A 34. bálványosi szabadegyetem nemcsak politikai esemény, hanem kampányindító seregszemle is volt. Orbán Viktor kormányfő tusnádfürdői beszéde egyszerre szólt a nemzeti sorskérdésekről, a világrend átrendeződéséről és a belpolitikai mozgósításról.
„A nemzeti kormányra mindig lehet számítani, kiállunk a magyarokért, küzdeni fogunk önökért is, csak kérem, álljanak ki önök is a saját jövőjükért” – adta tökéletes összefoglalását és egyben jelmondatát Orbán Viktor kormányfő a 34. Bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábornak. A mögöttünk hagyott többnapos fesztivál több dolog miatt is bevonul majd a történelemkönyvekbe. Egyrészt soha nem volt ennyi előadó és program a székelyföldi kisvárosban. Másrészt
a miniszterelnök a nagyszínpadon tartott beszédében hirdette meg a néhány nap alatt óriási sikert elérő digitális polgári körök mozgalmát.
Az egyedülálló kezdeményezéshez rövid idő alatt több tízezren csatlakoztak, és több százan indítottak saját digitális polgári kört.
Orbán Viktor a konkrét bejelentésen kívül beszédében a legégetőbb világtrendekről is szólt. „A vihar előszelét nem mindig követi vihar. De vannak baljós árnyak” – mondta a kormányfő a harmadik világháború esélyéről, ami az egyik központi gondolata volt az idei előadásának. Szerinte a világháború esélye folyamatosan nő, Magyarországnak pedig fel kell készülnie arra, hogy kimaradjon a konfliktusból. Kifejtette, hogy a korábbi világháborúk kitörését olyan jelek előzték meg, mint a nagyhatalmak közötti rivalizálás erősödése, a fegyveres konfliktusok számának növekedése vagy a fokozódó fegyverkezési verseny. Magyarországnak csigavérre, higgadtságra, stratégiai nyugalomra van szüksége.
Orbán Viktor ezt követően rátért a másik égető kérdésre is: Ukrajnát akkor sem szabad felvenni az Európai Unióba – amivel a háborút is behoznánk –, hogyha Brüsszel a feje tetejére áll. Magyarország diplomáciai és hatalmi befolyásának korlátai nyilvánvalók. Ezért elsősorban
a regionális békére kell összpontosítani. Békeszövetségeket kell kötni, akivel csak lehet
– hangsúlyozta. A kormányfő az egyik legfontosabb kihívásnak a háborúból való kimaradást nevezte, s ehhez szerinte jó kapcsolatot kell ápolni a világ minden hatalmi központjával. Arra van szükség, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen Magyarország sikerében gazdaságilag és anyagilag, vagyis senki ne legyen érdekelt Magyarország lerombolásában és meggyengítésében. Teljes nemzeti egyetértésre van szükség arról, hogy Magyarország nem zárkózhat be semmilyen blokkba. „A nyugati szövetségi rendszer részei vagyunk, de ott kell lennünk a keleti gazdaságban is” – hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor egy másik aktuális kérdésre is kitért, mégpedig hogy vita van arról, mit nyertek a magyarok Donald Trump amerikai elnök győzelmével. Szerinte Trump megválasztásával egyelőre sikerült elkerülni a világháborút, megszüntették a Magyarországgal szembeni politikai diszkriminációt, megszüntették a paksi erőmű elleni gazdasági szankciókat, így azt be lehet fejezni, és megindultak az amerikai beruházások Magyarországra – sorolta.
A 2024-es beszédének központi üzenetére is visszatért. A magyar nagy stratégia lényege abból indul ki, hogy 1920-ban szentesítették az ország vereségét, hazánk ellenségei úgy döntöttek: Magyarország kicsi lesz, és szegény. „Mi azért vagyunk a politikában és az a mi nemzetstratégiánk lényege, hogy ezt a sorsot megváltoztassuk, vagyis Magyarország nagy lesz, és gazdag, ez a magyar nemzetstratégia magja” – fejtette ki a miniszterelnök.
Elmondta, a magyar nagy stratégiának egyebek mellett arra a kérdésre is válaszolnia kell, honnan lesz ember, nyersanyag, energia, tőke, tudás, továbbá hogyan lesz Magyarország képes az önvédelemre, és hogyan lesz kihagyhatatlan a nemzetközi döntésekből. Úgy folytatta, „emberimportra nem készülünk”, családbarát nemzetre van szükség. Hozzátette, az Európai Unióban, az adókedvezményeket, az otthonteremtési támogatásokat is beleértve, Magyarország költi a legtöbbet a családok támogatására. A fiataloknak kínált legújabb lehetőséggel, az otthonteremtési hitellel a kormány abban szeretne segíteni, hogy a nemzetnek nemcsak kulturálisan, hanem tulajdonosként is a részei legyenek.
A kormányfő arról is beszélt, hogy hazánktól nyugatra az országok visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak, növekvő muszlim népességi aránnyal, a nagyvárosok pedig belátható időn belül muszlim többségűek lesznek, megtörténik a lakosságcsere. Hozzátette: Európa továbbra is migrációs célpont marad, és
tíz év múlva az akkori miniszterelnöknek az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az ország nyugati határait is megvédje a migrációtól.
