Itt egy igazi örömhír: idén olcsóbb lesz a karácsony!

Már negyvennégy alapvető termékcsoportra terjed ki az árrésstop, amivel a kormány a kiskereskedelmi láncok irreálisnak tartott áremelését korlátozza. Az érintett árucikkeket a nagy üzletláncok legfeljebb 10 százalékkal adhatják magasabb áron a fogyasztóknak, mint amennyiért beszerezték őket. A termékkör bővítésének köszönhetően az állami korlátozás már a marha-fehérpecsenye, a marhafelsál, a sertésmájkrém és -májas, a sajtkrém, a kenhető sajt, négy-négy zöldség- és gyümölcsféle, valamint a bébiétel árának emelkedését is fékezi. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium friss adatai alapján az árrésstopos élelmiszerek ára az intézkedés bevezetése óta 20 százalékkal, a drogériai termékeké 27 százalékkal csökkent. Ismeretes, a szabályozást március közepén vezette be a kormány, majd több lépésben bővítette a bevont árucikkek körét. Az intézkedés hatása vegyes, mivel bizonyos élelmiszerek a korlátozás ellenére is drágultak, aminek oka a piaci folyamatokra vezethető vissza. Nem jelentős mértékben, de nőtt a csirkemell és az étolaj ára, ezzel szemben a tejtermékeket és a felvágottakat jóval olcsóbban szerezhetjük be most, mint az év első hónapjaiban. 

A fogyasztóiár-index októberben 4,6 százalék volt éves alapon, 

A 4,6 százalékos áremelkedés is elsősorban a háztartási energia kedvezményes mennyiség feletti fogyasztásemelkedésének, valamint a szeszes italok és dohánytermékek 7,5, illetve a szolgáltatások 6,7 százalékos drágulásának a következménye. Az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal volt magasabb, mint 2024 októberében. Ehhez a kávé és a kakaó, így egyebek mellett a csokoládé jelentős áremelkedése érdemben hozzájárult, ez világpiaci okokra vezethető vissza. 

A nemzetgazdasági tárca legfrissebb közlése szerint az árréskorlátozás átlagosan 1,5 százalékkal fogja vissza az inflációt – vagyis az állami szerepvállalás nélkül 6 százalék fölötti mértékben romlana a pénz. Az intézkedés a tervek szerint február végéig marad érvényben, bár a várakozások szerint a kormány tovább is fenntartja a korlátozásokat. 

Az élelmiszerláncokkal a kabinet nem tudott megegyezni az önkéntes árréskorlátozásról, ezért vezette be az árrésstopot, a biztosítók, a bankok, a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők viszont önként vállalták a díjemelés korlátozását vagy elhalasztását. 

A szabályozott árak bevezetése nem csupán a tényleges, kimutatható infláció szempontjából hatásos eszköz, az emberek inflációs érzetén is javít. Az utóbbi évek jelentős áremelései rávilágítottak arra a jelenségre, hogy a fogyasztók a ténylegesnél jóval nagyobb drágulást érzékelnek. Ez részben az üzletek áremelési politikájára vezethető vissza: az alapvető élelmiszerek árát korábban akár hetente, kéthetente is emelték a láncok. Ez a gyakorlat felveti annak a gyanúját is, hogy a profitnövelés mellett – piaci okok hiányában – politikai célú áremeléseket hajtottak végre. 

Noha a gyakori emelés nem volt jelentős, sok esetben mindössze 10-20 forint mértékű, a vásárlókban azt a benyomást keltette, hogy az inflációt a kedvező adatok ellenére sem sikerült megfékezni. A boltokban akár havonta többször is drágulással szembesült a vevő, a jövedelme viszont, ha emelkedett, évente csak egy, esetleg két alkalommal – arra nincs példa, hogy az árak változásának ütemében változzon a kereset. 

A 4 százalékot meghaladó infláció még mindig magasabb, mint a Magyar Nemzeti Bank 3 százalék alatti célsávja. Az árstabilitás megőrzését szolgáló intézmény Varga Mihály-féle vezetése idején a magyar fizetőeszköz éllovassá vált az erősödést tekintve. Az MNB és az elemzők jövőre tovább mérséklődő inflációval számolnak, s a lakosság inflációs félelmei is oldódnak. Ennek köszönhetően egyre többen számítanak arra, hogy a következő hónapokban javul az anyagi helyzetük, ezt a várakozást pedig az egyéb kormányzati intézkedések is erősítik.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán