Ezért is lenne teljesen elhibázott lépés a tiszás ÁFA-csökkentési terv

Finoman szólva is felemásan sikerülne, ha mindent meglépne a Tisza Párt abból a kiszivárgott dokumentumból, amelyet az Index hozott nyilvánosságra még november végén. Ebben az ÁFA reformja is kiemelt szerepet kap: van, ahol csökkentenék, máshol drasztikusan emelnék, súlyos következményeket előidézve ezzel.

Mi is az az ÁFA

Az általános forgalmi adó, azaz az ÁFA egy közvetett adó, amelyet teljes körűen 1988-ban vezettek be a piacgazdaságra való áttérés miatt. A a legmagasabb kulcs 25 százalék volt, amelyet 2006-ban 20-ra vittek le, ám ez elhibázott lépés volt. Végül vissza is kellett állítani a 25 százalékot, amelynek mértéke 2012 januárja óta már 27 százalék, de 

Az ÁFA az egyik legfontosabb bevétele az államnak, a teljes bevétel mintegy negyedét adja és nagyban hozzájárul a költségvetés stabilizálásához. Termékek és szolgáltatások után kell megfizetni, általában a fogyasztó fizeti, mivel a vállalkozások vissza tudják igényelni az államtól egy részét. 

A november végén kiszivárgott 650 oldalas dokumentum, amely feltételezhetően a Tisza Párt 2027-től érvényes konvergenciaprogramját mutatja be, szintén kitér az ÁFA kérdésére. Ebben a készítők azt írják, hogy a jelenlegi, magas adókulcs növeli az adóelkerülés kockázatát. Azt már nem említik, hogy nemhogy növeli a kockázatot, de még a fogyasztást sem fékezi a magas adókulcs, ez újabb és újabb rekordokat dönt meg, ezzel egyre nagyobb bevételt generálva az államnak. 

Sajátos reformra készülnek

A dokumentumban ennek ellenére kijelentik, hogy 2026-ban egy esetleges kormányváltás után ÁFA reformra van szükség, azaz 27 százalékról 25 százalékra vinnék le a kulcsot, bizonyos termékek ÁFÁ-ját még inkább leszállítanák, ugyanakkor bevezetnének egy új, brutálisan magas, 32 százalékos kulcsot is a luxus- valamint egészségkárosító termékekre, illetve a harmadik országokból származó importbeszerzésekre. 

Utóbbiba kerülnének a 

• „nagy teljesítményű gépjárművek és alkatrészeik, 
• a motoros vízi és légi járművek, 
• az alkohol, 
• a dohánytermékek és kiegészítők, 
• luxusmárkák, 
• 500 ezer forint feletti karórák és ékszerek, 
• valamint valamennyi NETA-termék”, 

Ezekkel viszont a legszegényebb rétegeket is sújtják, hiszen a dohány- és alkoholos termékek drágulása nem azokat érinti kellemetlenül, akik bőven átlagkereset felett visznek haza, hanem az alacsony keresetű, kétkezi munkásokat, akik körében mind a dohányzás, mind az alkoholfogyasztás erősen elterjedt a statisztikák szerint. Itt például a fogyasztókat a jóval silányabb minőségű, akár csempészett áruk felé is terelheti a drágítás, illetve más egészségkárosító hatásokkal járhat, ha tömegével elkezdene terjedni a szabályozatlan, otthoni alkoholfőzés. 

Arról nem beszélve, hogy a nagy teljesítményű gépjárműveket nem csak „urizálásra”, hanem áruszállításra is használják a vállalkozások, ergo, ha ezek ára emelkedik, akkor bizony az be fog épülni a szállításba, majd a termékekbe is, tehát végső soron mindennek nő az ára. 

Lyuk a költségvetésen

Szintén kérdéses, hogy miként sülhet el több termék ÁFÁ-jának 5 százalékosra csökkentése például, hiszen ebbe kerülnének az egészséges és alapvető élelmiszerek – a tervezet nem tér ki arra, hogy ezek pontosan melyek lennének – illetve a tűzifa is. 

Ez utóbbira egy példa: Romániában 2021-ben már 5 százalékra csökkentették a tűzifa ÁFÁ-ját, amely olyan jól sikerült, hogy azóta több lépésben is be kellett vezetni árstopot a termékre, hiszen a csökkentést egy pillanat alatt nyelték le a termelők. Idén augusztusban végül kénytelen volt az új kormány ezen a téren is megszorítani, és a tűzifa ÁFÁ-ját 9 százalékra növelték. Nem kell részleteznünk, hogy a hideg beköszöntével több tízezer háztartás szembesült a jelentős drágulással. 

Ma Magyarországon a tűzifa átlagos ára erdei köbméterenként a fajtától és súlyától függően 20-35 ezer forint között mozog. A legfrissebb hírek szerint ettől nem marad el sokkal a romániai árképzés sem, függetlenül attól, hogy ott alacsonyabb ÁFA volt érvényben évekig. Ebből is látszik, hogy a piacok teljesen másként reagálnak az ÁFA-csökkentésre, mint az papíron le van írva. Ha egy időre be is válna, akkor például a tűzifánál azt érnék el, hogy hirtelen a határ mentén a szomszédos országokból mindenki idejönne tűzifát vásárolni, komoly hiányt generálva ezzel, aminek végső soron ismét árfelhajtó hatása lenne.

Saját körből is jött kritika

Az ÁFA-csökkentéssel kapcsolatban egyébként nem várt helyről is kritikát kapott Magyar Péter. Az egyik Tisza-szigetes rendezvényen ugyanis az Orbán-kormánnyal finoman szólva is rendszeresen rendkívül szigorú korábbi jegybankelnök, Surányi György szállt bele az ellenzéki párt áfacsökkentési programjába.

Mint fogalmazott:

A termelő és a kereskedő ugyanis szépen lenyeli ezt a különbséget. Surányi a jelenlegi kormány kritikájának rótta fel, hogy kétszer is változtatták a lakások általános forgalmi adóját, 27-ről 5-re, majd vissza 27-re. Ettől szerinte drasztikusan nőttek az árak, hiszen akkor nem mentek lefelé, amikor viszont visszament 27-re az ÁFA mértéke, akkor rögtön 22 százalékponttal ugrottak meg az árak.

Ugyanez volt az éttermi étkezés ÁFA-csökkentésénél, amelyet a Covid-járvány alatt módosítottak. Ott sem volt érzékelhető árcsökkenés, mindenki lenyelte. Surányi szerint a Tisza egészséges élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentése is antiszociális intézkedés, hiszen – ha lejjebb is menne az áruk, ami nem valószínű – azt a kisnyugdíjasok akkor sem tudják megfizetni, viszont aki megengedheti magának, tehát a vagyonosabb réteg, ő meg még jobban jár.

Gyurcsányék is megcsinálták

Surányi azt is felidézte, hogy 2006-ban az akkori Gyurcsány-kormány is áfacsökkentést hajtott végre, levitték 25-ről 20 százalékra több termék áfáját is, amivel csak azt érték el, hogy a költségvetés kilyukadt, augusztusban pedig vissza is kellett emelni. 

– mondta néhány hónappal ezelőtt Surányi György egy tiszás rendezvényen.

De szintén emlékezetes volt Petschnig Mária Zita baloldali közgazdász mondata, aki szintén egy tiszás rendezvényen beszélt arról, hogy aki ÁFÁ-t, azaz adót akar csökkenteni, annak bizony más területen adót is kell emelnie. 
 

Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala