A helyzet súlyosságát erősíti Szergej Alekszaszenko, a jegybank korábbi első alelnökének nyilatkozata is, aki szerint jelenleg senki sem tudja megmondani, miként lesz képes a pénzügyminisztérium ellensúlyozni az olaj és gázbevételek kiesését abban az esetben, ha az alacsony olajárak tartóssá válnak.
A lap kitér Kirill Rogyionov orosz közgazdász véleményére is, aki szerint a kedvezőtlen forgatókönyv akár 2026 első negyedévében megvalósulhat. Rogyionov úgy véli, hogy az olaj és gázipar „csak az Uralhoz és Brenthez viszonyított kedvezményének csökkentésével és a termelés növelésével kerülheti el” a válságot, amihez azonban elengedhetetlen lenne a nemzetközi elszigeteltség felszámolása.
Ez azt jelenti, hogy nehéz lesz szent államkapitalizmusunknak mindent a régiben hagyni: nem csökkenteni a költségeket, nem szabadulni meg a nem profilba vágó tevékenységektől, továbbra is grandiózus projektekkel foglalkozni szakértelem és magánvállalkozások bevonása nélkül