Az USA 100 millió dolláros éves büdzsével új szintre emeli a gyermekrák elleni küzdelmet, és mesterséges intelligencia segíti a kutatókat a gyorsabb gyógyszerfejlesztésben és a hatékonyabb terápiák kidolgozásában. Az áttörést hozó program akár 20-30 százalékkal is lerövidítheti a gyógyszerkutatás időtartamát, miközben csökkenti a kezelések súlyos m
Az amerikai elnök a napokban írta alá az Unlocking Cures for Pediatric Cancer with Artificial Intelligence nevű rendeletet, amely 50 millió dolláros befektetéssel megduplázza a Childhood Cancer Data Initiative (CCDI) éves költségvetését, 50-ről 100 millió dollárra emelve azt. A cél
a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a gyermekkori rák kutatásában és kezelésében.
A 2019-ben indult CCDI célja, hogy tíz év alatt 500 millió dollárt gyűjtsön a gyermekrák elleni harcra. A program egy átfogó adatbázist épít elektronikus egészségügyi nyilvántartásokból, genomikai és képalkotó adatokból, lefedve az USA gyermekrákeseteinek 95 százalékát. Az új rendelet az MI-t helyezi előtérbe, hogy prediktív, azaz előre jelző modellekkel gyorsítsa a kutatást, csökkentse a kezelések mellékhatásait és új terápiákat fejlesszen.
Az MI például képes modellezni a daganatok viselkedését, optimalizálni a kezeléseket és akár 20-30 százalékkal lerövidíteni a gyógyszerkutatási időt.
Az adatbázis védelméről szigorú szabályok gondoskodnak. A programot a Fehér Ház, a Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) és magánszektorbeli partnerek, például techóriások támogatják.
A gyermekkori rák az USA-ban (is) súlyos probléma: évente 15 ezer új esetet diagnosztizálnak, és ez a vezető halálok az 1–19 éves korosztályban. Az esetszám 1975 óta 40 százalékkal nőtt, ám ez részben a fejlettebb technológia által a fiatalabb korban észlelhető tüneteknek és a szélesebb körű diagnosztikának tudható be.
A túlélési arány 60-ról 85 százalékra javult, ám többségük élethosszig tartó mellékhatásokkal – például szívproblémákkal, termékenységi zavarokkal vagy másodlagos daganatokkal – küzd.
Trump rendelete példaértékű, de ellentmondásos: miközben az MI-kutatást támogatja, a kormányzat más biotechnológiai forrásokat a takarékossági intézkedések jegyében csökkent. Az USA ezzel erősíti a globális MI-fölényét, ami más országok számára is követhető példa lehet. Így például az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (EESZT) is egy hasonló adatbázist kínál, amelyre akár anonim módon egy CCDI-szerű programot lehetne indítani. Évente mintegy 200 új gyermekrákesetet regisztrálnak nálunk, és az MI-alapú prediktív modellek javíthatnák a terápiák hatékonyságát, csökkenthetnék a mellékhatásokat és gyorsíthatnák a kutatást. Azaz egy magyar vagy EU-s program – például a Horizon Europe keretében – nemcsak életeket menthet, hanem a hazai MI-ökoszisztémát is fejlesztheti, vonzva a befektetőket.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Damien MEYER / AFP
„Itt is minden hazugsággal kezdődött, és most bizonyítékok nélküli vádaskodás és magyarázkodás zajlik” – jelentette ki Gulyás Gergely.
Kánai András szerint azonban az AI nem önmagában veszélyes, hanem attól függ, ki irányítja és milyen célokra használja.
A Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) az egyik legígéretesebb finanszírozási lehetőség a hazai cégek számára. A konstrukció fedezet és önerő nélkül, fix – évi 5 százalékos – hozamelvárás mellett ad tőkeforrást fejlesztésekre. A program előnyeiről Kovács Bálinttal, a Stradamus Zrt. partnerével beszélgettünk.
„Magyarország nem csupán szövetségese, hanem barátja is Izraelnek” – jelentette ki Hankó Balázs Yoav Kisch izraeli oktatási miniszterrel folytatott találkozóján.
Úgy tűnik, Magyar Péter csak akkor ellenzi a mesterséges intelligenciát, ha az nem az ő PR-osztályán fut.
A pártvezér és Radnai Márk viszonya megromlott, a két politikus között már nyílt vitákra is sor kerül a Magyar Nemzet cikke szerint.
Az alelnök, aki nem a népszerűséget kereste, hanem a hatékonyságot.
A fiatalok körében rendkívül népszerű alkalmazás vizsgálatakor a parlamenti vizsgálóbizottság „káros tartalmak óceánját” állapította meg.
