A mesterséges intelligencia gazdasági ígérete elmarad a valóságtól: idén az MI-startupok 44 milliárd dollárt szedtek össze, de az MIT szerint 95 százalékuk elbukik, és csak 5 százalékuk hoz bevételt.
A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt évek egyik legforróbb technológiai témája, amelyet sokan a globális gazdaság, a munkahelyek, a mindennapi üzleti élet átalakítójaként emlegetnek. A befektetők lelkesedése egyelőre töretlen: 2025 első felében az MI-startupok több mint 44 milliárd dollárnyi tőkét vonzottak, meghaladva a 2024-es év teljes összegét, és a Goldman Sachs előrejelzése szerint az év végéig ez az összeg elérheti a 200 milliárd dollárt globálisan.
Az optimizmus azonban kezd túlzott méreteket ölteni, azaz elválni a valóságtól. Az MIT legújabb tanulmánya, a The GenAI Divide: State of AI in Business 2025, amelyet az MIT NANDA kezdeményezése publikált augusztusban, rávilágít a generatív MI (GenAI) üzleti alkalmazásainak sötét oldalára.
A jelentés szerint bár a vállalatok dollármilliárdokat fektettek a GenAI-ba, a kísérleti projektek 95 százaléka nem hozott mérhető megtérülést (ROI), és csupán 5 százalékuk ért el jelentős bevételnövekedést.
A mesterséges intelligenciától azt várták, hogy forradalmasítja a munkaerő termelékenységét, ám a valóság sokkal árnyaltabb képet mutat. Az MIT kutatói szerint egyszerűen nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az MI jelentősen növelné a vállalatok hatékonyságát. A jelentés kiemeli, hogy a GenAI-projektek többsége leragad a kísérleti fázisban, mert a technológia nem integrálódik hatékonyan a meglévő munkafolyamatokba.
A legfejlettebb MI-termékek az irodai feladatok 30, az MI-ügynökök pedig a valós munkák 24 százalékát tudják elvégezni egy másik kapcsolódó anyag, a PNAS pár hete közzétett elemzése alapján. Intő jel, hogy a Gartner júniusi kutatása szerint a vezetők fele elvetette a 2027-re tervezett létszámcsökkentést az ügyfélszolgálat területén, felismerve az emberi interakció fontosságát. Az MI-ügynökök 2029-re a gyakori ügyfélszolgálati problémák 80 százalékát megoldhatják ugyan, de ezek nem képesek kezelni a jelenlegi integrációs gondokat. Ez annak is köszönhető, hogy az MIT szerint a mai MI-projektek 95 százaléka nem skálázható az adatminőség, a szervezeti készség és a technológiai érettség hiánya miatt.
Daron Acemoglu korábbi elemzése szerint ugyanis a generatív MI hatására az USA-ban a teljes tényező termelékenység (TFP) növekedése a következő 10 évben 0,66–0,7 százalék között lesz összesen, ami éves átlagban csak 0,05–0,07 százalékos növekedés. Ez a „minden feladat szintjén” mért aggregált termelékenységbővülést takarja, és messze elmarad a hype-olt várakozásoktól, például a Goldman Sachs 1,5 százalékos éves prognózisától.
Nem segíti az áttörést az sem, hogy a munkavállalók 62 százaléka szerint az MI túl van értékelve. Az informatikai vezetők például a biztonsági és integrációs problémákat emelik ki akadályként. A svéd alapítású e-kereskedelmi hitelközvetítő fintechvállalat,
a Klarna tavaly 700 embert bocsátott el, bízva az MI-ben, de az idén már újra toboroznia kellett, mert a mesterséges intelligencia nem teljesített elég jól az ügyfélszolgálatban.
Sebastian Siemiatkowski, a Klarna vezérigazgatója elismerte, hogy az MI bevezetése első körben ugyan 40 százalékos létszámcsökkentést tett lehetővé, de be kellett látniuk, hogy a komplex feladatokhoz emberi munkaerő kell. Az MIT szerint a vállalatok 55 százaléka megbánta a mesterséges intelligencia bevezetését követő elbocsátásokat, és az idén a 42 százaléka fel is adta az MI-projekteket, szemben a tavalyi 17 százalékos aránnyal.
Az MIT kutatása szerint gazdasági hátrányt okozhat, hogy a nagy nyelvi modellek (pl. a GPT-4, a Meta Llama 3.1) előnyben részesítik az MI által generált tartalmakat az emberi alkotásokkal szemben. Egy cseh MI-kutató a prágai Karlova Egyetemen, Jan Kulveit úgy véli, hogy komoly veszteségeket okozhat, ha mesterséges intelligencia által készített értékelések dominálnak például a munkaerő-felvétel során.
Az MI széles körű bevezetése és alkalmazása 2030-ig 6 ezermilliárd dollárral növelheti a globális gazdaságot, és évi 600 milliárdos többletbevételt hozhat a techcégeknek.
Az MIT szerint azonban a vállalatok többsége nem látja azt a profitot, ami az MI-buborék kipukkadását jelzi. A Stanford HAI 2025-ös AI Indexe szerint az MI üzleti használata ugyan 78 százalékra nőtt, csakhogy ez még nem jelent gazdasági hasznot.
További gond, hogy az MI-modellek gyakran „magabiztosan tévednek”, így a válaszai és az „MI-termékek” ellenőrzése extra emberi időt igényel, ami jelentősen csökkenti a termelékenységi előnyöket – ezt manapság sokan úgynevezett vertifikációs adónak tartják. A PromptQL a Forbes-nak nyilatkozó egyik szakértője szerint ez megmagyarázza, hogy miért akadnak el az MI-projektek, különösen a pontosságot és a precizitást igénylő iparágakban.
Az MI-ipar tehát elérkezett az első válaszútjához. Sam Altman, a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezetője bár optimista, de már ő is látja a buborék jeleit, és ezermilliárd dolláros befektetést szorgalmaz az ágazatba globális szinten. Ugyanis a technológia ígéretes, de a gyakorlati alkalmazása – mint láttuk – elmarad a korábbi óriási elvárásoktól. Mindenesetre a következő évek döntik el, hogy az MI valódi forradalmat hoz, vagy csupán technológiai buborékként vonul-e be a történelembe.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Lionel BONAVENTURE / AFP
Az AI Summit 2025 első napján a mesterséges intelligencia magyar jövője került a fókuszba. Palkovics László új magyar MI-stratégiát, Nagy Márton 68 milliárdos tőkeprogramokat jelentett be. Az előadások az egészségügytől az űriparig mutatták be az MI átalakító erejét, miközben a kkv-k digitalizációja és a társadalmi kihívások is terítékre kerültek.
Egyetlen operátor több drónt is irányíthat, de a támadás részleteiről már maguk a gépek döntenek.
A Stanford Egyetem kutatása szerint a generatív mesterséges intelligencia (MI) leginkább a 22–25 éves pályakezdők elhelyezkedését sújtja, akik a magas MI-kitettségű állásokban, mint szoftverfejlesztés vagy ügyfélszolgálat 13 százalékos foglalkoztatási csökkenést tapasztaltak.
Az áldozatok száma még nem ismert.
Ez nem őrültek agymenése: komoly tudósok állították össze a forgatókönyveket.
A Tisza-féle SZJA-javaslat az ügyintézők pénztárcáját is komolyan sújtaná.
Kína után Indiát is elmarhatja magától az Európai Unió elvakult vezetése.
Hagyjuk a könnyezős történeteket arról, hogy csak a fenyegetések miatt volt nála, alkalmilag. Mindig hordta, mindig jogellenesen.
