Ülésezett a kormány – átvilágítják a közmédiát, felbontják a szerződést Krausz Ferenc alapítványával
A kormányszóvivők azt is közölték, hogy kedden délelőtt jönnek a részletek a kegyelmi ügyről.

Magyar Péter miniszterelnök lengyelországi útja előtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. Elhangzott, hogy várják, hogy a Sándor-palota is nyilvánosságra hozza a náluk lévő dosszié tartalmát, illetve kiderült, hogy országgyűlési vizsgálóbizottság is létrejön az ügy további részleteinek tisztázása érdekében.

Magyar Péter miniszterelnök a közel háromórás, kormányülést követő sajtótájékoztatója után hétfőn este arról írt közösségi oldalán, hogy kedden 8 óra 30-kor rendkívüli tájékoztatót tart a kegyelmi ügyben megismert információkról.
A hétfői tájékoztatón elhangzott, hogy

az ügyhöz kapcsolódóan két dosszié van: egy az igazságügyi minisztériumban, egy bővebb pedig a Sándor-palotában.
Emellett a kormányfő ígérete szerint a kegyelmi kérvényt is a nyilvánosság elé tárják, melyből kiderül majd, hogy ki kérvényezte a kegyelmet.
Magyar Éva kormányszóvivő azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy a kormány úgy döntött, a kormany.hu/igazsagtetel oldalon nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy azon aktáit, amelyek az Igazságügyi Minisztériumnál voltak.
Majd a miniszterelnök kifejtette, hogy a kegyelmi ügyek nem nyilvánosak, de most kivételt tudnak tenni, mert
maga az érintett, K. Endre könyvet írt a saját történetéből, és ott beszámolt az ügyről, amivel gyakorlatilag feloldotta a titoktartást.
A kormányfő külön köszöntötte a sajtótájékoztatón a 444 újságíróját, Kaufmann Balázst, aki cikkével kirobbantotta a botrányt, valamint a Vidéki prókátor néven elhíresült Fülöp Botond ügyvédet, aki kikérte a döntést a Kúriától.
Magyar Péter ezután ismertette, hogy zajlik egy kegyelmi eljárás.
A kérelmek az igazságügyi minisztériumhoz érkeznek be, ahol először a kegyelmi főosztály kivizsgálja azokat, ott készítenek szakvéleményt, majd amit érdemesnek tartanak, az igazságügyminiszternek is bemutatnak.
A tárcaveető ezután felterjesztést tesz a javasolt és nem javasolt kegyelmekről, melyet a köztársasági elnök elbírál – az esetek többségében az államfő hasonlóan dönt, mint az igazságügyminiszter, de van, hogy ez eltér, mint például a bicskei esetben is – jegyezte meg.
Miután a köztársasági elnök elbírálja a kegyelmi kérelmeket, amennyiben kegyelmi határozatot hoz, az igazságügyi miniszter szintén aláírja azt – fűzte hozzá.
A miniszterelnök a tájékoztatón hangsúlyozta, olyan ritkán fordul elő, hogy az igazságügyi miniszter nem jegyzi ellen a köztársasági elnök döntését. Utoljára talán 1998-ban volt ilyen eset, az Agrobank-ügyben Göncz Árpád kegyelmet adott, amit Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem jegyzett ellen. Dávid Ibolya elmondta, hogy egyeztetett Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel – idézte fel.
A miniszteri ellenjegyzés politikai felelősségvállalás, a köztársasági elnöktől ezzel az aktussal a mindenkori kormány átvállalja a politikai felelősséget”
– húzta alá.
Ezt követően az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának előterjesztését egy képernyőn mutatták be a sajtó megjelent képviselőinek.
A dokumentumban az áll, hogy a főosztály nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét.
De egy másik dokumentum is előkerült, amit Répássy Róbert akkori államtitkár írt alá: 49 terhelt és 51 kegyelmi ügy volt egy csoportban. A monogramokat kisatírozták a dokumentumból, ebben nem is szerepelt K. Endre. A dátum 2023. áprilisi 17., néhány nappal Ferenc pápa látogatása előtti. Párhuzamosan futott egy másik kegyelmi ügycsoport, a Hunnia-perben érintetteké – magyarázta Magyar Péter.
Magyar Péter továbbá arra is rámutatott, hogy míg K. Endre kegyelmi kérelmét április 17-én bírálta el Novák Katalin korábbi köztársasági elnök, amit még Varga Judit egykori igazságügyi miniszter alá is írt – ami rendhagyó –, addig a többi kegyelemben részesített ügyében június 7-én született csak döntés.
A miniszterelnök szerint ez azt mutatja, hogy K. Endre ügyét kiemelték az ügycsoportból.
A kormányfő ezt később egy másik dokumentummal is alátámasztott: egy Tuzson Bence által aláírt dokumentumban azzal magyarázták mindezt, hogy az ügyet azért emelték ki külön, mert a pápalátogatás előtt szerettek volna kegyelemben részesíteni.
Magyar Péter mindezt követően
újra felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a személyi jogok tiszteletben tartása mellett az elnöki hivatalban megtalálható bővebb dossziét.
A miniszterelnök újságírói kérdésre kitért arra is, hogy a kegyelmi kérvény jóval korábban, már 2022-ben beérkezett. Majd kijelentette, hogy országgyűlési vizsgálóbizottságot hoznak létre, ahol kötelező lesz megjelenni és válaszolni Répássy Róber egykori államtitkárnak, a kormány akkori tagjainak, valamint a köztársasági elnöknek is.
A rendkívüli sajtótájékoztatót alább tekintheti meg:
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányszóvivők azt is közölték, hogy kedden délelőtt jönnek a részletek a kegyelmi ügyről.
