Putyin korlátozta az orosz internetet, de az arcába robbant a lépés

Az elmúlt évben az orosz hatóságok blokkolták a népszerű üzenetküldő alkalmazásokat, és arra kényszerítették az állampolgárokat, hogy váltsanak át a MAX-ra, egy új, államilag támogatott üzenetküldő platformra – írja a New York Times hasábjain Andrej Zakharov orosz ellenzéki újságíró. A lépés Vlagyimir Putyin orosz ellen fordította a legnagyobb háborúpárti bloggereket, akiknek elsőszámú platformját a Telegramot is betiltották. 

Feltételezhető, hogy az ott megjelenő üzenetekhez teljes körű hozzáférése van az FSZB-nek, a szovjet KGB utódjának számító állambiztonsági szervnek.

Az orosz televízió legnagyobb csatornája, az Első Csatorna egyik vígjátékműsorában nemrég elhangzott egy ilyen poén: „Miért írsz nekem privát csevegésben: »Sziasztok mindenki!«?” „Hát, a MAX-on így működik!” Zakharov szerint ez is jelzi, hogy az „államilag támogatott messenger” átalános utálatnak örvend. 

Putyin szép lassan korlátozta az internetet, és minden nyugati app helyett létrehoztak egy orosz megfelelőt. 

• A Facebook és az Instagram 2022-ben lett blokkolva,
•  a Youtube 2024-ben, 
• a Telegram pedig 2025-ben. 

Ez utóbbi különösen nagy felháborodást okozott. 

Legfontosabb támogatói is Putyin ellen fordultak

Ukrajna lerohanása után a háborúpárti Telegram-csatornák követőinek száma több millióra nőtt, és ezek a csatornák a frontvonalon harcoló orosz katonák egyik legfontosabb kommunikációs eszközévé váltak. Zakharov szerint a háborúpárti közönség mérges Putyinra, és elkezdték őt „nagypapa” gúnynéven szólítani a posztjaikban. Ez nem csupán Putyin korára utal, hanem a modern technológiához való viszonyára is. Az orosz elnök nem használ okostelefont, csupán tévét néz és nyomtatott újságokat olvas.

Oroszországban sokan úgy tekintettek erre az alkunak, mint amely bizonyos mértékű anyagi kényelmet biztosít cserébe a politikai lojalitásukért.

Az alkalmazások betiltása mellett az elmúlt évben országszerte gyakoriak voltak az internet-leállások. 

A leállások hivatalos indoka az ukrán dróncsapások következményeinek minimalizálása. Sok orosz úgy véli, hogy ez az állam átfogóbb stratégiájának része, amelynek célja egy szuverén internet, azaz a kibertér egy olyan szegmense létrehozása, amelyet teljes mértékben az orosz állam ellenőriz. Arra is gyanakodnak, hogy az ilyen internetleállások idővel a normává válnak. Egyes régiókban, különösen az ukrán határ közelében fekvő területeken, ez már meg is történt.

Sokan úgy próbálnak ellenállni, hogy VPN-eket töltenek a gépeikre, amelyek segítenek rákapcsolódni a tiltott oldalakra. Az orosz állam azonban lecsap a VPN applikációkra is, és milliárdokat költ arra, hogy 2030-ig minél többet kitiltson. 

Nyitókép: Alexander KAZAKOV / POOL / AFP

***