Meglepetés érheti a vásárlókat a pénztáraknál: nagyon rég tapasztalhattak ilyet

A novemberi 3,8 százalékos áremelkedésben a legnagyobb inflációs hatást a vendéglátás (novemberben 9 százalék), a szolgáltatások egyes területei (6 százalék) és a háztartási energia (ezen belül a vezetékes gáz 18,1 százalék) jelentették. Az élelmiszerek esetében nemzetközi szinten vetítenek előre alapanyag-drágulást, de ez nem épült be a novemberi árakba. 

Ugyanakkor az árindex növekedési ütemét jelentősen lassította az üzemanyagok ára, illetve nagyon fontos, hogy maga az élelmiszer árváltozása is. Az élelmiszerek teljes körében a novemberi áremelkedés mértéke mindent összevetve 4,1 százalék volt, ami már önmagában is a legkisebb üteműnek számít 2025-ben – írta a Magyar Nemzet.

Hozzátették, a teljes élelmiszerkörön belül a vendéglátás, a szeszes ital és dohányáruk, valamint az alkoholmentes italok drágulásának hatása lebontható az adatrendszerből.

A statisztikai hivatal részletesebb bontású adatközlése szerint megállapítható, hogy az élelmiszer-áremelkedés az élvezeti cikkek nélkül már csak 3,2 százalék volt. Tovább bontva, az adatsorból kivéve a vendéglátás árnövekedését – mely ugyancsak nem napi bevásárlási kosártermék – az élelmiszer-infláció már csak 0,6 százalék volt. 

Sőt, az előbbiek, valamint az alkoholmentes italok nélkül számolt árindex 0,3 százalékkal csökkent. Ilyen pedig valóban nagyon rég nem fordult elő. S bár mindez játék a statisztikai adatokkal, de 

 – húzta alá a lap.

A cikkben hangsúlyozták, hogy az infláció alakulásában lényeges kérdés a vásárlók árérzete, árvárakozása és ezeken keresztül a fogyasztói bizalom kérdése is.

A forgalmi adatok szerint egyértelmű, hogy 

(természetesen nem a statisztika, hanem háztartásuk szintjén).

De a számokból kitűnik az is, hogy az árrésszabályozás megítélése kedvező. Ugyanakkor a kereskedők mintha kicsit ez ellen „játszanának” a kommunikációjukkal. A követelésük, az árrésszabályozás azonnali kivezetése az áremelés lehetőségét (is) kódolja. Ráadásul a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi kommunikációja szerint akkor érdemes elgondolkodni az árrésstop kivezetésén, ha az élelmiszer-infláció három százalék körül alakul. Novemberre megközelítette ugyan a kívánt szintet, de éves alapon továbbra sem, magyarán a kérdés nem aktuális – ismertették.

Az összeállításban arra is kitértek, hogy ugyancsak biztató jel, hogy 2024. októberhez képest képest az élelmiszerek teljes körében alig változott az árszint, 0,2 százalékon állt meg a mutató. Itt külön megjegyezték, hogy ez az élvezeti cikkek, szeszes ital és dohányáru nélkül is ugyanennyi volt.

S mit írták, lehet tovább játszani a számokkal: most novemberben a 2024. decemberi adatokhoz képest az élelmiszerek teljes körében 3,7 százalék volt a drágulás üteme. De a leszűkített élelmiszerek körében a mutató 0,6 százalékos csökkenést mutat novemberre vonatkozóan, ami ugyancsak meglepően jó adatnak számít az elmúlt évek tükrében – sorolták.

Így alakult a fogyasztói bizalom

Végül hozzáfűzték, hogy ennek megfelelően alakult a fogyasztói bizalom is. 

A Magyar Nemzet cikkét azzal zárta, hogy gazdasági oldalról természetesen van értelme a szabályozás kivezetésének, ám a jelek szerint ezt egy még nyugodtabb árkörnyezet és még erősebb fogyasztói aktivitás indokolná. Nagy kérdés ugyanakkor hogyan alakul majd a decemberi forgalom, amely egyrészt teljes képet ad az éves élelmiszer- és kiskereskedelmi költésekről, másrészt előrevetíti a következő év első negyedének kiskereskedelmi mozgásait – tekintettek némile előre.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay