A ma már kissé elfeledett, felvidéki Barsban folytatódik 64 régi vármegyénk örökségét felfedező sorozatunk.
Talán a magyar történelem iránt érdeklődők sem tudnák mind elsőre elhelyezni Bars vármegyét a térképen. Ha a forgalmas nemzetközi utaktól távol eső egykori megyénk területén a magyar történelem és kulturális örökség kincsei nyomában kalandozunk, akkor egyértelműen Körmöcbányára kell mennünk.
Ez az ódon bányaváros már régóta alussza Csipkerózsika-álmát, jóllehet évszázadokig európai jelentőségű település volt – természetesen aranybányászata miatt.
Körmöc, Selmec és a többi bányavárosunk adta a középkor folyamán Európa aranytermelésének öthatodát, a világ termelésének kéthatodát, és ezüstből is a kontinens termelésének egynegyede zajlott Magyarországon.
Ebben csak Amerika felfedezése és Magyarország török kori széthullása hozott nagy változást.
Körmöcbányát először 1295-ben említik iratok, néhány évtizeddel később Károly Róbert királyunk már kiváltság- levelet ad a városnak, pénzverő- és bányakamarát is szervez. Ekkor kezdődik a virágkor: a magyar királyok nem győzik szabályozni, oltalmazni – és kiaknázni – a bányavárosokat és az onnan ömlő arany és ezüst bőségszaruját. A bányákat megnyitó és működtető, szorgos szászok elszántan és féltékenyen védelmezik kiváltságaikat és lakóhelyüket mindenki mástól. „Német, mégpedig nemes emberen kívül senkinek – legyen az szláv vagy magyar – ne engedtessék meg, hogy gyűrűsházat vásároljon vagy ilyenben lakjon; csak ezeknek legyen joguk, hogy pincéikben bort tartsanak és a borostyánkoszorú-cégér alatt árulják azt; ezen kiváltságot közönségesen a bányák művelésében való örökös szorgalmatossággal fizessék vissza a királynak; végezetül pedig azokat, akik e kiváltságjogokkal élnek, cives circulares [gyűrűspolgárok] névvel illessék” – követelik minden időben.
A 16. században Thurzók és Fuggerek bábáskodnak a nemesfém-kitermelés körül, majd Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János vetélkedik a városokért.
Két évszázaddal később Bél Mátyás így ír Körmöcről: „Körmöcbánya a bányavárosok metropolisza. Nevét, amely az egész földkerekségen híres, talán csak az nem ismeri, aki még sohasem látott olyan aranypénzeket, amelyeket itt vertek.” Elzártságáról így mesél: „Ami a város fekvését illeti: minden oldalról hegyek zárják körül és annyira szűk a kilátás, hogy az ide érkezők nem pillanthatják meg korábban, csak akkor, amikor már a közvetlen közelébe jutnak.” Idézi Jacobus Tollius leírását, miszerint „Körmöcbánya egy kis városka, amely 32 házból áll; ezek a házak egymás mellett, körben vannak felépítve és egy jó tágas térséget fognak közre, amely térség az árucikkek adásvételére szolgál. A tér egy kis hajlattal emelkedik és egyik oldalán van a templom, a másik oldalán pedig – ott, ahol egy kicsikét magasabb – a gyengén megerősített vár. És innen származik az a közönséges mondás, amely szerint Körmöcbányán minden egyes háznak a kapuja előtt ott van a templom: tudniillik csaknem mindegyik házból rá lehet látni”. Bél ironikusan, a rablólovagokat és fejedelmeket is megkísértő kincses város hányatott sorsára utalva megjegyzi azt is:
„Az minden kétségen kívül áll, hogy mennyire kevés hasznát vette a város a falaknak, hiszen régente még azok is az adófajták közé sorolták a rablást, akik a város birtokos urainak vallották magukat.”
Ezt a Körmöcöt ma is láthatjuk, ha felkanyargunk a felvidéki hegyek közé. Ma is hatalmas központi tere körül a műemlékek között modernebb házak is állnak a történelem viharai miatt, de a város összképe, vár- és templomtornyai felidézik az évszázadokat, amikor a Magyar Királyság és bányavárosai európai, sőt globális jelentőségű forrásai voltak az emberiség örök materiális vágyának: az aranynak és az ezüstnek.
A szerző a csaladtortenet.blog.hu írója
Nyitókép: Shutterstock
Jordan Bardella frakcióelnök és Gál Kinga alelnök szerint az Európai Unió válsághelyzetben is olyan ideológiai politikákat erőltet, amelyek drágítják az energiát, rontják az ipar versenyképességét és tovább növelik a polgárok terheit.
Tölgyessy Péter a Partizán vendége volt, ahol elmondta, hogy Magyar Péter „internetes politikus”, aki nem érti a mélyebb összefüggéseket, valódi kormányzás helyett csupán „kívánságlistákat” hagy jóvá, saját minisztereit pedig egyszerű „melósokként” kezeli.
Tölgyessy Péter arra is figyelmeztetett, hogy „a drámai gazdasági visszaesés, infláció, munkanélküliség bármilyen rendszer eltemethet”.
Bérelt vasúti kocsikkal kezelné a MÁV az idei balatoni csúcsforgalmat.
Információk szerint a hétfő reggel észlelt rongálás már nem az első eset.
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint a magyar közoktatás képes a nemzetközi tudományos csúcsteljesítményekhez szükséges alapokat megteremteni, és kiválasztani a tehetségeket.
A droghasználat nem „roma probléma”, hanem társadalmi egyenlőtlenségekkel összefüggő jelenség.
