ugyanúgy járna vívni, focizni, teniszezni vagy lovagolni,
a hátrányos helyzetű térségek tanulói viszont szakadnának tovább lefele.
Hogy lehetne tökéletesíteni a mindennapos testnevelést, az persze nem kérdés – de hogy a 2020-as években bűn lenne visszavenni az iskolai mozgásból, az is bizonyosnak tűnik. A gödi Búzaszem Iskola mérése szerint hozzájuk tavalyelőtt mindössze 43 százalékos átlagos korosztályarányos idegrendszeri érettséggel érkeztek az elsősök – mára már jól ismert, hogy ha az óvodás a ceruzával rajzolás, a fűszállal molyolás és a gyöngyfűzés helyett képernyőt nyomogat, akkor mozgása elszegényedik, finommotorikája nem fejlődik, csecsemőkori reflexei nem épülnek le, ami a figyelemzavartól a tanulási nehézségekig jó sok problémát okoz, amelyeket viszont pont mozgásalapú idegrendszer-fejlesztéssel lehet egy ideig még sikeresen orvosolni.
A heti öt testnevelésóra ettől kezdve alsó tagozatban egyenesen életmentő is lehet; a legszimplább népi játékok, ügyességi gyakorlatok is mind-mind azt segíthetik elő, hogy a tanuló képes legyen felfogni a matekpéldát.
Aztán ott a kamaszkor – a legalkalmasabb évek a megfelelő prevencióhoz. Most, hogy Magyar Péter sitty-sutty megemeli a várható élettartamot, pláne nem mindegy, hogy a mozgásszegény életmód miatti alacsony csontsűrűség következtében már hatvanévesen érkezik-e a combnyaktörés, vagy vár még néhány évet-évtizedet; ahogy az se baj, ha a szerencsétlen nyak, váll, hát és egyéb testrészek kellően edzésben vannak a rettenetes mennyiségű képernyőbámulás és ülőmunka minél fájdalommentesebb elviseléséhez. A heti öt testnevelésből egyet-kettőt simán lehetne tartásjavításra és gerincgyógytornára fordítani (kreatív szakemberek kitalálhatnak neki valami vonzóbb fedőnevet, a finnyásabb diákok megtévesztésére, „longevity prep” vagy nem tudom), továbbá alá lehet tolni akár valami megfelelő zenét is –
máris kész élmény lehet abból, ami hatékonyan védi a diákot az idő előtti mozgásszervi bajoktól.
Jó példákkal eleve tele az ország (alma materemben a fiúk sportpályát is építettek már tornaórán; de akad gimnázium, ahol évente egy félévre sportágat lehet választani, akár a zumbát is), a tanárokat segítő módszertani oldalon pedig 959 különböző játékos feladat érhető el, precízen szűrhető adatbázis formájában, amelyek közül 356 akár egy szimpla tanteremben is kivitelezhető.
Amikor tehát Magyar Péter azon sóhajtozik, hogy még mindig nincs mindenhol elegendő tornaterem, az pont nem ok a mindennapos testnevelés eltörlésére –
ha ma azt az üzenetet közvetítjük, hogy sportolni csak megfelelő infrastruktúra mellett lehet, továbbá hogy leterheltség, illetve időhiány esetén a mozgás az, amelyet elsők között elhagyhatunk, akkor holnap vakargathatjuk majd a fejünket, hogy honnan akasszunk le megfelelő infrastruktúrát, valamint elegendő időt, pénzt és munkaerőt az okostelefonnal felnövő nemzedék mozgásszervi és idegrendszeri problémáinak kezeléséhez.
Így hát a variálgatással talán várjunk legalább addig, amíg egy kutató bebizonyítja, hogy aki heti ötször 45 perc mozgás mellett hízik, az heti háromszor 45 perc mozgással viszont simán tartaná a súlyát és az állóképességét.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter riporter úr projektheteket és osztálykirándulásokat szeretne a magyar iskolákban. Eddig ki nem próbált újításként akár a spanyolviaszt is feltalálja, ha így folytatja.
(Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala)
Ezt is ajánljuk a témában
Nagy pozitívuma a tiszás kétharmadnak, hogy most aztán el kell tűnnie a néplelket mérgező mindensz*rizmusnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Finn szakemberek épp most mutatták ki, hogy transzneműnek lenni problémás, de az uniós bírák nem tágítanak.
***
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A liberális média már az adókedvezmények eltörlésére hangolja a közvéleményt, miközben az EP megvonná a Patrióták finanszírozását.
A varsói székhelyű Ordo Iuris munkatársa szerint Lengyelországban jelenleg nemcsak a korábbi kormány politikusait üldözik, hanem a civil társadalom jobboldali szegmensét is.
Minden követelést elfogadtatnának a leendő miniszterelnökkel.
A Magyarország területéről kitiltott ukrán kém kész a konstruktív munkára a leendő miniszterelnökkel.
Zsuffa Tünde többek között Tóta W. Árpáddal, Hodász Andrással és Lukácsi Katalinnak bulizott.
Az unió a védelmi kiadások növelése és a hadiipar fejlesztése ellenére sem tudta érdemben ledolgozni lemaradását Oroszországgal szemben.
James Comey a közösségi médiában megjelent videóban ártatlanságát hangoztatta, valamint azt közölte, hogy ezúttal is áll a bírósági eljárás elébe.
A liberális média már az adókedvezmények eltörlésére hangolja a közvéleményt, miközben az EP megvonná a Patrióták finanszírozását.
