Újabb csörte a parlamentben: több gyermekvédelmi szakembert menesztettek (VIDEÓ)

Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője, valamint Melléthei-Barna Márton frakcióvezető-helyettes a 13 órai üléskezdet előtt tart sajtótájékoztatót – írta az Index. Bujdosó a sajtótájékoztatón elárulta, hogy

• az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságot Csőszi Attila,
• a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottságot Sárosi József,
• a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottságot Schummer Orsolya,
• a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottságot Diószegi Judit vezeti.

Bujdosó Andrea azt is elárulta, hogy éjszaka megjelennek a friss vagyonnyilatkozatok, majd benyújtják a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítására vonatkozó előterjesztésüket. A további törvényjavaslatokat Melléthei-Barna Márton ismertette.

A bicskei gyermekotthon öt évvel a vallomása után öngyilkos lett áldozatára emlékezett Magyar Péter miniszterelnök hétfőn napirend előtti felszólalásában. Az igazgató felelősségét emlegetve utalt a kegyelmi botrányra, amelyre mint saját politikai útja indulására is célzott. „Hazug, álszent, farizeus, gonosz orbáni gyermekvédelmi kommunikációt” emlegetett, és azt mondta, az akkori felelősök most is ott ülnek a Parlamentben. Magyarország nem fogja elfelejteni és a gyermekek sem fogják elfelejteni – mondta. 

„Azt ígértük, hogy nyilvánosságra hozzuk a kegyelmi ügy aktáit, a mi feladatunk, hogy feltárjuk, mi történt a gyermekvédelemben” – jelentette ki. „Hogyan jutottunk el odaáig, hogy a gyermekotthonokból hiányoznak a szakemberek?” – tette fel a kérdést. Mint mondta, arra kérte a családügyi minisztériumot, tegyenek le egy rendszervizsgálatot, de „nem tehetjük meg, hogy ne tegyünk fel politikai kérdéseket” – emelte ki. Ezért hoz létre a kormány vizsgálóbizottságot. „Meg fogjuk kérdezni, ki hagyta cserben ezeket a gyerekeket név szerint is” – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy évekig süket fülekre talált a gyermekvédelem jelzőrendszere. Mint mondta: elkezdtük a feltárást, „a kép katasztrofális” – jelentette ki. 1600 gyermek vár arra, hogy megfelelő helyet kapjon a szakellátásban. „A rendszer túlcsordult, egyre többen kerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe” – hangsúlyozta. 

Balásy Gyulára volt pénz, egészségügyre, oktatásra, gyermekvédelemre már nem. „Az önök gyermekvédelmi rendszer kudarcot vallott” – mondta a kórházban rekedt gyerekek kapcsán. „Azért, mert a magyar állam nem tudta, vagy nem akarta megszervezni, amire kötelessége lett volna” – jelentette ki. Beszélt a szakemberhiányról, és kiemelte, a rendszer nem adott az ott dolgozóknak elég fizetést, megbecsültséget, mint mondta, kétezer szakember hiányzik a rendszerből. „Szégyellem magam, hogy ez megtörténhetett” – rögzítette. Szólt arról, hogy a gyerekek 1,5 évet is várnak, hogy megfelelő helyre kerülhessenek, ők azok, akik nem kapnak a magyar államtól semmit. Több örökbefogadó volt, mint örökbefogadott hosszú időn keresztül, ma ez már fordítva van, „az Orbán-kormány családpolitikája után”. Miniszteri biztost neveznek ki, hogy feltárja az elmúlt évek visszaéléseit, és biztosítsa, hogy többé egyetlen magyar gyermek segítségkiáltása sem vesszen el. 

Ha több szakemberre lesz szükség, lesz rá pénz – összegezte Magyar Péter, miután felsorolta, kik távoznak a pozícióikból:

• a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója,
• a Kopp Mária Intézet igazgatója,
• a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság igazgatója,
• a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság igazgatóját és gazdasági igazgatója.

Emellett egymilliárd forintos kártalanítási alap felállításáról is döntöttek, ami orvosi és lelki segítséget nyújt majd a bántalmazottaknak. „Az a minimum, hogy az állam legalább utólag megpróbál segíteni nekik, ha már megvédni nem tudtuk őket” – mondta Magyar.

„Új férőhelyeket hozunk létre” – ígérte, ahogy azt is, hogy megerősítik a gyermekvédelmi szolgálatokat. Véget vetnek annak, hogy ezeket az intézményeket elzárták a külvilágtól. Minden tisztességes magyar ember tudja, hogy ezt a munkát nem lehet egyik napról a másikra elvégezni. „Nem fogunk tudni minden sebet begyógyítani, de soha többé nem fogjuk hagyni, hogy egy germek segélykiáltása eltűnjön a miniszteri kommunikék útvesztőjében” – hangsúlyozta.

Toroczkai László a migrációs paktumról kérdezte a miniszterelnököt és meghívta Ásotthalomra.

A gyermekvédelmi rendszerben „ugyanolyan gyerekek vannak, mint a mi kis gyerekeink, de tőlük nem kérdézik meg, mi volt velük az iskolában” – jelentette ki felszólalásában Rétvári Bence. Szerinte a legfontosabb a megelőzés, hogy a gyerekeket a vérszerinti szüleik neveljék fel, ha ők nem tudják, akkor nevelőszülők. Kitért arra: szigorították a jelzőrendszert, a kórházban hogyott gyermekek kapcsán elmondta: őket gyorsított eljárásban lehet örökbe adni – ezt is ők szigorították meg. Szólt arról, hogy míg 2010-ben 18 milliárd forintot fordítottak gyermekvédelemre, addig ma már 129 milliárd forintot. A gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmények kapcsán elmondta: az elkövetőknek börtönben a helye. Ezért tették el nem évülő bűncselekménnyé ezeket, és ezért tették kötelezővé a pszichikai alkalmassági szűréseket valamint hozták létre a pedofilnyilvántartást. Rétvári elmondta: nettó 15 ezer forintról 234 ezerrel forintra nőtt az egy gyereket nevelő nevelőszülők díjazása.

Ahelyett, hogy a gyerekvédelem kiemelkedően fontos ügyét tárta volna fel, vádbeszédet mondott, amiben nem volt tekintettel arra, hogy az elmúlt 16 évben rendkívül sok minden történt ezen a területen, mondta Gulyás Gergely. Kitért arra, hogy lényegesen többen nőhetnek fel ma gyerekotthonokban, nagyjából ⅔-a az arra rászoruló gyerekeknek. Azt mondta, hogy a 17 milliárd forintnyi forrás csak egy lépcső volt, nem pedig a teljes terület támogatása. Beszélt arról, hogy ma nyolcszor annyian vannak börtönökben pedofil bűncselekmények miatt, mint voltak 2010-ben. Szólt arról is, hogy az intézményeknél nagyon sok pénzt lehetne még felújításra elkölteni, de sok pénzt el is költöttek már, például a gödi Gondviselés házába. Kiemelte, hogy a gyerekszegénység felszámolásában Európában az egyik legnagyobb fejlődést érték el, és az oktatásfejlesztésbe is rengeteg forrás ment. Beszélt továbbá arról is, hogy Magyar Péter felszólalásának a stílusa nem előzmény nélküli, mint kiemelte: annál nagyobb méltánytalanságot senki nem szenvedett el, minthogy teljesen ártatlan embereket a leggusztustalanabb vádakkal vádoltak meg, ezeknek a vádaknak a terjesztésében társak és partnerek voltak, de konkrétumokat nem nevezett meg.

Bujdosó Andrea felszólalásában kiemelte, nem vonja kétségbe, hogy voltak jó intézkedések, de ezek hatása kérdéses. „A mi feladatunk, hogy minden gyermek egyenlő esélyt kapjon” – szögezte le. A kegyelmi botrány szerinte még jobban ráerősít ezekre a gondolatokra, majd beszélt azokról a szakemberekről, akik a nehézsorsú gyermekek mellett állnak. Arról, hogy megfizetetlenek, kiégés közeli állapotban vannak, és arról, hogy mekkora hiány van a nevelőszülőkből. Átfogó helyzetértékelésre, a gyermekvédelmi rendszer megreformálására van szükség, képzéskorszerűsítésre, a pályaelhagyás okainak feltárására, és mentális támogatás a gyermekvédelemben dolgozók számára – mondta.

Gulyás Gergelyhez szólva Magyar azt mondta: előfordulhatnak hibák kitüntetéseknél is, bár a pedofíliáról szóló információ pontosan tudott volt a kitüntetés idején is. „Ha nálunk előfordul ilyen, én leszek az első, aki kiáll, és elnézést kér” – mondta. Megkérdezte továbbá a Fidesztől, hogy miért fáj nekik elnézést kérni. Utalt egy hivatalos jegyzőkönyvre, amiben a BM jelezte, hogy a Fidesz frakció álláspontja szerint a kórházban hagyott egészséges csecsemők kórházi ellátásának finanszírozása nem időszerű. Magyar a beszéd ezen részét Takács Péter volt egészségügyi államtitkárnak címezte. Szólt továbbá arról is, hogy Menczer Tamás meg akarta akadályozni, hogy karácsony előtt a Tisza Párt ajándékot vigyen gyerekvédelmi intézményekbe. Ezek az otthonok ma már el tudják fogadni a civilek ajándékát. Felemlegette, hogy az egyik ilyen otthon a Szilágyi Erzsébet Gyermekotthon volt, ahonnan most 8 gyerek részt vehetett a BL-döntőn.
 

Magyar Péter beszélt Orbán Viktorról, arról, hogy „magára hagyták a családosakat”. Szólt arról, hogy csak Északkelet-Magyarországon több mint ezer gyerek van szökésben a rendszer elől, sokan drogbandák vagy szexuális bűnözők kezébe kerülnek. „Ha ilyen jó a rendszer, miért mondja ennek az ellenkezőjét minden szakember” – tette fel a kérdést. Megismételte: kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből, kiemelte, hogy öt év alatt meghatszorzódott a segélyvonalak használata többek közt önsértés miatt szerinte. Kiemelte, nyolc vármegyében és a fővárosban van csak elérhető pszichiátriai ellátás, miközben nőtt a gondozottak száma Magyar Péter szerint.

„Olyan könnyen kiismerhető ön” – mondta Toroczkai László Magyar Péter miniszterelnöknek, hozzátette: „ön most össze-vissza beszél”. Kitért arra, hogy a miniszterelnök gyakran vádolja őt azzal, hogy konteókat gyárt, miközben szerinte most Magyar Péter gyártotta a legnagyobb konteót, amikor arra utalt, hogy a kerítsét több helyütt fideszesek vágták ki. Ismét meghívta Toroczkai Magyar Pétert Ásotthalomra, majd hogy töltsön el egy éjszakát Magyar a kerítésnél – nem egy szobában – tette hozzá derültséget okozva. Majd kitért arra, 2025-ben a kérelmek 39 százaléka kapott pozitív elbírálást. Az unióban mindössze 20-28 százalék a migránsok kitoloncolási aránya. „A gyermekeket meg kell védeni attól is, amit a Pride-on látunk majd idén” – mondta Toroczkai, aki szerint Családi Büszkeség Menetét szervez a párt. A Meta beavatkozásáról beszél, szerinte Magyar egy egyszerű kommentelés miatt beszólt neki. 

„Megint összekever minket a Fidesszel” – válaszolta Magyar Péter miniszterelnök, majd ismét leszögezte: nem lesznek illegális migránsok Magyarországon a Tisza-kormány alatt. „Egészen konkrét vállalásaink vannak” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, a lehető legszigorúbban fognak fellépni a migránsok ellen. Utalt arra, hogy Tuskkal beszélt arról, mennyi pénzt kapnak arra az uniótól, hogy távoltartsák Lengyelországtól a migránsokat. Beszélt arról, hogy megerősítik a határkerítést, az elüldözött honfitársakat fogják hazahívni – tette hozzá. „Nem összeszerelőüzemeket szeretnénk” – emelte ki. 

Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő arról beszélt, az EU elvárja, hogy kivezessék az ársapkákat, a 13-14. havi nyugdíjat, és többek között korlátozzák az energiatámogatásokat is. Juhász szerint az, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának tárgyalásába bekerülhetett a kárpátaljai magyarokra vonatkozó pont, az az Orbán-kormány eredménye. „A legális migráció el fog indulni” Juhász szerint. A Bizottság elnöke fog szerinte dönteni a migránskvóták elosztásáról vis maior esetén. 12 milliárd eurót úgy hozott az előző kormány haza az EU-tól, hogy nem adtak fel a szuverenitásukról. 

A szuverenitás ott kezdődik, hogy elindulnak a választáson, egyszer próbálják ki – mondta Magyar Péter miniszterelnök Juhász Hajnalka felszólalására reagálva. „Ne féljen, ezek nem lesznek végrehajtva” – szögezte le. Kárpátalja kapcsán elmondta, Orbán Viktor be se tette oda a lábát a háború alatt. A kárpátaljai magyarok jogai folyamatosan szűkültek szerinte az Orbán-kormány alatt, mint mondta, ők elérték, amit a korábbi kormány nem tudott tíz év alatt sem. „Önök soha nem akartak megállapodni, mert nem érdekelte a kárpátaljaiak sorsa” – hangsúlyozta. Első sikerüknek nevezte a 6000 milliárd uniós forrás hazahozatala mellett a kárpátaljai magyarok jogainak visszaállítását. „Kedves külhoni testvéreink, mi mindig ott leszünk, ha segíteni kell nektek” – emelte ki.

Bóka János fideszes képviselő felszólalásában a kárpátaljai magyarok jogainak tervezett bővítésére tért ki, mint mondta, a mostani megállapodás főleg azon a 11 ponton alapszik, amiről az előző kormány tárgyalt. Mint fogalmazott: „jelentős javulás a magyar közösség életében”, ha ez megvalósul. Felidézte: jelenleg egy magyar anyanyelvű háziorvos és betege csak ukránul beszélhet, ám, ha teljesülnek a kérések, akkor megvalósulhat a magyarság nyelvhasználata. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy próbálta az előző kormány is, hogy valamit adnak Ukrajnának, aztán hiába vártak rá, hogy Ukrajna cserébe tegyen valamit – ez esetben a nyelvhasználati jogokat bővítse. Szerinte „a kérdés az, hogy maradt-e egyáltalán eszközünk arra”, hogy kikényszerítsük az ukrán kötelezettségvállalásokat. Azt kérdezi, ki és milyen garanciákat adott a kormánynak, hogy Ukrajna végrehajtja a vállalásait.

Az egyeztetések május 18-án megkezdődtek – mondta Orbán Anita külügyminiszter Bóka János felszólalására reagálva, hozzátéve, sosem lett kitárgyalva a 11 pont, csupán részeredmények voltak. „Szokatlan keményen állt ki a magyar kormány a magyar kisebbség mellett” – idézte a külügyminiszter. A megállapodás egy részét 2026-ban, a másik részét ’27-ben kell érvényesíteni – emelte ki. 

Az Országgyűlés 189 igen szavazattal elfogadta a parlamenti képviselők fizetésének a csökkentését. A kormánypárti javaslat értelmében a képviselők tiszteletdíja 10 és 40 százalék közötti mértékben csökken júliustól attól függően, hogy az érintett képviselő tölt-e be egyéb tisztségeket, például bizottsági tagként. A javaslatot Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője, valamint Kalázdi-Kerekes Kinga nyújtotta be és azt az ellenzéki pártok is támogatták a vita során.

A képviselők fizetése pedig az előző évi átlagkereset 1,8-szerese lesz, korábban a háromszorosa volt.

Rétvári Bence és Juhász Hajnalka KDNP-s képviselők arról interpellálták a kormányt, mi az álláspontja az azonos neműek házasságáról és az azonos nemű párok örökbefogadásáról? Rétvári emlékeztetett, a polgári kormány kitart amellett, hogy az apa férfi és az anya nő.

– válaszolt Magyar Péter. A miniszterelnök felháborítónak nevezte, hogy ez a legfontosabb kérdés és odaszúrt Takács Péter fideszes képviselőnek, aki szerinte az ülés alatt is a közösségi médiával foglalkozik. Majd visszakérdezett, mi a jobb, ha azonos nemű párok fogadnak örökbe, vagy ha bűnözők közé kerülnek.

Rétvári nem fogadta el Magyar Péter válaszát. Felidézte, a család destabilizálása az azonos neműek házassága és arra kell törekednünk, hogy egy apa és egy anya nevelje fel a gyermekeket. 

A Mi Hazánk képviselője arról kérdezte a kormányt, mi lesz az egészségüggyel? Szabadi István felidézte, hiány van szakápolókból, ismét hatalmasra nőttek a várólisták és túlterhelt a rendszer. Ráadásul párhuzamosan működik az állami és magán egészségügy, amelyre végképp nincs kapacitás. Az orvosbárók ugyanakkor szerinte átjárnak az állami és magánszektor között, mindössze a hálapénz helyett a magánrendelésen kell odaadni a tetemes összegeket. Azt kérdezte, hogyan szabályozná a kormány a magán és állami rendszer közötti átjárást, felülvizsgálják-e az állami intézmények VIP-ellátását?

Hegedüs Zsolt egészségügyi miniszter válaszában szintén Takács Pétert bírálta, amiért volt egészségügyi államtitkáraként elhagyta a kérdés ideje alatt az üléstermet. A miniszter válaszában a magánegészségügy megerősödését emelte ki, de szerinte nem az állami ellátást kellene helyettesítenie a fizetős ellátásnak. A betegnek nem a tulajdoni viszonyok a fontosak hanem az, hogy megfelelő ellátásban részesüljenek.

„Cél, hogy ne birodalmak épüljenek a nagy tudású orvosok körül” – fogalmazott. 

Hegedüs Zsolt a bizalom erősítését emelte ki és a transzparenciát hangsúlyozta. Szabadi István jó gondolatoknak nevezte az elhangzottakat, de az állami és magánegészségügy közti átjárhatóságról még nem mondott semmit a kormány A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el.

Az interpellációkat követően a kormány által benyújtott, „Egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről” szóló törvényjavaslatról vitáznak a képviselők. Hantosi István, a Tisza Párt képviselője, a javaslat előterjesztője kiemelte, annak célja, hogy a még folyamatban lévő, vitás, végrehajtás alatti, vagy folyamatban lévő bírósági eljárással érintett devizahiteles szerződéseknél felfüggesztenék az eljárásokra.

A javaslat célja, hogy amíg az Igazságügyi Minisztériumban nem születik meg a végleges, a devizahitelesek ügyét valóban rendező szabályozás elfogadásáig ne lehessen senkinek sem elárverezni az ingatlanát, vagy elmarasztaló ítéletet hozni. A kormány nevében Bódis Péter államtitkár indokoltnak nevezte, hogy 

ezért kérte az Országgyűlést, szavazzák meg a törvényjavaslatot.

Megszavazta 183 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az „Egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről” szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés.

A kormány javaslatának a célja, hogy a devizahiteleseket érintő tisztességtelen fogyasztói szerződések felülvizsgálatára vonatkozó végleges szabályozás elfogadásáig ne folytatódhassanak a folyamatban lévő végrehajtások és bírósági eljárások. A perek felfüggesztésének mellőzését ugyanakkor kérhetik az ügyfelek.

Az ellenzék is támogatta a javaslatot. A képviselők felszólalásukban felidézték, a nemzeti kormány 2010 után több gyors lépést is tett azért, hogy segítsen az elszabaduló árfolyamok okozta fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleknek. Felidézték, noha a hitelállomány fél-egy százalékát érintik ma már csak a devizahitel-szerződések, a Fidesz és a KDNP képviselői is egyetérternek azzal, hogy mindenkin segíteni kell, akinek szükségük van rá. 

A Mi Hazánk képviselője arra emlékeztetett, párjával régóta következetesen követelik a helyzet végső rendezését, ugyanakkor több szempontról továbbra sincs szó. Példaként említette, a devizahitelek valójában csak devizaalapú hitelek voltak, mivel az ügyfelek forintban kapták a kölcsönt és abban is törlesztettek.

A következő időszakban az Igazságügyi Minisztérium dolgozza ki a devizahitelesek helyzetének végleges rendezését célzó szabályozást.