Visszaszámlálás az éhínségig: fél évünk van egy globális élelmiszerválságig az ENSZ szerint

A globális élelmiszerválság nem egyik napról a másikra érkezik meg, hanem lassan, láncreakcióként. Először az energia drágul, majd a műtrágya, aztán a vetőmag, később csökkenhetnek a terméshozamok, végül mindez megjelenik a boltok áraiban is. A Politico beszámolója szerint az ENSZ élelmezésügyi szervezete arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoros lezárása nem átmeneti fennakadás, hanem rendszerszintű sokk kezdete lehet a globális élelmiszerárakban.

A Politico szerint a Hormuzi-szoros lezárása hat-tizenkét hónapon belül súlyos globális élelmiszerár-válságot idézhet elő, ha a kormányok nem lépnek gyorsan. A következő hónapokban a gazdák és a kormányok döntései határozhatják meg, mennyi műtrágyát használnak fel, honnan szerzik be az importot, milyen finanszírozási lehetőségeik maradnak, és milyen növényeket vetnek.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO vezető közgazdásza, Máximo Torero az ENSZ sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoros kereskedelmi útvonalának zavara az elmúlt évek egyik legsúlyosabb sokkja a globális áruforgalomban. A szoroson normál körülmények között naponta mintegy húszmillió hordó olaj halad át, valamint a világ cseppfolyósított földgázforgalmának egyötöde és a nemzetközi műtrágyakereskedelem akár harminc százaléka. Torero szavai szerint: 

A probléma Európa számára különösen kellemetlen időpontban érkezik. Az Európai Bizottság saját műtrágya-akcióterve is elismeri, hogy az unió műtrágyaellátása jelentős részben importtól függ. A dokumentum szerint az EU nitrogénműtrágya-felhasználásának 25–30 százaléka, a káliumé 35–45 százaléka, a foszfátműtrágyáké pedig körülbelül 70 százaléka importból származik. A Bizottság azt is rögzíti, hogy a Közel-Keleten február vége óta tartó katonai eszkaláció egy olyan térséget érint, amely a globális export 20–30 százalékában játszik szerepet, különösen az ammónia és a karbamid esetében.

A műtrágya drágulása a kenyér áráig érhet

A washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies, a CSIS elemzőközpont szerint az iráni háború két csatornán keresztül fenyegeti az élelmiszerrendszereket: az energia és a műtrágya árán keresztül. A drágább energia nemcsak a traktorok, az öntözés, a szállítás és a hűtés költségeit emeli, hanem a műtrágyagyártást is megdrágítja, hiszen a földgáz kulcsfontosságú alapanyag a nitrogénalapú műtrágyák előállításában. A CSIS szerint a Hormuzi-szoroson a háború előtt a globális műtrágyaexport 20–30 százaléka haladt át, köztük az ammónia mintegy 23 százaléka és a karbamid 34 százaléka. 

A FAO szerint a költségsokk már látható. A közel-keleti granulált karbamid ára március első hetében 19 százalékkal, az egyiptomi karbamidé 28 százalékkal ugrott meg. Ha a válság elhúzódik, a szervezet előrejelzése szerint a globális műtrágyaárak 2026 első felében átlagosan 15–20 százalékkal lehetnek magasabbak. Torero így fogalmazott: 

Európa sem nézheti kívülről a élelmiszerválságot

Az EU-s ügyekkel foglalkozó EU Perspectives cikke szerint a Hormuzi-sokk felfedte Európa műtrágya-gyengeségét. A lap Álvaro Lariót, a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap elnökét idézte, aki az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága előtt figyelmeztetett: az élelmiszerrendszerek továbbra is szerkezetileg sérülékenyek, Európa pedig nincs elszigetelve ezektől a sokkoktól. Lario szerint:

Ez a mondat különösen fontos Európában. A válság nem feltétlenül holnap reggel jelenik meg a boltokban, hanem akkor, amikor a gazdák már nem tudják ugyanazzal az inputtal megtermelni ugyanazt a mennyiséget. A kevesebb műtrágya kisebb hozamot, a drágább energia drágább termelést, a megemelkedett szállítási költség pedig drágább importot jelenthet.

Az Európai Bizottság akcióterve szerint 2025 utolsó negyedévében az uniós gazdák műtrágyaköltségei még mindig 62 százalékkal magasabbak voltak a 2020-as szintnél. 2026 első hónapjaiban pedig az EU-ban jelentősen emelkedtek a hazai műtrágyaárak, különösen a nitrogénműtrágyáké. Áprilisban az uniós nitrogénműtrágyaárak további 40 százalékkal haladták meg a 2025 decemberi szintet.

Brüsszel lépne, de az idő kevés

Az Európai Bizottság május 19-én bemutatott műtrágya-akcióterve szerint azonnali és hosszabb távú intézkedésekre is szükség van. A Bizottság célzott támogatást, likviditási segítséget, az agrártartalék mozgósítását, a közös agrárpolitikai források rugalmasabb felhasználását, valamint a biogáz, a biometán és az újrahasznosított tápanyagok támogatását ígéri. 

A Politico ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a brüsszeli terv hosszabb távú megoldásokra, például a trágya és mezőgazdasági hulladék újrahasznosítására épít, miközben nem nyúl hozzá azokhoz a gyorsabb eszközökhöz, amelyek azonnal csökkenthetnék az európai gazdák műtrágyaköltségeit. A FAO szerint három időtávon kellene lépni a kormányoknak:

• rövid távon alternatív kereskedelmi útvonalakat kell kialakítani, sürgősségi pénzügyi támogatást kell biztosítani az importfüggő országoknak, valamint hitelhez kell juttatni a gazdákat;
• középtávon diverzifikálni kell a műtrágyaimport forrásait, meg kell erősíteni a regionális tartalékokat, és el kell kerülni az exportkorlátozásokat;
• hosszabb távon pedig stratégiai infrastruktúraként kell kezelni az élelmiszerrendszereket.

A következő fél év tehát nemcsak diplomáciai vagy energetikai kérdés lesz. A tét az, hogy a mostani közel-keleti válság megáll-e a tankerek, biztosítók és műtrágyagyárak szintjén, vagy eljut az európai gazdák földjeire, majd onnan a családok bevásárlókosaráig.

Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP