Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó közösségi oldalán cáfolta meg azt a híresztelést,
álhír, hogy a magyar infláció európai csúcstartó”.
Majd ismertette az Eurostat szerdai legfrissebb adatait, melyek bizonyítják, hogy a 27 tagállamból hatban nagyobb az árak emelkedése, mint Magyarországon. Ezek:
– sorolta.
A nálunk nagyobb inflációjú hat ország közül öt euroövezeti, tehát az ellenzék által oly sokszor emlegetett „mantra” sem igaz, hogy ha mi is eurót használnánk, és nem forintot, akkor automatikusan csökkenne az infláció – mutatott rá a szakértő.
Szalai Piroska emlékeztetett, hogy
novemberben a magyar infláció benne volt az MNB célsávjában, február óta folyamatosan javulunk, és az MNB további javulást prognosztizál.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint az is kijelenthető, hogy hatékonyak az árréskorlátozások, bármennyire ellenzik is azokat a külföldi nagy kereskedelmi láncok, valamin az MNB stratégiája is eredményes.
Szalai szerint érdekes tény, hogy a múlt hónapban az élelmiszer infláció az Eurostat szerint már negatív volt, azaz alacsonyabb volt az élelmiszerek átlagára, mint egy évvel korábban,
így tehát dobogósok vagyunk az unióban e területen is.
Végül azt is leszögezte, hogy az infláció ütemes javulása miatt idén szinte már biztosan nő a nyugdíjak reálértéke, hiszen az év eleji 3,2 százalékos és a novemberi további visszamenőleges 1,6 százalékos emelés együtt 4,85 százalékos növekedést jelent, ami nagyobb a várható 4,5 százalékos éves átlagos árindexnél. Emellett a keresetek reálértékének is komoly javulása becsülhető – zárta bejegyzését Szalai Piroska.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Ezt is ajánljuk a témában
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
A fél világ menekül ettől az adótól: Dánia, Finnország, Izland és Luxemburg is rég eltörölte, mert rájöttek, hogy tönkreteszi a gazdaságot. Ma már csak három országban létezik, de Magyar Péterék rálicitálnának mindenkire. Szalai Piroska elemzése.
Rohamosan megnövekedett az osztrák magániskolák száma, rengetegen menekítik a gyerekeiket az állami iskolákból.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
Az elfogadott hadikölcsönt – amiből hazánk kimaradt – Ukrajna nem fogja tudni visszafizetni – figyelmeztetett a kormányfő.
