Ez itt a pluralizmus társadalma: az kapja meg a pénzét, aki nem különcködik LMBTQ-ügyben!

„Történelmi döntés született” – harsogják lelkes honfitársaink, például a „Magyar Péter miniszterelnököt támogató” nyilvános Facebook-csoportban is, 

3,6–3,88 millió magyar szorgalmazta ugyanis a népszavazás keretében a tilalmakat, amelyekről most Luxembourgban 23 uniós bíró egyebek mellett kimondta: az például, hogy a diákok részére a nemi életről tartott foglalkozások „nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére” (ismétlem: „népszerűsítésére”), ellentétes a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvvel – márpedig, „bár kétségtelen, hogy (…) a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel az oktatás tartalmára és oktatási rendszerük szervezeti felépítésére vonatkozóan, e hatáskör gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani az uniós jogot”, így a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket is.

indokolandó, hogy miért nem enged be az iskolákba minden létező „szolgáltatót” –, a Bíróság szerint azonban a magyar érvelés nem fogadható el, mivel sérti a nemen vagy a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Ami egyben azt is jelenti, hogy ha a homoszexualitást, a biszexualitást és a leszbikusságot kifejezetten szabadna népszerűsíteni, csak a transzneműséget nem, az pontosan ugyanennyire ellentétes lenne az uniós joggal, hiszen éppúgy fennállna valamiféle megkülönböztetés. Ha csak egyetlen aprócska kis identitásocskával kapcsolatban is fenntartások fogalmazódnának meg, minden egyéb identitás maradéktalan „elfogadása” mellett, az már bizony sérti az Alapjogi Charta vonatkozó passzusát,

A HVG jelzi is: „a blokkolt uniós forrásokból körülbelül 7-800 millió euró e miatt a jogszabály miatt elérhetetlen Magyarország számára. Ha a parlament megsemmisíti a kifogásolt módosításokat, ez a pénz felszabadul”. (Élmény látni, ahogy a kormányváltással bizonyos értelemben tényleg ugrásszerűen nőtt a szólásszabadság: hirtelen simán lehet beszélni arról, hogy a források visszatartása minimum részben LMBTQ-ügyi packázás, vagy hogy Gödön nem mérhető szennyezés; ennél már csak a szeretetország rügyfakadása mámorítóbb, amelynek keretében a HVG publicistája szerint például „ketté lehet hugyozni” a keresztény Magyarország védelmezőit, akiknek egyike egyébként ebben a mondatban is – az elvárható keresztény mértéktartással – publicistának nevezte az illetőt, ahelyett, hogy minimum véresszájú propagandistának minősítette volna; de ez a mértéktartó hangvétel most már nyugodtan „kettéhugyozandó”, Bayer Zsolt időnkénti erős szavainak egyidejű mély megvetése mellett, áradjon).

Mondjuk eleve fura, miért tekinthető „történelmi” döntésnek az, hogy jogellenesnek minősíttetett például az LMBTQ iskolai „népszerűsítése”. Ha soha senki nem is akart ilyen propagandát folytatni, sőt, egyenesen abszurd dolog iskolai dragqueen-látogatásokat vizionálni, akkor leginkább irrelevánsnak kellene nevezni a bírósági ítéletet, legalábbis ezen részeit.

Nem teljesen világos továbbá, kit és mennyiben bélyegez meg az, ha nem népszerűsítjük az „identitását”. Bárki is a vakok megbélyegzésének érzi, hogy nem agitálunk a látás nélküli élet mellett?

Épp most jelent meg egy nagyszabású, sőt egyedülálló finn kutatás: kontrollcsoportokat is figyelve megvizsgálták az összes olyan személy (szám szerint 2083 fő) adatait, akiket 1996 és 2019 között tinédzserként, illetve 23 éves koruk előtt nemi diszfóriával kezeltek az országban, értve ez alatt a nemi „átalakító” műtéteket is. Kiderült:

Azok körében, akik végül nem kezdtek bele orvosi „átalakításba” (sok esetben azért, mert ahhoz túlságosan súlyosak voltak a pszichés zavaraik), két évvel később a pszichiátriai kezelés alatt állók aránya néhány százalékponttal nőtt (például 65 százalékról 67 százalékra), míg az orvosilag „nemet váltók” körében a helyzet ennél jóval drasztikusabban romlott: a nőből „férfivá” alakulók esetében 22-ről 55 százalékra, a férfiből „nővé” válók esetében pedig 10-ről 61 százalékra – utóbbiak tehát az orvosi „tranzíció” után két évvel már majdnem olyan arányban szorultak pszichiátriai ellátásra, mint akiken az állapotuk súlyossága miatt nem végeztek „átalakítást”.

a mostani kutatás azonban megerősíti: az öngyilkossági hajlam nem a nemi diszfóriából ered, hanem az amellett meglévő súlyos pszichés problémákból, és adott esetben a nemi diszfória helytelen kezeléséből. Az ösztrogén például kifejezetten okozhat depressziós tüneteket – mutatnak rá a finn kutatók: így amelyik fiú nővé szeretne lenni, és tömi magába ezt a hormont, már fokozza is a súlyos depresszió kockázatát.

Amikor tehát az Európai Bíróság azt fejtegeti, hogy „a pluralizmuson alapuló társadalomban” bizonyos nemi identitások és szexuális irányultságok előnyben részesítése „összeegyeztethetetlen” a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, e tilalom megsértése pedig „semmiképpen nem” igazolható, „többek között a gyermek mindenek felett álló érdekének előmozdítására irányuló céllal sem”, továbbá amikor a Bíróság – és ennyiben valóban történelmi az ítélet – most első alkalommal az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkének különálló megsértését mondja ki, állítva, hogy a nemváltoztatás megjelenítésének vagy népszerűsítésének tilalma „nyilvánvalóan és különösen súlyosan sérti a nem ciszgender (…) személyek jogait”,

„Nyilvánvalóan és különösen súlyosan” sértjük a jogait, ha nem engedünk a közelébe olyasvalakit, aki akár csak egy apró bogarat is a fülébe ültetve azon transzneműség felé mozdítaná el, amelyről finn egyetemek komolyan vehető szakemberei épp most szállították le a lehető legegyértelműbb számokat. Abból a Finnországból, ahol EU-szerte következetesen az egyik legmagasabb a tinédzserkorú öngyilkosságok aránya (Magyarország egyelőre az uniós átlag körül található a sorban).

Majd ha előállnak egy olyan kutatással is, amely szerint a gyerekkori traumáikat megfelelő szakember segítségével feldolgozó és a születési nemüket megtartó nők vagy férfiak is csak betegebbek lesznek pszichésen, mint akik nem kezdenek bele efféle terápiába, akkor elkezdhetünk vitatkozni arról, hogy léteznek-e előnyben részesítendő irányok. Addig viszont, amíg efféle súlyosbodásra csak a transzneműség esetében van bizonyíték, nyugodtan megállapíthatjuk:

„Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs, és azonnal végre kell hajtani. Magyarországnak most meg kell semmisítenie azokat a rendelkezéseket, amelyek sértik az EU-s jogot” – mutat rá a HVG. Mondanám, hogy köszönöm, én inkább lemondok az uniós pénzekről – de nekünk itt ugye nem osztanak lapot, „ketté lehet h*gyozni” a keresztény Magyarország védelmezőit. Így tehát legyen a 2022-es népszavazás 3,8 milliós tömegén belüli tiszások dolga, hogy ezt lerendezzék.

***

(Nyitókép: AFP/Stephanie Tacy)