Egyértelművé vált a helyzet: nyíltan közölték, miért különleges Európában a magyar miniszterelnök

Kezd tisztulni a kép.

Orbán Viktor felhívása után kevesebb mint egy hét alatt ötvenezernél is többen csatlakoztak a digitális polgári körökhöz. A kezdeményezés célja, hogy a tagok közösen alakítsák ki a magyarság „nemzeti algoritmusát”, és a digitális világban megvédjék kultúráját és identitását.
Mint minden évben, idén is nagy várakozás előzte meg Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szuverén, nemzeti érdekeit következetesen képviselő Magyarországhoz szükség van „digitális polgári erőre”. Orbán bejelentette, hogy digitális polgári köröket (DPK) alapítanak. Kiemelte: a szervezetek megalakításának van jelentősége a választás szempontjából, de jóval túlmutat rajta. „Nekünk, jobboldali, polgári, keresztény, konzervatív, nemzeti közösségnek Magyarországon is kezdenünk kell valamit a virtuális térrel. Ma ez ellenséges terület, és ez nincs így jól” – fogalmazott. Felidézte, hogy az elmúlt másfél évtizedben megváltozott a világ: a kávézókat webkamerákra cseréltük, a beszélgetéseket pedig csetablakokba költöztettük.
Elhangzott, hogy aki vállalja „a polgári, nem baloldali, nem progresszív, nem libsi meggyőződését”, azt megtámadják, kigúnyolják, bántalmazzák, és ez ellen tenni kell valamit, ezért hozták létre a szétrombolás kultúrájának ellenpontjaként a digitális polgári köröket. Orbán Viktor Tusnádfürdőn felidézte, hogy a „tiszás digitális agresszió” ellen korábban már életre hívták a Harcosok Klubját, de nem mindenkinek való a harc. Akiknek elegük van a konfliktusokból, akik nem akarnak részt venni direkt politikai csatákban, azoknak kialakítanak teret, ahol részt tudnak venni az országépítésben.
„Kell egy tér, egy támasz, kell a politikai és közösségi védelem, kell sok digitális polgári kör” – jelölte ki a kormánypárt egyik részfeladatát a miniszterelnök.
Azzal folytatta, hogy mivel „a globalisták, a baloldaliak, a háborúpártiak már mind ott garázdálkodnak a digitális térben”, a kormányoldalnak „digitális honfoglalásra” van szüksége. „Létre kell hoznunk az immunrendszert, a mi morális forráskódunkat, a mi nemzeti algoritmusunkat” – szögezte le.
Pár nappal később, a Harcosok órája podcast első adásában Orbán Viktor a két új szerveződés közötti kapcsolatról úgy fogalmazott: „A Harcosok Klubja és a digitális polgári körök olyanok, mint a dárda hegye és a nyele. Próbáld meg nyél nélkül célba juttatni a dárda hegyét. És hegye nélkül a dárda csak egy haszontalan bot.”
A kormányfő a tusnádfürdői beszédében bejelentette, hogy az első számú digitális polgári kört már meg is alapították. Orbán a civil szféra szereplőit hívta meg erre a feladatra. „Az új kezdeményezés célja, hogy megvédje Magyarország kultúráját, nyelvét és nemzeti identitását az online térben is, figyelembe véve a digitalizálódó világ új kihívásait” – hangsúlyozta. Az egyes számú DPK tagjai Orbán Viktor mellett Baji Balázs gátfutó, Balatoni Katalin neveléstudományi kutató, Bán Mór író, Jakab Roland, a Hun-Ren vezérigazgatója, Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke, Lánczi András filozófus, Máthé Zsuzsanna újságíró, Miklósa Erika operaénekes, Nagy Elek üzletember, Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, Partos Bence pszichológus, Pityinger László „Dopeman” rapper, Rákay Philip producer és Schmidt Mária történész. Máthé Zsuzsa és Nagy János koordinátorként fog beszámolni a közösséget érintő közérdekű információkról.
Nagy János a Mandiner megkeresésére azt mondta, „ez egy olyan mozgalom, amelyet mi csak elindítottunk, és semmiképpen nem szeretnénk úgy kontrollálni, mint ahogy az »más szigeteken« előfordul”.
A digitális polgári körök formái még csak most alakulnak ki, de az alapítók és az adminisztrátorok tudnak építeni a történeti előzményekre, a 2002 után megalakuló polgári körökre.
