Bácsatyai Dániel szerint Kálmán király élénk szelleme, a kor eszméire való fogékonysága személyes tekintéllyel és katonai erényekkel párosult – szemben az ellenfelei beállításával.
Napra pontosan 910 éve, 1116. február 3-án hunyt el Könyves Kálmán magyar király (uralkodott 1095-1116, született: 1074 körül), az Árpád-ház és a magyar történelem kiemelkedő alakja. A királyról és jelentőségéről Bácsatyai Dániel (1985) történészt, a korszak kiváló szakértőjét, az ELTE HTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársát kérdeztük.
Ezt is ajánljuk a témában
Bácsatyai Dániel szerint András sikeres volt a terjeszkedő bárókkal szemben, a királyi hatalom csaknem úrrá lett az országban uralkodó anarchián, ám titokzatos halála szertefoszlatta a reményeket.
*
Könyves Kálmánt saját korában Európa egyik legműveltebb királyának tartották. Milyen előnyökkel járt ez a műveltség az uralkodására nézve? Mit tudott, amit a többi vezető nem?
Valóban így van, a lengyelek első krónikása, Anonymus Gallus szerint „tudományával minden más ország uralkodóját felülmúlta.” II. Orbán pápa a magyar király kánonjogi jártasságát dicsérte meg.
A Kálmán nevéhez fűződő törvények mögött joggal sejthetjük a király tudatos döntéseit.
Az írni-olvasni tudás, a latin nyelv ismerete persze – ellentétben a személyes karizmával és a katonai talentumokkal – nem tartozott a királyokkal szemben támasztott elvárások közé.
Akár hátrányos is lehetett a „túl nagy” műveltség?
Azzal, hogy Kálmánt nagybátyja,
Szent László király egyházi pályára szánta, és így megnyitotta számára a műveltséghez vezető utat, gyakorlatilag kizárta a trónöröklésből.
A korszak uralkodóeszményének a jelek szerint nem Kálmán, hanem öccse, a László király pártfogását élvező Álmos felelt meg, aki már Szent László életében elnyerte a meghódított Horvátország koronáját.
Ezzel szemben Kálmánra püspöki pálya várt, fel is szentelték, az egri vagy a váradi egyházmegye élére került. Valószínű, hogy az idősebb fiú háttérbeszorításához a szent király által érzett ellenszenven kívül valamiféle testi hiba is hozzájárult, amit a Kálmánt szenvedélyesen gyűlölő közvetlen utókor történetírása alaposa felnagyított, amikor félszemű, sánta púposként jellemezte a királyt.
Hogy került mégis a trónra öccse ellenében?
Szent László sokáig egyértelműen a fiatalabb unokaöccse, Álmos mellett tette le a voksát. A választásba belenyugodni képtelen Kálmán a Lengyel Királyságban keresett menedéket és – vélhetően – támogatókat. Halála előtt azonban Szent László állítólag megváltoztatta döntését és hazahívta idősebb unokaöccsét.
Akár igaz a krónika híradása, akár nem, az bizonyos, hogy
az ország elitje Kálmán mellé állt, ami arra utal, hogy kedvezőtlen testi adottságait nyilvánvaló uralkodói erények ellensúlyozták,
és egyre elfogadottabbá vált az elsőszülött öröklési jogának érvényessége. Álmos látszólag beletörődött az ország döntésébe, és a királyság egy része feletti területi különhatalommal (dukátus) vigasztalódott.
Ezt is ajánljuk a témában
A francia és az angol királlyal vetekedhetett gazdagságban, erős kézzel teremtett királyi hatalmat és békésen gyarapodó országot: magyar király presztízse soha sem volt olyan szilárd az Árpád-korban, mint III. Béla idején. A szakértő történésszel beszélgettünk e kevéssé ismert, 12. század végi nagy királyunkról.
De csak látszólag. Hogyan zajlott a megvakítással végződő nevezetes testvérháború Kálmán és Álmos között?
A családi viszályok végigkísérik az Árpád-ház történetét, de természetesen nem magyar sajátosságról van szó, a korabeli Európa minden dinasztiájában egymást érték a hatalomért folytatott összecsapások.
Törvényszerű volt, hogy a torzsalkodás során alulmaradó felek külföldi rokonaiknál találtak menedékre:
az Árpádok udvarában éppen úgy megfordultak cseh, lengyel, orosz vagy szerb hercegek, mint ahogy a menekült Árpád-fiak is gyakori vendégek voltak az említett országokban vagy a német-római és bizánci császároknál.
Álmos például hol III. Boleszló lengyel fejedelem, hol V. Henrik német király katonai támogatását kérte. A lengyel király végül Kálmán mellé állt, Henrik azonban 1009-ben haddal támadt Magyarországra Álmos érdekében. Kálmán ezúttal még megbocsátott öccsének, 1113-ban azonban – egy újabb összeesküvést követően – végleg alkalmatlanná tette az uralkodásra és fiával, Béla herceggel – a későbbi II. (Vak) Béla királlyal – együtt megvakíttatta.
Melyek voltak Kálmán legfontosabb, történelmi léptékű intézkedései?
Kálmánnak nagyon fontos szerep jutott az államalapító király, Szent István tiszteletének megszilárdításában. Bár nem volt István leszármazottja, sőt,
dédapját, Vazul herceget éppen István vakíttatta meg, Kálmán mégis követendő mintának tekintette
az elődje idején kanonizált uralkodót. Ezt nem csak a Hartvik-féle István-legenda és Kálmán intenzív törvényhozói munkája jelzi, hanem az is, hogy Szent István mellett választotta ki végső nyughelyét. Ezzel tulajdonképpen az ő idejében vált gyakorlattá a székesfehérvári temetkezés a középkori magyar királyok körében.
Szent Istvánnal kapcsolatos egy másik fontos intézkedése is,
a földbirtokok öröklésének reformja, amely egyértelműen a király érdekeit szolgálta.
Míg korábban a birtokosok oldalági rokonsága az illető minden öröklött birtokára bejelenthette örökösödési igényét, Kálmán intézkedésének következtében ez csak akkor vált lehetségessé, ha a birtokot még maga Szent István adományozta – ellenkező esetben magszakadás esetén, valamint az elhunyt fivéreinek és azok fiainak utód nélküli halála után – a kérdéses föld a királyra háramlott.
Mi volt a helyzet a boszorkányokkal?
Kétségtelen, hogy gyakran idézik Kálmán törvényeinek egyik mondatát, amely szerint „boszorkányokról szó se essék, mivel azok nem léteznek.” E mondatnak az utókor nagy jelentőséget tulajdonít és a király felvilágosultságának bizonyítékát látja benne, ez azonban csak komoly megszorításokkal igaz:
Kálmán kijelentése csak a strigának nevezett „alakváltó” lényekre vonatkozik, a boszorkányság egyéb formáit ő is üldözte.
A törvények közül nagyobb a jelentősége azoknak, amelyek érzékenyen reagáltak a 11. század utolsó évtizedeiben konszolidálódó magyarországi társadalom igényeire. Mindez többek között Szent László közismerten szigorú törvényeinek mérséklését, de egyben a gregoriánus szellem térnyerését is jelentette.
Milyen eredményeket ért el a külpolitikában? Hódításai víziókon, vagy reálpolitikán alapultak?
Talán
ezen a téren alkotta a legmaradandóbbat.
Kálmán nem tűnik a víziók emberének, kockázatvállalásra is hajlandó reálpolitikusnak annál inkább. Folytatta a Horvátországot elfoglaló Szent László művét, azaz ő is expanzív külpolitikát folytatott, de Kálmán idején az említett politika új geopolitikai dimenziókat nyert.
Az új mozgástér az Adriai-tenger volt:
uralkodása elején Kálmán a dél-itáliai normann fejedelemségek egyikéből, a szicíliai grófságból hozott magának feleséget, majd egy szűk évtizeddel később
meghódította Dalmáciát,
amelynek városai a későbbi évszázadok során rendszerint előnyösebbnek látták a magyar uralmat, mint a rivális Velence fennhatóságát.
Kálmán
külkapcsolatai természetesen a hagyományos kelet-közép-európai térben voltak a legintenzívebbek:
nagyon szoros szövetség kötötte III. Boleszló lengyel fejedelemhez, akivel kétszer bizonyosan, de lehet, hogy háromszor is személyesen találkozott. A legemlékezetesebb e találkozók közül Boleszló 1113. évi magyarországi zarándoklata, amelynek során a lengyel vendég Szent István sírját is felkereste.
Kálmánt azonban csalódások is érték: a csehekhez fűződő korábbi baráti viszony az ő idején romlott meg és a II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem megsegítése céljából a Kijevi Ruszba vezetett hadjárata is teljes kudarcnak bizonyult.
Ezt is ajánljuk a témában
Újabb bizonyítékokat találunk a középkori Magyar Királyság virágzására: II. András, egyik legjelentősebb Árpád-házi királyunk sírját magyar-román összefogással tárják fel az egykori egresi monostorral együtt Erdélyben, miközben az Aranybullát adományozó és szentföldi hadjáratot vezető, nagyra törő uralkodónk megítélése is változik az újabb kutatásoknak köszönhetően.
Könyves Kálmánt sokan a magyar történelem legjelentősebb államférfijai közé sorolják. Ön mit gondol a jelentőségéről, szerepéről?
Nem kétséges, hogy Kálmán öccse, Álmos herceg királyi utódainak beállításával szemben messzemenően alkalmas uralkodónak bizonyult, akinek élénk szelleme,
a kor eszméire való fogékonysága személyes tekintéllyel és katonai erényekkel párosult.
Ennek köszönhető a korszak egyházi reformgondolkodását tükröző törvénykezése, az udvarában virágzó legenda- és krónikairodalom, de a dinasztiája hírnevét öregbítő dalmáciai hódításai is.
Nyitókép: Könyves Kálmán ábrázolása a Thuróczy-krónikában (részlet)
Meg lesz a következménye az ukrán elnök kijelentéseinek – mutatott rá az elemző.
Hiszen csak furcsa-zűrös kapcsolataikon keresztül meg kéne üzennie Zelenszkijnek, hogy ne veresse agyon a besorozott magyarokat, és ne döntsék le a Turul-szobrot Munkácson. Ungváry Zsolt írása.
Ha nem, hát találunk mást. Ungváry Zsolt írása.
Bácsatyai Dániel szerint András sikeres volt a terjeszkedő bárókkal szemben, a királyi hatalom csaknem úrrá lett az országban uralkodó anarchián, ám titokzatos halála szertefoszlatta a reményeket.
Csendben tüntették el a magyar feliratot egy történelmi épületről.
Kis Károly kiváló hadvezér és művelt ember volt, de Nagy Lajos felesége nehezen viselte, hogy nem uralkodhatott tovább a lánya nevében. A brutális gyilkosságról érzékletes leírás maradt ránk.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 8. rész.
Vastag jégpáncél lepheti el az utakat.
Mindezt azért, mert a FIFA-elnök meg merte jegyezni, hogy az orosz sportolók kitiltása nem biztos, hogy a legjobb megoldás a feszültségek csillapítására.
