Felkerültünk az MI világtérképére 

A Városligetben a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum és az RTL Liget Center falai között nyitotta meg kapuit az AI Summit 2025, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia (MI)-konferenciája. A kétnapos esemény első napja nemzetközi szakértők, kutatók és iparági vezetők részvételével a mesterséges intelligencia legújabb trendjeit és gyakorlati alkalmazásait mutatta be, több mint tíz tematikus szekcióban. A konferencia központi kérdése: „Még az ember tanítja a gépet? De meddig?” A több mint 300 előadó, kerekasztal-beszélgetések és interaktív workshopok vizsgálták az MI szerepét az egészségügytől az űrkutatásig, a pénzügyi szektortól az oktatásig. Az alábbiakban az első nap legkiemelkedőbb, legérdekesebb előadásait és témáit villantjuk fel. 

Magyarország az MI élvonalába tör 

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos előadásában bemutatta Magyarország új, már elfogadott MI-stratégiáját, amely tíz kulcsfontosságú területre fókuszál. Ezek között szerepel a történeti adatvagyon hasznosítása, egy nagy magyar nyelvi modell fejlesztése, adatközpontok és szuperszámítógépek telepítése, valamint a robotika, különösen a humanoid robotok fejlesztése. Kiemelte, hogy a hazai iparnak – az autó- és akkumulátorgyártástól a gépiparig – minden adottsága megvan az új iparágakba való bekapcsolódáshoz, az oktatásban pedig már az ősszel megjelennek az MI-alapú tananyagok, míg az egészségügyben a diagnosztikai algoritmusoktól a robotsebészetig zajlanak fejlesztések.  

Palkovics hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára jogi és üzleti döntéstámogató eszközök biztosítanak segítséget, az energetikában és az agráriumban pedig az előre jelző modellek hozhatnak áttörést. Zárásként aláhúzta: „Nem az MI-től kell félni, hanem attól, ha Magyarország nem használja ki időben az abban rejlő lehetőségeket.” Ez a gondolat az egész konferencia egyik vezérmotívuma lett, hangsúlyozva a proaktív megközelítés fontosságát. 

Az EU lemaradása és Magyarország válaszlépései 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az AI Summit 2025 nyitó előadásában élesen bírálta az Európai Unió lemaradását az MI fejlesztésében az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Kijelentette, hogy  

A miniszter szerint az MI-hez három alapvető fontosságú tényező szükséges: pénz, adat és energia, valamint az emberi erőforrás, amely idővel kiváltható lehet.  

Az EU-t sújtó akadályok között említette a drága energiát (amely kétszerese a kínai vagy amerikai áraknak), a túlszabályozottságot, az elégtelen finanszírozást, az agyelszívást, valamint a felhő- és adatszuverenitás hiányát. Magyarországon azonban pozitív fejlemények vannak: a nagy sebességű internet és az 5G-lefedettség erős alapot nyújt.  

Nagy Márton bejelentette  

 amelynek célja a hazai GDP-növekedési potenciál mintegy 15 százalékos (nem százalékpontos – a szerk.) növelése az MI szélesebb körű adaptációjával. 

Az MI mint sorskérdés 

Sulyok Tamás köztársasági elnök a konferencia megnyitóján az MI-t az emberi gondolkodás történetének korszakhatáraként jellemezte, amely nemcsak válaszokat ad, hanem segít új kérdéseket feltenni. Hangsúlyozta, hogy a technológia olyan sorskérdés, amely emberek, családok és nemzetek életét egyaránt befolyásolja. Az államfő szerint Magyarországnak aktívan kell alakítania az MI fejlődését, nem elég mások szoftvereit befogadnia, miközben az etikusság, jogszerűség és technológiai stabilitás összhangja alapvető fontosságú.   

A niche-területek a lényegesek 

Balog Ádám, az MKIK alelnöke és a KAVOSZ elnöke szerint Magyarország akkor lehet sikeres az MI területén, ha speciális, niche-területekre koncentrál, nem pedig globális platformokat próbál másolni. Az MKIK „digitális ébresztő” programja a kkv-kat segíti a digitális átalakulásban, míg a KAVOSZ már alkalmazza az MI-t a befektetési folyamatok és az ügyfélszolgálati rendszerek automatizálására. Balog hangsúlyozta, hogy az MI-t lehetőségként kell kezelni, nem fenyegetésként, és a vállalkozásoknak kisebb lépésekkel, kísérletezéssel kell elindulniuk. 

