Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Már negyvennégy alapvető termékcsoportra terjed ki az árrésstop, amivel a kormány a kiskereskedelmi láncok irreálisnak tartott áremelését korlátozza. Az érintett árucikkeket a nagy üzletláncok legfeljebb 10 százalékkal adhatják magasabb áron a fogyasztóknak, mint amennyiért beszerezték őket. A termékkör bővítésének köszönhetően az állami korlátozás már a marha-fehérpecsenye, a marhafelsál, a sertésmájkrém és -májas, a sajtkrém, a kenhető sajt, négy-négy zöldség- és gyümölcsféle, valamint a bébiétel árának emelkedését is fékezi.
A Nemzetgazdasági Minisztérium friss adatai alapján az árrésstopos élelmiszerek ára az intézkedés bevezetése óta 20 százalékkal, a drogériai termékeké 27 százalékkal csökkent. Ismeretes, a szabályozást március közepén vezette be a kormány, majd több lépésben bővítette a bevont árucikkek körét. Az intézkedés hatása vegyes, mivel bizonyos élelmiszerek a korlátozás ellenére is drágultak, aminek oka a piaci folyamatokra vezethető vissza. Nem jelentős mértékben, de nőtt a csirkemell és az étolaj ára, ezzel szemben a tejtermékeket és a felvágottakat jóval olcsóbban szerezhetjük be most, mint az év első hónapjaiban.
A fogyasztóiár-index októberben 4,6 százalék volt éves alapon,
havi összevetésben viszont már július óta nem emelkednek az árak.
A 4,6 százalékos áremelkedés is elsősorban a háztartási energia kedvezményes mennyiség feletti fogyasztásemelkedésének, valamint a szeszes italok és dohánytermékek 7,5, illetve a szolgáltatások 6,7 százalékos drágulásának a következménye. Az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal volt magasabb, mint 2024 októberében. Ehhez a kávé és a kakaó, így egyebek mellett a csokoládé jelentős áremelkedése érdemben hozzájárult, ez világpiaci okokra vezethető vissza.
A nemzetgazdasági tárca legfrissebb közlése szerint az árréskorlátozás átlagosan 1,5 százalékkal fogja vissza az inflációt – vagyis az állami szerepvállalás nélkül 6 százalék fölötti mértékben romlana a pénz. Az intézkedés a tervek szerint február végéig marad érvényben, bár a várakozások szerint a kormány tovább is fenntartja a korlátozásokat.
Az élelmiszerláncokkal a kabinet nem tudott megegyezni az önkéntes árréskorlátozásról, ezért vezette be az árrésstopot, a biztosítók, a bankok, a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők viszont önként vállalták a díjemelés korlátozását vagy elhalasztását.
A szabályozott árak bevezetése nem csupán a tényleges, kimutatható infláció szempontjából hatásos eszköz, az emberek inflációs érzetén is javít. Az utóbbi évek jelentős áremelései rávilágítottak arra a jelenségre, hogy a fogyasztók a ténylegesnél jóval nagyobb drágulást érzékelnek. Ez részben az üzletek áremelési politikájára vezethető vissza: az alapvető élelmiszerek árát korábban akár hetente, kéthetente is emelték a láncok. Ez a gyakorlat felveti annak a gyanúját is, hogy a profitnövelés mellett – piaci okok hiányában – politikai célú áremeléseket hajtottak végre.
Noha a gyakori emelés nem volt jelentős, sok esetben mindössze 10-20 forint mértékű, a vásárlókban azt a benyomást keltette, hogy az inflációt a kedvező adatok ellenére sem sikerült megfékezni. A boltokban akár havonta többször is drágulással szembesült a vevő, a jövedelme viszont, ha emelkedett, évente csak egy, esetleg két alkalommal – arra nincs példa, hogy az árak változásának ütemében változzon a kereset.
A 4 százalékot meghaladó infláció még mindig magasabb, mint a Magyar Nemzeti Bank 3 százalék alatti célsávja. Az árstabilitás megőrzését szolgáló intézmény Varga Mihály-féle vezetése idején a magyar fizetőeszköz éllovassá vált az erősödést tekintve. Az MNB és az elemzők jövőre tovább mérséklődő inflációval számolnak, s a lakosság inflációs félelmei is oldódnak. Ennek köszönhetően egyre többen számítanak arra, hogy a következő hónapokban javul az anyagi helyzetük, ezt a várakozást pedig az egyéb kormányzati intézkedések is erősítik.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Jelezték, szerintük a 2010-es évek második felétől Magyarországon megerősödött az iszlamofóbia, és közösségük reméli, hogy ezt az új kormány hasonlóan zéró toleranciával fogja illetni, mint az antiszemitizmust.
Simor András a HVG-nek azt is kijelentette, hogy „le kell számolni azzal a hiedelemmel, hogy a jólétet a kormány biztosítja: ez alapvető hazugság”.
Magyarország leendő miniszterelnöke a védett üzemanyag- és rezsiárakra vonatkozó kérdésekre nem adott egyenes választ. A hagyományos interjú formai kereteit Magyar Péter stílusa természetesen nem tette lehetővé.
Az ázsiai energiaválság kíméletlenül porba tiporta a zöldillúziókat, amikor a túlélés érdekében a kormányok gondolkodás nélkül nyúltak vissza a széntechnológiákhoz. A Hormuzi-szoros blokádja bebizonyította, hogy a hangzatos klímacélok azonnal elvéreznek a kőkemény geopolitikai realitások és az üzemanyaghiány szorításában.
Alig csillapodtak a választások utáni hullámok, máris kijelölték az irányt az új politikai szereplők számára.
A portál szerzője is már tudni véli, hogy a jobboldali kormány tagjait támadó titkosszolgálatok időzítették az akciójukat, ráadásul politikai döntés következtében.
Erdélyben egy apátot, elmondása szerint, egy hamis telekkönyv alapján próbálnak kilakoltatni.
Akik eddig bátorságról, kiállásról, keresztény kitartásról beszéltek, szólaljanak föl nyugodtan most is.