A kormányfő úgy értékelt, a nyugatiak ösztönrendszerében nem kapcsolódott össze a kereszténység és a nemzeti létezés. Ezzel szemben a magyar alkotmány elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét – mutatott rá: „Az, hogy mi meg tudjuk-e vetni a lábunkat ott, ahol vagyunk, csak rajtunk múlik, meg a fiatalokon. Megtanítottuk-e nekik, hogy ha magyarok, akkor feladatuk van, a feladat pedig megőrizni, amink van, megszerezni, ami még nincs, de kell, és nemet mondani arra, amire nincs is szükségünk.”
Tusnádfürdőn központi kérdés volt a nemzeti kisebbségek helyzete. Az Európai Uniónak kellene hoznia a tagállamokra kötelező érvényű keretszabályozást, de az EU nem akar ezzel foglalkozni, amit a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés félresöprésével is nyilvánvalóvá tett. A külhoni területeken kisebbségben élő magyar közösségeknél senki nem szorgalmazza a magyar nyelv országos szintű hivatalossá tételét, mint ahogy azt Finnország tette a svéd kisebbség esetében, de jogos elvárás regionális hivatalos nyelvként elismerni a magyart azokon a területeken, ahol a magyarság többségben van. Szlovéniában nemcsak regionális, hanem önkormányzati szinten is hivatalos nyelvként ismertek el kisebbségi nyelveket, a lendvai polgármesteri irodában például hivatalos nyelvnek minősül a magyar is – tolmácsolta Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott az egyik legfőbb kérést az érintett államoknak.
A Mandiner színpadán is tucatnyi izgalmas beszélgetés és vita zajlott. „A globalisták olyan emberek, akik azt gondolják, hogy a nemzethez tartozás, a nemzetben gondolkodás egy meghaladott konstrukció. (…) Azt mondják, ezek a régi, klasszikus fogalmak értelmüket vesztik, és egy olyan embertípus jön létre, amelynek az identitása valamilyen módon a liberális elvekhez, a korlátlan szabadsághoz és minden olyan korláttól való megszabaduláshoz kötődik, amit az előző évszázadok ráraktak” – fogalmazott Orbán Balázs. Azok a közösségek tudnak sikeresek lenni, amelyek összetartanak, amelyek meg tudják védeni magukat, amelyek képesek egységesen egy irányba mozdulni, és ha a kihívások elérik őket, akkor reakcióképesek – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Adta magát, hogy lapunk színpadán a sajtó is központi téma legyen. Lentulai Krisztián és Dull Szabolcs, az Index és a Telex korábbi főszerkesztője csapott össze Kacsoh Dániel moderálása mellett, többek között megtudhattuk: a közösségi médiában megszűnt a hitelességi pecsét, amit a szerkesztők jelentettek, amit megkapott a régi olvasó azzal, hogy megvett egy nyomtatott lapot. Súlytalanná vált, hogy vélemény és tény között megszűnt a különbség.
Éles vitát hozott Bayer Zsolt és Fodor Gábor beszélgetése lapunk színpadán. „Ma a közösségi médiában 10-15 másodperces tartalmakat kell gyártani, mert az emberek figyelme eddig tart ki. Ha elfogadott akarsz lenni, akkor 15 másodpercben el kell mondanod a semmit” – közölte a publicista. A Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője azt hangsúlyozta, noha erkölcsi szempontból súlyosnak tartja Magyar Péter egyes cselekedeteit – különösen azt, hogy „lehallgatta a saját feleségét, majd a tudta nélkül nyilvánosságra hozta a beszélgetést” –, elismerte: értelmes és tehetséges szereplő, aki kiválóan használja a közösségi médiát.
Mindezek mellett az idei Tusványos részben már a 2026-os felfokozott kampány jegyében telt. A magyarországi koncerteken történtekre reagálva két zenekar is szándékosan a kormánypártokkal szembeni performansszal üzent a „bel-pesti” értelmiségnek. Bár fellépésükkel nyertek öt perc hírnevet a baloldali sajtóban, a nagyközönség szimpátiáját nem nyerték el. Tusnádfürdő lezárásának nem is adhatott volna jobb végszót a pártpolitikától mindig is távolságot tartó Rúzsa Magdi koncertje, szombat estére ki kellett tenni a „tábor megtelt” táblát is. Folytatás 2026. július 21–26-án!
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kormányfő Lázár Jánossal közös beszélgetésen vesz részt a szegedi Pick Arénában.
Telt ház várható a szegedi Pick Arénában.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
A kormányfő Lázár Jánossal közös beszélgetésen vesz részt a szegedi Pick Arénában.
A Tisza Párt elnöke továbbra sem hajlandó elárulni álláspontját a legfontosabb kérdésekben.
Kapcsolódó cikkek a Tusványos 2025 aktában.
Az elszólás kifejezte a lényeget: Magyarország diktatúra.
„Jövőre mi lesz? Azahriah, Krúbi és Majka koncert?” – tette fel a kérdést a publicista.
Balatoni Katalin neveléstudományi kutató kifejtette, a digitális világban is lehet építeni, együttműködni, és gyorsan megosztani véleményeket, ezáltal elősegítve a társadalmi párbeszédet.
