Buda nagyon megváltozott: sok mindent újra kell gondolnunk a jobboldal és a polgári világ viszonyában

„1541, oda Buda. 
1686, ide Buda.” 

A Bëlga együttes a megmondhatója, hogy ezek az évszámok milyen meg­ingathatatlan pillérei középiskolai történelemtudásunknak. Buda (a mai I. kerület) évszázadok óta a magyarság szellemi-hatalmi központja szimbolikus és gyakorlati értelemben egy­aránt. Amikor IV. Béla az ország létét veszélyeztető tatárjárást követően lerakja Buda (akkor a pesti Újhegy vára) alapjait, sikertörténetet indít útjára. Az utókor IV. Béla életművét mégsem becsüli meg annyira, mint megérdemelné.

2019, oda Buda. 
2024, ide Buda. 
A történelem után nézzük meg Budát politikai szemmel is! A főváros nyugati oldala 1990 után a magyar jobboldal egyik legfőbb bástyája lett. 1994-ben, a mindent elsöprő MSZP-s és SZDSZ-es parlamenti henger idején az ország mindössze 9 jobboldali képviselőt választ a 176 egyéni körzetben – ebből 4-et Budán (az I., a II. és a XII. kerületet lefedő négy választókerületben).

A legfontosabb: a gyerekek felnőttek, választópolgárok lettek. A ki- és beköltözés is érdemi nyomot hagyott Buda társadalmi összetételén. Az új helyzetre a polgári oldal nem mindig találta meg a jó válaszokat, nemcsak az új támogatók megszerzésében nem jeleskedett, de a régieket sem tudta mindig megtartani. Szaporodtak az elkényelmesedés és az elfáradás jelei. 

Ez mára oda vezetett, hogy sok mindent újra kell gondolnunk a jobboldal és a polgári világ viszonyában. Mert Budának polgárai vannak. Függetlenségükre büszke kisiparosok, vállalkozók, vezetők, tisztviselők és értelmiségiek. Ez a polgári réteg kifejezetten kritikus, egyszerre vannak intellektuális, érték- és érdekbeli elvárásai. 

Célunk, hogy gondos és tisztességes gazdái legyünk a kerületnek. Ez Budapest legkisebb kerülete ugyan, de kiváló polgárok lakják, és több millió turistát látunk vendégül évente. 

Történelmi városrészünkben nyolc évszázados alapokra építkezünk, de az 1990 utáni örökségünkből is sok olyan dolog van, amivel érdemes kezdenünk valamit. Többször végiggondolva és átbeszélve a korábbi időszak tanulságait, első lépéseink arra irányultak, hogy rendet tegyünk az önkormányzat dolgaiban. Volt teendő bőven: rendezetlen szerződések, ki nem számlázott bérleti díjak, szabályozási és intézményi összevisszaság. Még csak egy év telt el, de már látszanak az első eredmények. Nagyot javult a kerület gazdálkodása, működnek a közösségi programjaink, tisztábbak lettek az utcáink és a parkjaink, megoldásokat keresünk a lakhatási nehézségekre, és nem utolsósorban mi adjuk ki a főváros legszebb lapját. És ami a legfontosabb: elérhetők vagyunk.

Budaváron ma is nagyon jó élni, a masszív múlt, a jókedvű jelen és a reményteli jövő hármasa kegyelmi állapot. Azon leszünk, hogy megállítsuk a belső városrészeket jellemző elnéptelenedést, hogy minél több fiatalt és családot csábítsunk budai polgárnak. Hogy maguk is úgy érezzék: tetszik ez a hely, szívesen laknának itt.

Nyitókép: Szépművészeti Múzeum Gyűjteménye