Senki ne gondolja, hogy az iráni háborút könnyen le lehet zárni! – figyelmeztet Sayfo Omar

Donald Trump amerikai elnököt június 3-án az Ovális Irodában kérdezték az újságírók az iráni tűzszünet helyzetéről, és arról nem kerül-e veszélybe a megállapodás, ha időnként eldörrenek a fegyverek. Az elnök erre így reagált: a Közel-Keleten a tűzszünet azt jelenti, hogy a felek „mérsékeltebb módon lövöldöznek.” Sayfo Omar a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője elmondta: a régióban a tűzszünet „inkább egy diplomáciai, politikai keret, ami lehetőséget kínál arra, hogy a felek fenn tudják tartani a párbeszédet.” A szakértőt az iráni háború első száz napjáról, a jelenlegi helyzetről és a lehetséges lezárásokról kérdeztük. 

Vasárnap volt 100 napja, hogy az Egyesült Államok és Izrael támadást indított az Iszlám Köztársaság ellen. A háború első napjai a támadók elképesztő légi fölényéről szóltak, azonban az iráni vezetés gyorsan lezárta a hormuzi szorost, ezzel jelentős csapást mérve a világgazdaságra. Így a kezdeti amerikai és izraeli katonai csapások után szünet állt be, amely már hosszabb ideje tart, mint amennyi ideig zajlott az amerikai-izraeli hadművelet. Mindeközben Izrael bevonult Dél-Libanonba és támadta a főváros síiták-lakta kerületeit, hogy felszámolja a Hezbollah terrorszervezetet. Az amerikaiak gyors megoldást szeretnének, azonban a helyzet bonyolultabb, mint száz nappal ezelőtt. 

A helyzet változatlan

Tegnap Teherán rálőtt a zsidó állam területére, amire Izrael ellencsapással válaszolt. Sayfo Omar azonban elmondta: fontos tudni, hogy Izrael és Irán nem kötöttek tűzszünetet egymással. Felidézte, hogy április 8-án a tűzszünet két hétre lett megkötve Amerika és Irán között, de a gyakorlatban azóta tartja magát. 

– mondta a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. Elmondta: Izrael azért nem lőtt Iránra, mert elfogadta Trump akaratát. Azonban Dél-Libanonban, amely az Irán által támogatott Hezbollah fenségterülete folytatódtak a harcok. Közel félmillióan nem tudnak hazatérni otthonaikba Libanonban. 

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Irán azt szeretné, ha az Egyesült Államokkal kötött tűzszünet magába foglalná a Hezbollah és Izrael közötti megegyezést is. 

„Irán volt az, aki bábáskodott annak idején '82-ben a Hezbollah születése felett. Irán az, aki alapvetően azóta is következetesen támogatja anyagilag, katonailag, logisztikailag a Hezbollahot, amely az ő proxi hálózatának a koronaékköve. Éppen ezért Irán nem teheti meg stratégiailag, hogy elengedje a Hezbollahnak a kezét, mert ennek rossz üzenete lenne, nem csak azért, mert elvesztené gyakorlatilag az egyik legfontosabb partnerét, hanem azért is, mert ez más szövetségesek irányába is kifejezetten rossz üzenet lenne” – fejtette ki a szakértő. 

 Mivel Trump gyors békét akar ezért próbálja visszafogni Izrael libanoni akcióját, azonban az izraeli katonai vezetés a saját védelmét tartja szem előtt, ezért igyekszik szétzúzni a síita szervezetet, még mielőtt megkötnék a 60 napos tűzszünetet. 

Mit akar Amerika?

Sayfo Omar elmondta: Az Egyesült Államok számára szükségszerűen egy olyan rendezés lenne az érdek, ami kiszámíthatóvá teszi a gazdasági és biztonsági környezetet az elkövetkező időszakban. Hozzátette: tulajdonképpen mindenkinek ez lenne az érdeke. 

„Az Egyesült Államok iráni atomprogramra hivatkozva indította meg a támadást, és hivatalosan annak a totális beszüntetéséről tárgyalna Iránnal. Azonban azóta a realitások részlegesen megváltoztak, így bár az Egyesült Államok továbbra is az atomprogramról tárgyalna, de legalább ennyire prioritás lett a Hormuzi-szorosnak a kérdése” – fejtette ki a jelenlegi tárgyalási helyzetet a szakértő. 

Irán azt szereté ha a hatvan napos tűzszünet alatt megállapodnának a Hormuzi-szoros blokádjának a feloldásáról, az egyes befagyasztott iráni összegeket feloldanának az amerikaiak, illetve egyes szankciókat is feloldanának, amelyeket az elmúlt évtizedek során bevezettek. De az atomprogramnak a kérdését ők ezt a távoli jövőben tolnák el – fejtette ki Sayfo Omar. 

Mérleg: kinek volt jó ez a háború?

A szakértő elmondta: nehéz megállapítani mi tekinthető sikernek az amerikaiak számára, mivel kevés az információ az iráni katonai infrastruktúrát ért károkról. Egy bizonyos: Irán nem roppant meg. 

– mondta a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. 

A szakértő elmondta: amerikai szempontból pozitív eredményekről azért nehéz beszámolni, mert nem tudni, hogy milyen típusú károk keletkeztek, mert zajlik egy nagyon erős információs háború. 

„Van, aki azt mondja, hogy az amerikaiak és izraeliek az iráni ballisztikus rakéták javát megsemmisítették. Valaki azt mondja, hogy 70%-a továbbra is működőképes... Hogy valójában mi a helyzet, ezt nem tudjuk, mert a háborúnak a kommunikáció is a része. Hasonló a helyzet az atomprogrammal kapcsolatban is” – fejtette ki Sayfo Omar. 

A háború azonban nem csak eredményekkel, hanem tanulságokkal is szolgál. A szakértő elmondta: az arab országok ráébredtek, hogy alternatívát kell találniuk a Hormuzi-szoroshoz, hogy ne tudja őket Irán zsarolni. Az alternatív projektek jelentősen felértékelődtek, de időbe fog telni a megvalósítás. 

Mikor lesz vége?

A világ és különösen az amerikai lakosság már nagyon szeretné a háború lezárását. Sayfo Omar azonban elmondta: nincs gyors lezárás. 

Itt a feleknek több mint négy évtized sérelmeit kellene valamilyen módon megoldani” – mondta a szakértő. 

Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a háború vissza fog térni az első stádiumába, amikor nagy intenzitással, közvetlenül támadták egymást a felek. Ezt szerint mindenki elszeretné kerülni. 

„Eddig több mint tízszer megsértették a tűzszünetet a felek, de a tűzszünet mégiscsak tartja magát és megmaradt, elsősorban azért, mert a tűzszünet az nem feltétlenül egy katonai, hanem inkább egy politikai döntés” – jelentett ki Sayfo Omar. 

Nyitókép: Egy izraeli férfi egy lelőtt iráni rakéta mellett Jerikó közelében. Bakr ALKASEM / AFP

***