Földbe áll az USA zöldpiaca?

Az amerikai képviselőház a karácsonyi ünnepek előtti héten olyan törvényjavaslatokról szavaz, amelyek jelentősen átrajzolhatják az Egyesült Államok energiapolitikáját. A republikánusok által előterjesztett jogszabályok a Szövetségi Energetikai Szabályozó Bizottság (FERC) jogköreit bővítenék, kifejezetten azzal a céllal, hogy a „megbízható” – vagyis fosszilis és nukleáris – erőműveket a villamos hálózaton tartsák. Ez a lépés egyértelműen jelzi, hogy Washington energetikai prioritásai radikálisan megváltoztak. 

Politikai fordulat és indokok 

Troy Balderson ohiói és Morgan Griffith virginiai republikánus képviselő törvényjavaslatai, a Reliable Power Act és a Power Plant Reliability Act of 2025 a republikánus párt decemberi energiapolitikai offenzívájának részét képezik. A lépést  

Brett Guthrie, az Energia és Kereskedelmi Bizottság republikánus elnöke nyíltan elektromos megbízhatósági válságról beszél, amely szerinte veszélyezteti az energiarendszer integritását. A Trump-adminisztráció narratívája szerint a demokraták túlzottan a zöldenergiára koncentrálnak, miközben az elektromos hálózat stabilitása és az energiaárak megfizethetősége már középtávon, 5–10 éves távlatban komoly veszélyben van. 

Európai elszigetelődés  

Magyar és európai szempontból ez a trend rendkívül aggasztó következményekkel jár. Az USA stratégiai elfordulása azt jelenti, hogy az Európai Unió nemcsak a védelmi stratégiák terén, de a zöldátállásban is szinte egyedül marad a nyugati világban. Az amerikai piac, amely korábban ígéretes exportcélpontként szolgálhatott az uniós zöldipar számára, most szinte lezárul. 

Ez különösen érzékenyen érintheti a hazánkban is jelen lévő multinacionális cégeket. A német ipari óriásoknak – Siemens, Bosch, ThyssenKrupp, Schaeffler, ZF Friedrichshafen – és amerikai társaiknak, mint a GE, a National Instruments, a Jabil, az Aptive vagy az Arconic, jelentős a zöldátállási portfóliójuk. Itt nem csupán az elektromos járművek és akkumulátorok gyártásáról van szó, hiszen ezen nálunk működő óriásvállalatokat fel sem soroltuk. Ehelyett  

A keleti nyitás hatása itt kisebb 

Sokan a keleti piacokban látják a megoldást, de ez a zöldipar terén csak részben igaz. Kínának ugyanis saját, globálisan vezető zöldipari szektora van, ahová az EU-s gazdaság szereplői aligha fognak érdemi mennyiségben zöldtechnológiákat exportálni. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint – amennyiben az EU fenntartja vagy növeli is a zöldvédővámjait – kínai vállalatok telepíthetnek összeszerelő üzemeket Európába, ami inkább a helyi cégek versenyhátrányát növeli Nyugaton, nem pedig előnyöket teremt. Igaz, a kelet-közép-európai régió e trendnek már most is nyertese, ám ez nem mondható el a nyugat-európai iparról. 

A zöldipar és az ESG-kötvények gondjai 

Az USA-nak azonban nemcsak a termékpiaca esik ki, hanem a zöldpénzügyi ökoszisztéma is sérül, mivel szövetségi stratégia és támogatások nélkül az amerikai zöldenergia-szektor lejtmenetbe kerül. Hiába drágulnak vagy szorulnak ki az országból a kínai zöldipari termékek és szolgáltatások a védővámok miatt, ha közben a kereslet érdemben összecsuklik, akkor  

Ehhez jön a zöldfinanszírozás, például a vállalati ESG-kötvénypiac zsugorodása. Mindez azt jelenti, hogy az európai cégek számára nemcsak a termékexport, hanem a befektetési és finanszírozási lehetőségek is beszűkülnek. 

Összességében az amerikai energiapolitikai fordulat drámai következményekkel jár Európa számára, mivel az EU nemcsak geopolitikailag, hanem gazdaságilag is elszigetelődik a zöldátállásban – éppen akkor, amikor a kontinens jövője múlna ezen a transzformáción. A magyar gazdaság pedig, amely szorosan integrált a német és más EU-s iparba (és kisebb részben még amerikai ipari láncokba is), a jövőben sérülékeny lehet. 

Kapcsolódó: 

    
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.    

 Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo