Így fest jelenleg az ukrajnai béketerv

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, új szakaszba lépett az Ukrajnáról szóló béketárgyalások folyamata, miután Donald Trump és Volodimir Zelenszkij vasárnap Floridában egyeztetett a módosított, húszpontos ukrán béketervről. Zelenszkij „nagyon jó találkozónak” nevezte a megbeszélést, Trump pedig úgy fogalmazott: Oroszország és Ukrajna „talán nagyon közel van” a háború lezárásához. A New York Times szerint Moszkva részéről ugyanakkor továbbra is szkeptikus hangok hallatszanak.

A terv – amelyet Kijev az Egyesült Államokkal folytatott egyeztetések után mutatott be – a háború utáni biztonsági garanciáktól kezdve a területi kérdéseken át az újjáépítésig számos témát lefed. Zelenszkij szerint a dokumentum „90 százalékban kész”,

Washington és Kijev lényegében egyetért abban, hogy Ukrajnának erős biztonsági garanciákra van szüksége egy újabb orosz támadás megelőzésére. Ezek részét képezné

• egy nagyjából 800 ezer főt számláló, nyugati finanszírozásból működő hadsereg,
• Ukrajna európai uniós tagsága, valamint
• az Egyesült Államok Kongresszusa által jóváhagyott kétoldalú amerikai–ukrán biztonsági megállapodás.

Emellett európai katonai támogatás is szerepel a tervekben, akár békefenntartók formájában,

A legnehezebb kérdés a donyecki térség sorsa. Korábbi elképzelések ukrán csapatkivonással számoltak, ezt azonban Kijev elutasította. Az új kompromisszum egy nemzetközi felügyelet alatt álló demilitarizált övezet létrehozását vetné fel, amelyből mindkét fél visszavonná erőit. Hasonlóan kényes ügy a zaporizzsjai atomerőmű kérdése: az amerikai javaslat közös ellenőrzésről szólt, Kijev viszont inkább egy amerikai–ukrán vegyes üzemeltetési modellt támogatna.

A béketerv jelentős gazdasági elemeket is tartalmaz. Egy Ukrajna-fejlesztési alap létrehozását irányozza elő, amely technológiai, energetikai és nyersanyag-kitermelési projektekbe fektetne. A New York Times szerint a háttérben az amerikai BlackRock vagyonkezelő neve is felmerült, mint a háború utáni újjáépítés egyik lehetséges koordinátora.

Moszkva azonban továbbra is elutasító. Vlagyimir Putyin többször jelezte: Oroszország célja a teljes donbaszi térség megszerzése, akár katonai, akár diplomáciai úton. A Kreml szerint

Ukrajnának „felelős politikai döntést” kellene hoznia, különben Oroszország fegyveres eszközökkel éri el céljait.

A New York Times értékelése szerint bár a diplomáciai mozgástér bővült, a felek álláspontja továbbra is messze van egymástól, és a háború lezárása egyelőre inkább lehetőség, mint közeli valóság.

***

Fotó: Jim WATSON / AFP