A magyarok is érzik, hogy földbe állt a német gazdaság – itt az elemzés, hogyan tudták összehozni

A cikk szerzője a Világgazdaság munkatársa.

Nyitókép: Thomas Imo / Photothek Media Lab / dpa Picture-Alliance via AFP

Előrehozott választás lesz Németországban, a német kormánykoalíció szerda éjjeli felbomlása után a szociáldemokraták kisebbségben kormányoznak tovább – valószínűleg az első parlamenti szavazásig. Viszont Németország gazdasági problémái nem a mostani jelzőlámpa-koalíció működése alatt kezdődtek, bár sok tekintetben kétségkívül most váltak súlyossá.

„Az első szöget az atomerőművek fokozatos bezárása jelenthette”

– Habár könnyű lenne a német gazdaság minden problémáját az Olaf Scholz vezette kormánykoalícióra fogni, a negatív folyamatok korábban kezdődtek, csak a 2021 végén hivatalba lépő kormány alatt csúcsosodtak ki – mondta el lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője. Hozzátette,

Kiemelte, a német gazdaság sikeressége a világpiacon az olcsó energiára, valamint a magas technológiai színvonalra épült hosszú éveken keresztül, de támogatta azt az is, hogy Németország az eurózóna tagjaként, annak legerősebb, legtermelékenyebb országaként – az ő szempontjából – élvezte a gyenge euróból adódó versenyképességi előnyöket a világpiacon.

Az atomenergia szerepét az energiamixben egyrészt a gáz vette át, amellyel nőtt az ország kitettsége, másrészt erőltetett ütemben zajlott a napenergia és a szélenergia kiaknázása, amelyet a kormányzat ösztönzőkkel is támogatott, ez pedig a költségvetési kiadásokon felül az energiaárakat is megemelte – magyarázta.

Nem foghatják a németek a koronavírusra sem

– A német gazdaság már a koronavírust megelőzően is csak alacsony, egy százalék körüli növekedést tudott elérni, mostanában pedig már a stagnálás a jellemző – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kifejtette,

Regős Gábor hozzátette, már az sem segíti a gazdasági helyzet javítását és a kormányzati döntéshozatalt, hogy a koalíciós pártok néhány kérdésről gyökeresen mást gondolnak.

Az okok: leállított atomerőművek, a zöld átállás hátrányai, rossz viszony Kínával

Az első problémacsoport az energia témakörében keresendő. Ezek a problémák az elmúlt néhány évben jöttek létre. A probléma oka az atomerőművek korai leállítása, illetve a (viszonylag) olcsó orosz gázról való leállás. Ez a vállalkozások számára szükséges energia beszerzési árát megemelte, ami különösen is nagy problémát okoz az energiaigényes iparágakban, mint amilyen a vegyipar is. Ezeknek az iparágaknak a versenyképessége tehát jelentősen csökkent a magas energiaárak miatt, jobban megéri inkább máshol termelni – azaz itt néhány döntéssel Németország tulajdonképpen a saját versenyképességét rontotta.

Az erőn felüli zöld átállás hátrányai tehát megjelennek az energiaárakban, de általánosan a gazdaság egészében is: a zöld átállás jelentős költségeket emészt fel, így kevesebb jut innovációra vagy éppen az infrastruktúra fejlesztésére. Ez annak is köszönhető, hogy a német gazdasági kormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetés csak minimális hiányt halmozhat fel, ennek pedig végső soron például az infrastruktúra fejlesztése, karbantartása látja kárát, ami szintén rontja a versenyképességet. Sőt, végső soron az elektromos hálózat fejlesztésének hiánya a megújulók térnyerését is akadályozza.

Szintén problémát okoz, hogy a német gazdaság belekényelmesedett a hagyományos iparágakba és ott sem feltétlenül követte az új trendeket – itt gondolhatunk a járműgyártásra például.

A problémák között megjelenik a Kínával való viszony is. Egyrészt Kína növekedése is lassabb mostanában, ami visszafogja a német gazdaságot. Másrészről míg korábban volt egy egészséges viszony Kínával – Németország autókat, vegyszereket és gépeket adott el Kínának, és fogyasztási cikkeket, félkész termékeket (akkumulátorokat, elektronikus alkatrészeket) vásárolt Kínából – most ez felborult, hiszen ezeket a termékeket már Kína is elő tudja állítani, nincs szükség a német árura.

Szintén problémát jelent a német gazdaság szempontjából a munkaerő kérdése, az elöregedő német társadalom – tette hozzá Regős Gábor. Rámutatott arra is, a német versenyképességet rontja a túlzott bürokrácia, a lassú ügyintézés is.

Kérdés tehát, hogy ezeket a problémákat a német gazdaságnak milyen ütemben sikerül vagy nem sikerül kezelnie – ez pedig meghatározó lesz a magyar gazdaság növekedése szempontjából is.