Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

A választás után valósággal ráragyogott a piac Magyarországra: erősödött a forint, zuhantak a kötvényhozamok, történelmi csúcsra ugrott a tőzsde. A háttérben azonban komoly költségvetési gondok húzódnak. Ősszel kiderülhet, hogyan faragná le a kormány a 7 százalék körüli hiányt – és ehhez mihez kell hozzányúlnia.

A választások után kifejezetten kedvező piaci környezet alakult ki az új kormány számára. A forint jelentősen erősödött, a magyar állampapírok iránt nőtt a kereslet, a Budapesti Értéktőzsde pedig történelmi csúcsra került. A befektetők elsősorban abban bíznak, hogy az új kabinet rendezheti az Európai Unióval fennálló konfliktusokat, felszabadíthatja a befagyasztott uniós forrásokat és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát folytathat.
A Tisza Párt több olyan ígéretet is tett, amelyet a piac kedvezően fogadott. Ilyen az uniós pénzek hazahozatala, a különadók kivezetésének terve, illetve az euró 2030-as bevezetésének célja. A kedvező befektetői hangulat azonban egyben komoly elvárásokat is teremtett: a kormánynak idővel konkrét eredményeket és hiteles gazdasági menetrendet kell felmutatnia.

A Világgzadaság összeállítása szerint a legnagyobb próbatétel az ősszel bemutatandó költségvetési és középtávú terv lehet. A korábbi kormány által eredetileg kitűzött 3,7 százalékos hiánycélt később 4,9 százalékra emelték, miközben az eddigi adatok alapján elemzők már 6,5–7 százalék körüli idei deficitet tartanak reálisnak. A Tisza-kormánynak tehát jelentős költségvetési lyukból kell elindítania a konszolidációt.
Magyar Péter ennél is súlyosabb helyzetet festett le, amikor arról beszélt, hogy Magyarország kis híján államcsődbe került. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ezt határozottan cáfolta. Szerinte Magyarország soha nem volt államcsőd közelében, hiszen az ország továbbra is képes volt a piacról finanszírozni adósságát.
A magas hiány és az emelkedő adósságszolgálat ugyanakkor valódi problémát jelent.
A következő évek legfontosabb kérdése az lesz, hogyan tudja a kormány 2030-ra 3 százalék környékére csökkenteni a költségvetési hiányt és mérsékelni az államadósságot. Ehhez várhatóan bizonyos korábbi kormányzati programokhoz is hozzá kell nyúlni. Már megszüntették a Széchenyi Kártya egyik kedvezményes konstrukcióját, és nem hosszabbították meg a vidéki otthonfelújítási programot sem.
Különösen érzékeny terület lehet az Otthon Start program. Banki szakemberek szerint nem feltétlenül a teljes megszüntetés, hanem a jogosultsági feltételek szigorítása kerülhet napirendre. Felülvizsgálhatják például azt, hogy milyen esetekben vehető fel támogatott hitel befektetési célokra, illetve milyen korábbi ingatlantulajdon mellett járhat a kedvezmény.
A rezsicsökkentés jövője szintén kérdésessé válhat.
Bár a Tisza korábban tagadta annak megszüntetését, Magyar Péter legutóbbi nyilatkozata már óvatosabban fogalmazott. Virovácz Péter szerint azonban nem klasszikus, IMF-féle megszorításokra kell számítani: a költségvetés helyzetét fokozatos intézkedésekkel és a gazdasági növekedés beindításával is javítani lehet. A döntő pillanat így ősszel, a részletes költségvetési terv bemutatásakor jöhet el.
Nyitókép: Bodnár Boglárka/MTI