Ezek a szervezetek egyebek mellett földrajzi vagy szakmai alapon működnek, országhatáron belül és túl is;
a kezdeményezéseket igyekeznek mielőbb feldolgozni az adminisztrátorok. Budapesti értelmiségiek is szerveződni kezdtek azzal a jelszóval, hogy az értelmetlen fővárosi csatákkal szemben legyen egy platform az építő, alkotó gondolatoknak, elképzeléseknek. Vitályos Eszter kormányszóvivő Király Nórával, az áldozatsegítő központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztossal a napokban éltre hívta a Nők a Bántalmazás Ellen Digitális Polgári Kört.
Orbán Viktor hétfőn jelentkezett a legfrissebb tudnivalókkal a közösségi oldalán. „Valóságos online forradalom zajlik Magyarországon” – jelentette ki a Facebook-videójában. Hozzátette: megkezdődött a „digitális honfoglalás”,
már 55 ezer taguk van.
Tájékoztatása szerint több mint ezer digitális polgári kör alapítására irányuló kérelem érkezett be hozzájuk, amelyek elbírálása és bejegyzése folyamatos.
Máthé Zsuzsa
újságíró
„A miniszterelnök felkérésére csatlakoztam a 2002-ben nagy sikerrel elindított polgári körök mozgalmának aktualizált, a nemzetért tenni kívánó honfitársainkat a digitális térben közösségbe hívó kezdeményezéséhez. Nagy örömmel tettem ezt, mert sokakkal együtt magam is azt érzem, szükség van a higgadt, indulatmentes és előremutató beszédet lehetővé tevő közösségi terekre. Az online platformokon tapasztalható nemtelen, sok esetben az emberi méltóságot is sértő vagdalkozás közepette különösen így van ez. E céllal jött létre az egyes számú digitális polgári kör, amely néhány nap leforgása alatt közel ötvenezres közösséggé bővült. Fantasztikus látni a sok jó szándékú, tenni akaró embert. Olyanok kapcsolódhatnak itt össze és folytathatnak érdemi beszélgetéseket, akik eddig – a közéleti stílus eldurvulása miatt – nem mertek vagy nem akartak megszólalni. Ez az első lépcsőfok, a valódi civil kezdeményezések, országépítő tettek bölcsője lehet.”
Nagy Elek
üzletember
„A felkérésnek magánemberként tettem eleget. Több területen vállalok társadalmi szerepet: a BKIK és az MKIK elnöke vagyok, a Monacói Hercegség tiszteletbeli konzulja, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány alapítója és elnöke, valamint a Kárpát-medencei irodalmat támogató Méhes György – Nagy Elek Alapítvány alapítója. A digitális polgári körök gondolata azért is áll közel hozzám, mert nem pártpolitikai, hanem értékalapú kezdeményezés, amely időszerű kérdésekre keres választ. Saját értékrendemet sosem rejtettem véka alá. Erdélyben nőttem fel, református szellemben, a hagyományok és a magyarság mindennapi megélésével. Katolikus feleségem révén az ökumenét is gyakorolhatom. Erdélyben megtapasztaltam, milyen az, amikor a magyarságom miatt verbális vagy fizikai támadás ér, ezért is hiszek a toleranciában. Ez az oka, hogy igent mondtam. A technológiai fejlődés ma alapjaiban alakítja át életünket: az emberi szabadságot, a közösségeket, a nemzeti önálló- ságot. A digitális rendszerek működését algoritmusok és különféle háttérérdekek irányítják, így nem semlegesek: általuk a kisebb közösségek és nemzetek szuverenitása kerülhet veszélybe. A régi alapfogalmaink – igazság, szabadság, rend – új értelmet kapnak, ezért a digitális jelenlét értékválasztás is. Olyan közösségekre van szükség, amelyek saját értékeik mentén kapcsolódnak a világhoz. Az én értelmezésem szerint ezt képviselik a digitális polgári körök. Örülnék, ha létrejönne egy olyan értékalapú, gazdasági profilú közösség, amely a digitális vállalkozók új generációja számára is érthető és vonzó, egyúttal hidat képez a tapasztalt üzleti szereplők és a fiatal innovátorok között.”
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és az egyes számú digitális polgári kör tagjai
Fotó: Mandiner-grafika