Az ügynökök korszaka 

Schum Kristóf, a felhőszolgáltatások egyik nagy globális szereplője, az Amazon Web Services generatív MI-szegmensének európai vezetője az MI-ügynökök szerepéről beszélt, amelyek önállóan működnek, saját memóriával és eszköztárral. Ezek a rendszerek a repetitív feladatokat veszik át, új munkaköröket teremtve például HR- vagy biztosítási feladatokban, évi 30–50 ezer dolláros költséggel. Schum egy 14 pontos csekklistát mutatott be, amely az üzleti alapokra, a bizalomra és a technológiai háttérre épül, hangsúlyozva, hogy a sikeres bevezetéshez a folyamatok újragondolása szükséges. 

Precíziós onkológia MI-vel 

Peták István, a Genomate Health alapítója és tudományos igazgatója az MI szerepét mutatta be a precíziós onkológiában. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia maximalizálja a személyre szabott terápiák hatékonyságát azáltal, hogy azonosítja a daganatos betegségeket kiváltó génhibákat. Egy magyar tüdőrákos betegeken végzett kutatás szerint a célzott terápiát kapó páciensek ötéves túlélési aránya 30 százalék, szemben a nem célzott kezelés esetén tapasztalható 6 százalékos aránnyal. 

Az egészségügy digitalizációja 2.0 

Kóka János, a Doktor24 elnöke, egykori gazdasági miniszter az egészségügy digitalizációjának sikereiről beszélt. Kiemelte, hogy 2010 és 2020 között 100 milliárd dollár befektetés érkezett az egészségügyi szektorba, és 2020–2030 között ez az összeg elérheti az 500 milliárdot. Az MI-alapú diagnosztika, például a daganatos betegségek korai felismerése, valamint a virtuális asszisztensek alkalmazása forradalmasítja az ágazatot, gyorsabb és személyre szabottabb ellátást biztosítva. 

Az MI az űriparban 

Zábori Balázs, a 4iG Űr és Védelmi Zrt. űrtechnológiai vezetője az MI űripari alkalmazásairól beszélt, kiemelve annak szerepét a műholdforgalom-menedzsmentben, az orbitális big data feldolgozásában és az űrszemét kezelésében. A mesterséges intelligencia forradalmasítja az űrkutatást, a telekommunikációt és a védelmi rendszereket, hozzájárulva a „Zero Debris” koncepcióhoz és a 6G-hálózatok fejlesztéséhez.  

Az MI a bankszektorban 

Németh Dávid, az MBH Bank generatív MI implementációs vezetője a banki mesterségesintelligenica-alkalmazások integrációjáról beszélt, hangsúlyozva, hogy az MI-t stratégiai eszközként kell beépíteni a mindennapi működésbe. Kovásznai Ádám, az MBH Bank BUPA üzletágvezetője a „beyond banking” koncepciót mutatta be, amely az MI segítségével adatalapú döntéseket és testreszabott szolgáltatásokat kínál a vállalkozóknak, például likviditási értesítőket és pályázati jogosultságok meghatározását. 

 Az MI kulturális sűrűsödése 

Bereczki Enikő generációkutató Arthur C. Clarke idézetével kezdte előadását: „Bármely kellően fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától.” Kiemelte, hogy a ChatGPT 100 millió felhasználót ért el két hónap alatt, ami kulturális sűrűsödést és közös tanulást indított el. Az alfa generáció kapcsán figyelmeztetett a digitális függőség, a kritikai gondolkodás fejletlensége és az elmagányosodás veszélyeire, amelyeket a WHO is elismert a videójáték- és internetfüggőség klasszikus függőségként való besorolásával. 

Az emberi kapcsolatok átalakulása  

Tari Annamária pszichológus az MI emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásáról beszélt, kifejezve aggodalmát a kiskamaszok és gyerekek mentális egészsége iránt. Hangsúlyozta, hogy az emberi kapcsolatok – kölcsönösség, empátia, verbális kommunikáció – nélkülözhetetlenek, és a mesterséges intelligenciát nem szabad emberként kezelni. Amerikai kutatások szerint a tinik jelentős része MI-chatbotoktól kér érzelmi támogatást, ami hosszú távon a gondolkodás és az érzelmi kapcsolatok elszegényedéséhez vezethet. 
 

Kapcsolódó: 

 
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon. 

 Nyitókép: Soós Lajos/MTI