„Csak azok az országok maradnak talpon, amelyek képesek saját érdekeik mentén dönteni”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett Ludovika 15 programsorozat kiemelt eseményére „Hazánk mint egy változó világ kulcsállama” címmel került sor. 

A rendezvényt Szabó Anett, az egyetem sajtófőnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az NKE számára kiemelt jelentőségű a nemzetköziesítés: az intézmény egyre több külföldi partnerrel működik együtt, számos nemzetközi programban vesz részt, és célja, hogy hallgatói globális perspektívában is versenyképes tudást szerezzenek.

Rámutatott, hogy a világ egyre összetettebbé válik, a geopolitikai, biztonsági és gazdasági kihívások összefonódnak, ezért az egyetem feladata nem csupán a közigazgatási és honvédelmi szakemberek képzése, hanem az is, hogy stratégiai gondolkodásra készítse fel a jövő döntéshozóit.

Stratégiai intézmény egyre bővülő infrastruktúrával

A nyitóelőadást Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója tartotta. Beszédében kiemelte, hogy az egyetem folyamatosan bővül, új épületszárnnyal gazdagodik, ami nem csupán infrastrukturális fejlesztés, hanem stratégiai beruházás is. Megfogalmazása szerint 

Orbán Balázs szerint Magyarország számára két meghatározó konfliktus alakítja jelenleg a biztonsági és gazdasági környezetet.

• Az orosz–ukrán háború és európai következményei

A szomszédunkban zajló konfliktus kapcsán arról beszélt, hogy az Európai Unió már mintegy 200 milliárd eurót fordított a háború támogatására, és további forrásokat kér. Álláspontja szerint ez komoly pénzügyi terhet ró az unióra, miközben más stratégiai célokra, például a versenyképesség erősítésére kevesebb forrás jut.

Kiemelte, hogy 

Utalt a kényszersorozások kérdésére és arra, hogy a háborúnak már most is vannak magyar áldozatai. Véleménye szerint a konfliktus eszkalációja esetén akár más európai országok katonái is érintetté válhatnak. Beszédében arra is kitért, hogy Ukrajna azzal, hogy nem engedi át az orosz energiahordozókat, nemzetközi szerződést sért, ami Magyarország szempontjából nemzetbiztonsági és politikai kockázatot jelent. Ezt egyes értelmezések szerint a tagállami belpolitikára is hatással lehet.

• A másik kiemelt konfliktusként a közel-keleti helyzetet, különösen Irán szerepét említette. 

A politikai igazgató szerint a térségben kialakuló tartós instabilitás tartós olajár-emelkedést idézhet elő, ami közvetlen gazdasági következményekkel jár Európában is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy 

Megfogalmazása szerint a nagyszámú, integrálatlan muszlim közösségek hiánya csökkenti a terrorfenyegetettség kockázatát.

A tartós konfliktusok és az energiaárak emelkedése miatt különösen fontosnak nevezte a rezsicsökkentés fenntartását, utalva arra, hogy több nyugat-európai országban jelentős, akár 50 százalékos gázár-emelkedés tapasztalható.

Az előadás végén Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az új világrend egyik központi fogalma a szuverenitás. 

Külügyi panel: „Magunknak kell érvényesítenünk az érdekeinket”

A Külügyi vezetői kerekasztal-beszélgetés résztvevői Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Zalai Csaba, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának közszolgálati egyetemi tanára voltak. A beszélgetést Pesztericz-Kalas Vivien, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője moderálta.
A beszélgetés központi kérdése az volt, hogyan alakul Magyarország szerepe egy gyorsan változó nemzetközi környezetben. Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „a világ külpolitikai tábláján minden új helyre kerül”, ezért 

Hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt években többször is képes volt „a sarkára állni” a nemzetközi porondon, ugyanakkor időről időre megújulásra van szükség a változó körülményekhez való alkalmazkodás érdekében.

Magyar Levente szerint Magyarországnak képesnek kell lennie érdekei érvényesítésére, mert „mások nem fognak megvédeni bennünket”. 

Zalai Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió 2008 óta folyamatos válságállapotban van, amelyben több, részben saját maga által generált krízis is szerepet játszott. Ezek a folyamatok Magyarország mozgásterét is szűkíteni próbálták. Ugyanakkor szerinte 

Zalai úgy fogalmazott: a különutas politika több esetben igazolódott, de az eredményes érdekérvényesítéshez szövetségesekre is szükség van.

Külpolitikai prioritások: biztonság és szövetségek

Magyar Levente a külpolitikai prioritások között első helyen említette a biztonsági kihívásokat. A legfontosabb célnak azt nevezte, hogy Magyarország ne sodródjon bele fegyveres konfliktusokba. Ennek érdekében kiemelt jelentőséget tulajdonított a szövetségeskeresésnek és a stratégiai partnerségek építésének. Külön hangsúlyozta az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolat fontosságát, amely szerinte nemcsak a NATO keretein belül, hanem kétoldalú viszonylatban is meghatározó jelentőségű.

A külpolitikai kommunikáció kérdésében Kovács Zoltán azt emelte ki, hogy 

Szerinte különösen a szomszédos országokkal való viszonyban fontos az őszinte és világos kommunikáció arról, hogy mi Magyarország érdeke. Úgy vélte, a nemzetközi térben akkor lehet hatékonyan képviselni az ország álláspontját, ha egyértelműen és következetesen kiállunk a magyar érdekek mellett.

A tudomány szerepe a külpolitikában

A beszélgetés kitért a tudományos szféra szerepére is. Zalai Csaba hangsúlyozta, hogy az egyetemek és kutatóintézetek feladata a globális kihívások elemzése és a döntéshozók számára releváns válaszok kidolgozása. 

Az NKE szerepét abban látta, hogy a magyar nemzeti érdekek mentén képez szakembereket, akik a közigazgatásban, a diplomáciában és a biztonságpolitikában tudják kamatoztatni tudásukat.

Magyar Levente zárásként úgy fogalmazott: minden nagyhatalmat abban kell érdekeltté tenni, hogy felismerje, Magyarország sikeréből számára is előny származik. Kovács Zoltán pedig megerősítette: a nemzetközi térben következetesen és határozottan ki kell állni a magyar érdekek mellett.

A konferencia utolsó panelében arra keresték a választ, hogy mi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepe a magyar diplomácia eredményeiben. A panelbeszélgetésen Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára, a Politikai Igazgatói Iroda vezetője, Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója és Prőhle Gergely, az NKE EJKK John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója fejtették ki álláspontjaikat Tárnok Balázs, az EJKK JLI kutatásért felelős igazgatója moderálásával. 

Az esemény így nem csupán jubileumi alkalom volt, hanem stratégiai helyzetértékelés is: miként tud Magyarország egy átalakuló nemzetközi rendszerben saját szempontjai szerint cselekedni, és miként válhat valóban kulcsállammá egy változó világban, mindezt a Ludovika egyetem támogatásával.

Nyitókép: Nemzeti Közszolgálati Egyetem