Fordulat jön: a Tisza Párt által felvázolt bérlakásmodell alapjaiban alakítaná át a lakáspiacot
A kérdés az, hogy a fiatalok saját lakáshoz jutását segítené, vagy inkább a nagybefektetők ingatlanállományát növelné.

Európa-szerte egyre nehezebbé válik a saját otthon megszerzése, mégis akadnak országok, ahol a fiatalok viszonylag korán lakást tudnak vásárolni. Magyarország ezek közé tartozik: a magyarok az európai átlagnál közel három évvel fiatalabban jutnak első ingatlanukhoz, amivel hazánk az élmezőnyben szerepel.

A saját tulajdonú lakás megszerzése sok európai országban egyre későbbre tolódik, ugyanakkor az Euronews által ismertetett, a RE/MAX European Housing Trend Report 2025 felmérésére épülő adatok szerint Magyarország kifejezetten kedvező helyen áll a kontinensen. A kutatás 23 országot vizsgált, és arra kereste a választ, hogy az emberek átlagosan hány éves korukban vásárolják meg első otthonukat.
Az eredmények szerint a vizsgált országokban az első lakásvásárlás átlagos életkora 31,3 év. Az egyes államok között azonban jelentős eltérések figyelhetők meg. Míg Máltán már 28 éves korban megvásárolják első ingatlanukat az emberek, addig Svájcban és Görögországban erre átlagosan csak 34,7 éves korban kerül sor.
A rangsor élén Málta áll, amelyet az Egyesült Királyság és Luxemburg követ 28,4 éves átlaggal. Közvetlenül utánuk következik Magyarország 28,5 évvel, majd Hollandia 28,8 évvel. Ez azt jelenti, hogy hazánk nemcsak az európai átlagot előzi meg jelentősen, hanem számos fejlett nyugat-európai országot is.
A felmérés alapján a magyarok átlagosan 2,8 évvel korábban vásárolják meg első otthonukat, mint az európai átlag. Az eredmény különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy több nagy gazdaság esetében jóval magasabb értékeket mértek. Az átlagos első lakásvásárlási életkor
A németek így átlagosan több mint öt évvel később jutnak saját otthonhoz, mint a britek, és több mint öt évvel később, mint a magyarok. A kutatás szerint Németországban a bérlés hosszú távon is széles körben elfogadott lakhatási forma. A RE/MAX Europe vezérigazgatója, Michael Polzler szerint az erősebb bérlői védelem és a nagyobb lakhatási stabilitás miatt sok fiatal nem tekint úgy a lakásvásárlásra, mint a családi otthon elhagyása utáni természetes következő lépésre.
Ezt is ajánljuk a témában
A kérdés az, hogy a fiatalok saját lakáshoz jutását segítené, vagy inkább a nagybefektetők ingatlanállományát növelné.

A felmérés nemcsak az átlagéletkort vizsgálta, hanem azt is, hogy az egyes korcsoportokban milyen arányban történik meg az első lakásvásárlás. Európai átlagban a megkérdezettek 69,5 százaléka 35 éves kora előtt vásárolja meg első otthonát. Magyarország ennél jóval kedvezőbb eredményt ért el:
a magyarok 82,8 százaléka legkésőbb 35 éves koráig tulajdonossá válik.
Ebben a mutatóban is csak néhány ország előzi meg hazánkat. Luxemburgban az arány 87,8 százalék, Hollandiában 85,2 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 84,6 százalék. A korcsoportos bontásból az is kiderül, hogy Magyarországon az első lakásvásárlók 38 százaléka már 18 és 25 éves kora között megszerzi első ingatlanát, míg további 45 százalékuk 26 és 35 éves kor között válik tulajdonossá. A két korcsoport együttesen adja a már említett 82,8 százalékos arányt.
Ezzel szemben Görögországban mindössze a lakásvásárlók 12 százaléka jut első otthonához 25 éves kora előtt, és összesen csak valamivel több mint a felük válik tulajdonossá 35 éves koráig. Hasonlóan alacsony arányokat mértek Svájcban és Törökországban is.
A kutatás egyik érdekes megállapítása szerint nincs egyértelmű kapcsolat az első lakásvásárlás életkora és az adott ország lakástulajdonosi aránya között.
Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban a háztartások 68,5 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban. Az egyes országok között itt is jelentős eltérések vannak. Németországban a lakástulajdonosi arány 47,2 százalék, míg Szlovákiában eléri a 93,8 százalékot.
Az Euronews elemzése szerint ugyanakkor a lakástulajdon aránya önmagában nem magyarázza meg, hogy az emberek mikor vásárolják meg első otthonukat. A RE/MAX szerint a megfizethetőség mellett a családi segítség, az öröklés, a pénzbeli támogatások, valamint az adott ország lakhatási és kulturális szokásai egyaránt meghatározó szerepet játszanak.
Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP