Balatoni Katalin neveléstudományi kutató kifejtette, a digitális világban is lehet építeni, együttműködni, és gyorsan megosztani véleményeket, ezáltal elősegítve a társadalmi párbeszédet.
Amióta Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a Digitális Polgári Körök (DPK) megalakulását, több tízezer ember csatlakozott a körökhöz. „Digitális földindulás zajlik Magyarországon. 40 ezren csatlakoztak eddig a Digitális Polgári Körökhöz. Köszönjük! – írta közösségi oldalán a kormányfő. – Én mindig is hittem benne, hogy a magyar nemzet nem csak a gyűlölet nyelvén képes szólni az online térben. Most közösen megmutatjuk az egész világnak, milyenek is vagyunk valójában: büszkék, békések és erősek.
Tudják, a magyar olyan fajta, aki ritkán kerekedik fel, de akkor nagyon. Ennek általában honfoglalás a vége. Ezúttal digitális honfoglalás. Hajrá DPK!”
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar miniszterelnök és a civil szféra kiemelkedő személyiségei közösen alapították meg a Digitális Polgári Kört, hogy megőrizzék Magyarország identitását a digitalizált világban.
Balatoni Katalin neveléstudományi kutató, a Digitális Polgári Kör egyik alapítója, a kezdeményezés céljairól és a digitális térben való aktív részvétel fontosságáról beszélt.
A Digitális Polgári Kör célja, hogy megvédje Magyarország kultúráját, nyelvét és identitását az online világban is.
A kutató, aki hosszú évek óta foglalkozik az oktatás és a nevelés kérdéseivel, elmondta, hogy a digitális közösségekben a véleménynyilvánítás szabadságát és az emberséges kommunikációt szeretné előmozdítani.
Balatoni Katalin hangsúlyozta, hogy a mai digitális világban szükség van olyan platformok létrehozására, amelyek védettek és biztosítják a szabad, tiszteletteljes véleménynyilvánítást. „Most azt látjuk, hogy ha szeretnénk információt megosztani, vagy egymás között kommunikálni, nagyon sok olyan résztvevő van a közösségi médiákban, akik mindent megtesznek azért, hogy ezt ellehetetlenítsék. Nagyon nehéz kinyilvánítani a véleményt, nemcsak nekünk, akiknek ez a mindennapjaink része, hanem bármely más magyar állampolgárnak” – mondta.
A kutató szerint az online térben egyre inkább jelen vannak a troll támadások, amelyek akadályozzák a valódi és tisztességes kommunikációt.
„Fontos lenne, hogy beszélgessünk egymással, hogy meg tudjuk osztani a véleményünket, és ésszerű, emberszéges kommunikációt folytassunk” – tette hozzá Balatoni Katalin, aki ennek reményében csatlakozott a Digitális Polgári Körhöz.
Balatoni Katalin kifejtette, hogy bár a személyes kommunikáció továbbra is alapvető érték, a digitalizálódó világ gyorsan fejlődik, és a digitális eszközök használata egyre inkább meghatározza mindennapjainkat. „Bármennyire ragaszkodunk ahhoz, hogy személyes kommunikációt folytassunk, ma már látjuk, hogy a digitális tér lehetőséget ad a gyors és egyszerű, bár néha szokatlan nehézségekkel teli kommunikációra” – mondta.
Szerinte a digitális világban is lehet építeni, együttműködni, és gyorsan megosztani véleményeket, ezáltal elősegítve a társadalmi párbeszédet.
A kutató a fiatalok digitális nevelését is kiemelten fontosnak tartja, és úgy véli, hogy az oktatásban már eddig is sokat dolgoztak ezen a területen. „A 8. osztályos tanulók digitális kompetenciáját nemrégiben végzett mérés alapján világszinten, átlagon felül teljesítenek a digitális világ használatában” – mondta Balatoni Katalin.
Az oktatási rendszer fejlesztésére vonatkozóan kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unióban a top 3-ban szerepel a digitális tartalomfejlesztés terén, és nagyon széles körben biztosítanak támogatást a fiatalok digitális készségeinek fejlesztéséhez.
Emellett a mobiltelefonok használatának korlátozása is fontos szerepet kapott a kutatásban, mivel céljuk, hogy a diákok valóban tanulási célra használják a technológiát az iskolában.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök szövetséget kötött a civil szférával, hogy megvédje Magyarország identitását a digitális térben.
Balatoni Katalin hangsúlyozta, hogy a nemzeti identitás védelme kiemelt feladat, amelynek megőrzése nemcsak a jelen, hanem a jövő záloga is.
A nemzeti identitás az a jelenlét és a jövő záloga.
A családi, iskolai, lokális identitások mellett a nemzeti identitás kérdése is alapvető. Ahhoz, hogy megmaradjunk emberségünkben és magyarságunkban, foglalkoznunk kell a nemzeti identitás kérdésével” – mondta.
Szerinte a nemzeti identitás megőrzése fontos feladat, amelyet az online térben is egyre inkább feszegessenek, beszéljenek róla, és éljék meg azt.
Balatoni Katalin elmondta, hogy elsődlegesen a részvételével kíván hozzájárulni a Digitális Polgári Kör céljainak eléréséhez. „Elsőként természetesen a részvételemmel, ahhoz adom a nevemet és a munkámat, hogy egy olyan nagy polgári társulás jöjjön létre, ami értékteremtő” – nyilatkozta.
A kutató hangsúlyozta, hogy számára az emberséges kommunikáció kiemelt fontosságú, és nem az a lényeg, hogy mindenben egyetértsenek, hanem hogy tiszteletteljes és meghallgató párbeszédet folytassanak.
Ezen kívül szeretne szerepet vállalni egy oktatási kör létrehozásában, amelyhez pedagógusok, szülők, nagyszülők és mindenki csatlakozhat, aki érintett az oktatásban. „Az oktatás az a terület, ami leginkább meghatározza, hogy merre megy az ország, és merre halad a nemzet” – tette hozzá Balatoni Katalin, aki bízott abban, hogy a Digitális Polgári Kör valóban népszerű és értékes közösséggé válik, amely sokakat megszólít.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök bejelentette a Digitális Polgári Körök megalapítását.
Nyitókép: Fejér Boróka fotója
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Minden jobboldalit megnyugtatott Takács Péter.
Szívesen segítünk, mielőtt a végén még elhiszi a saját hazugságait!
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
Kapcsolódó cikkek a Tusványos 2025 aktában.
A 34. bálványosi szabadegyetem nemcsak politikai esemény, hanem kampányindító seregszemle is volt. Orbán Viktor kormányfő tusnádfürdői beszéde egyszerre szólt a nemzeti sorskérdésekről, a világrend átrendeződéséről és a belpolitikai mozgósításról.
Az elszólás kifejezte a lényeget: Magyarország diktatúra.
„Jövőre mi lesz? Azahriah, Krúbi és Majka koncert?” – tette fel a kérdést a publicista.
